// 2026. október 9., péntek // Dénes
Szántai János Szántai János

Helyén van a Dózsa-szobor

// HIRDETÉS

Néhány kósza emlék a két Szervátiuszról.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2018. április 26., 16:37

Apám jó nevű orvos volt. Meg vívó. Meg amatőr szobrász. Egy jó nevű szobrásztól tanulta a mesterséget. Hasonlítanak is a szobrai a jó nevű szobrászéira. A jó nevű szobrász jó neve Szervátiusz Jenő volt. A Fellegváron laktak. Oda járt apám mesterséget tanulni.

Néha engem is elvitt, taknyos kölket. Untam magam, persze. Kő, por, vésők, érthetetlen szöveg. Az öreg látta, hogy unom, és megkérdezte: akarsz-e szobrászkodni. Na, erre mit mondjak. Ha azt mondom, nem, nekem annyi. Pedig nem akartam. Azt mondtam: akarok. Az öreg vett egy lófej nagyságú követ, és megkérdezte: na, mi legyen ebből? Mondtam, bivaly. A legjobban akkoriban a bivalyoktól féltem. Anyámat egyszer megkergette egy bivaly, és fel kellett másznia egy autó tetejére, azért. Az öreg koppintott egyet itt, egyet ott,

aztán kezembe nyomta a vésőt. Folytasd. És folytattam.

És attól kezdve szerettem odajárni. Hogy meglegyen a bivalyom.

A fellegvári házban találkoztam egy másik „bácsi”-val is. Neki fekete volt a haja, és többet beszélt, mint az öreg. Többet nevetett is. Ő volt Szervátiusz Tibor. Aztán egyszer csak nem mentünk többet oda. A bivalyom is ott maradt. Félbe.

Később megtudtam, kivándoroltak. Aztán sokáig az Iron Maiden érdekelt inkább, meg a Judas Priest, meg a Sex Pistols. (Jó, most is.) Aztán egyszer elmentünk Budapestre. Kétévenként lehetett. Apám mondta, felmegy Jenő bácsiékhoz, nem megyek? Eszembe jutott a bivaly. S hogy félbe maradt. Nem mentem. Később azért rákérdeztem. Hogy van az öreg. Apám: Felmentem, az öreg kint ült az erkélyen. Megkérdeztem tőle, mivel foglalkozol mostanában, Jenő bácsi? Várom a halált, mondta az öreg.

Ez megmaradt bennem.

Odament, hogy várja a halált. Fasza.

Szervátiusz Tiborral egyszer találkoztam még. Futólag. Akkor már nem volt fekete a haja. És nem beszélt többet. És nem is nevetett. Viszont egyre jobban kiültek arcára Jenő bácsi hun-tatár-székely vonásai.

Kábé ennyi. Ja, még valami. Fordult a világ kockája, elkezdtünk sokat járni Budapestre. És egyszer felmentem a Nemzeti Galériába. És ott szembementem a Dózsa-szoborral. És nem tudtam továbbmenni. Pedig nem szerettem a múzeumokat. (Ma sem.) És utána ahányszor arra jártam, igyekeztem felmenni a várba. Hogy megnézzem a Dózsát. És nyugtázzam, hogy a helyén van.

És akkor tényleg ennyi. Mert innen jönnének a nagy szavak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS