// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Magyarország nagyobb arányban fogadott be menekülteket, mint Románia

// HIRDETÉS

Németország viszont egymagában nagylelkűbb volt, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.

Az európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt – közölte csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Unió luxembourgi központú statisztikai hivatala.

Az Eurostat jelentése szerint a tavalyi számadatok mintegy

25 százalékos csökkenést mutatnak

a 2016-ban regisztráltakhoz képest. A tagállamok összesen mintegy 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében – írja az MTI.

Ha megnézzük az Eurostat beszámolójában szereplő táblázatokat, kiderül belőle, hogy mind abszolút számokban, mint lakosságarányosan

Németország messze a legtöbb menekültet fogadta be tavaly:

325 370 embert, ami az összes menedékkérő 60 százaléka. A sorban következő Franciaország már „csak” 40 575 kérelmezőnek adott menekült- vagy oltalmazotti státust, majd Olaszország, Ausztria és Svédország következik, 30 ezer feletti menedékkérővel. Lakosságarányosan a legtöbb menekültet Németország, Ausztria és Svédország fogadta be.

Talán meglepő, de

a közép- és kelet-európai régióban, arányait tekintve, Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet:

a magyar hatóságok 1290 menedékkérelmet bíráltak el pozitívan. Összehasonlításképpen: ez a szám a jóval nagyobb Lengyelországban 560, Horvátországban 170, Szlovéniában 150, Csehországban 145, Szlovákiában pedig 60.

Románia számszerűen nem sokkal több menekültet fogadott be, mint Magyarország – 1330 főt –, viszont a népessége és területe mintegy kétszer akkora, mint nyugati szomszédjáé.

A beszámoló szerint

a legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt.

A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest, amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki. A szíriaiakat legnagyobb számban az afgán (19 százalék), az iraki (12 százalék), majd az eritreai (5 százalék) végül az iráni, a szomáliai és a nigeri menekültek követték az unió országaiban.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS