Tisztelettel adózunk
béel
2018. május 3. csütörtök, 08:16
Az ellenzék szerint a kormány az áfa emelésére készül, a pénzügyminiszter szerint viszont dehogy.

Ismét magyarázkodni kényszerült a kormány enyhén szólva is kaotikus gazdaságpolitikája miatt Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, aki szerint nem igaz, hogy a kabinet a költségvetésen a mérsékelten átgondolt béremelések miatt keletkezett lukat adóemeléssel készülnek betömni. Elsősorban az áfa emeléséről lenne szó.

A tárcavezető szerint sem a kormányban, sem a koalíción belül nem téma az adók emelése, sőt adóemelés még a jövő év tekintetében sem nem merült fel.

„Akik ilyen híreket terjesztenek, azok vagy beszámíthatatlanok vagy felelőtlenek”

– mondta Teodorovici kevéssé diplomatikusan az áfa esetleges emeléséről szárnyra kelt hírekkel kapcsolatban.

A miniszter által vagy beszámíthatatlannak, vagy felelőtlennek titulált személy nem más, mint Florin Cîţu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora és szakpolitikusa, aki szerint a kormány a jelenlegi 19-ről 20 százalékra növelné az áfát az idei év közepétől vagy legkésőbb a jövő év elejétől.

„2018-ban a költségvetés még nyert 3 milliárd lejt azáltal, hogy nem csökkent 19 százalékról 18-ra az áfa. Ezt elhalasztották. Jelenleg van egy olyan döntés a PSD-n belül, amelyet meg kell hozniuk és amelyről tudom, hogy beszélnek, hogy 20 százalékosra növekszik-e az áfa vagy sem ez év közepétől vagy jövő év elejétől. Jelen pillanatban

az áfa növeléséből származó pénzek nélkül, amelyek körülbelül 3 milliárd lejt tesznek ki, a költségvetési hiány meghaladja a 3 százalékot

(...) Az adatok azt mutatják, hogy a gazdaság egyre sérülékenyebbé válik a következő időszakban, egy negatív sokk pedig szörnyű következményekkel járna. A PSD egyetlen megoldása: csökkenti a kiadásokat és még több pénzt hoz az állami költségvetésbe, nagyobb bevételt pedig csak nagyobb adókkal lehet elérni” – vélekedett Cîţu szerdán.

Az adó, amit mindenki fizet
Az általános forgalmi adó (áfa, angolul Value Added Tax (VAT)) a forgalmi adók egyik típusa. A modern gazdaságban állami jövedelmek jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. A végfogyasztásra vetik ki, ezért elméletileg minden vásárló megfizeti. Az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie.
Mivel a hozzáadott és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Az áfa indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrás összege származik.
A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni, vagy pedig az adóvisszatérítés eszközét alkalmazzák.
Romániában az áfa mértéke többször is változott az elmúlt években. 2010 július elsejétől a gazdasági válság miatt az addigi 19-ről 24 százalékra emelték, hogy növeljék az állami bevételeket, majd a gazdaság stabilizálódása után 2016 januárjától 20 százalékra, 2017-től pedig 19 százalékra csökkentetté. Emellett bizonyos termékekre és szolgáltatásokra – többek között élelmiszerekre, de a szállodai szolgáltatásokra és gyógyszerekre is – kedvezményes, 9 százalékos áfát vetnek ki, de van még ennél is alacsonyabb, 5 százalékos áfa, amelyet a könyvek, sajtótermékek vagy múzeumi belépők vásárlói fizetnek meg.

 

comments powered by Disqus
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.
Hogy kerül a cuna meg a farok a mioritikus keresztnévlistára? Többek közt erről is szól Radu Paraschivescu briliáns írása.
Persze, Dăncilă is udvarolhatna elegánsabban a magyar szervezet támogatásáért.
Líceumi diákok készítették, egy tapasztalt filmes óvó szárnyai alatt, és irtó bájos.
A kolozsvári kutatóval a magyar rockzene és a kommunista rendszer viszonyáról beszélgettünk. Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a rendszerváltás zenekara.
Ha ez igaz, nem is értjük, minek kell irtó sok pénzért választást szervezni?
Ki érti ezt? Most, hogy a szokásos cirkusz nélkül lehetne szavazni külföldön, már nem olyan vonzó a szavazás lehetősége.
A PSD egy rothadó politikai hulla. De még mozog. Sőt, irányít. Mircea Morarius írása.
Legszívesebben saját kezűleg lapátolná vissza a földet Kolozsvár vezetése a most megtalált északi kapu alapjaira.
Adózzunk egy perc néma csenddel az életszínvonal emlékének. :(