// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Magyarország nagyobb arányban fogadott be menekülteket, mint Románia

// HIRDETÉS

Németország viszont egymagában nagylelkűbb volt, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.

Az európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt – közölte csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Unió luxembourgi központú statisztikai hivatala.

Az Eurostat jelentése szerint a tavalyi számadatok mintegy

25 százalékos csökkenést mutatnak

a 2016-ban regisztráltakhoz képest. A tagállamok összesen mintegy 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében – írja az MTI.

Ha megnézzük az Eurostat beszámolójában szereplő táblázatokat, kiderül belőle, hogy mind abszolút számokban, mint lakosságarányosan

Németország messze a legtöbb menekültet fogadta be tavaly:

325 370 embert, ami az összes menedékkérő 60 százaléka. A sorban következő Franciaország már „csak” 40 575 kérelmezőnek adott menekült- vagy oltalmazotti státust, majd Olaszország, Ausztria és Svédország következik, 30 ezer feletti menedékkérővel. Lakosságarányosan a legtöbb menekültet Németország, Ausztria és Svédország fogadta be.

Talán meglepő, de

a közép- és kelet-európai régióban, arányait tekintve, Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet:

a magyar hatóságok 1290 menedékkérelmet bíráltak el pozitívan. Összehasonlításképpen: ez a szám a jóval nagyobb Lengyelországban 560, Horvátországban 170, Szlovéniában 150, Csehországban 145, Szlovákiában pedig 60.

Románia számszerűen nem sokkal több menekültet fogadott be, mint Magyarország – 1330 főt –, viszont a népessége és területe mintegy kétszer akkora, mint nyugati szomszédjáé.

A beszámoló szerint

a legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt.

A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest, amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki. A szíriaiakat legnagyobb számban az afgán (19 százalék), az iraki (12 százalék), majd az eritreai (5 százalék) végül az iráni, a szomáliai és a nigeri menekültek követték az unió országaiban.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS