// 2026. augusztus 28., péntek // Ágoston

Most Bukaresten a sor: iktatták a kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírásait

// HIRDETÉS

A népesség-nyilvántartónak három hónapja van arra, hogy hitelesítse az aláírásokat.

Tetszik vagy sem, mostantól a román állami intézményeknek is foglalkozniuk kell az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezéssel, miután szerdán iktatták az országos népességnyilvántartó hivatalnál  a Minority SafePack Initiative (MSPI) Romániában összegyűjtött aláírásait.

Az eseményen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: a kezdeményezés nem irányul senki ellen, és erősíti az Európai Uniót.

Szerinte a 2019-2024-es mandátumban az EU-nak az őshonos kisebbségek védelmét illetően is változnia kell.

„Több millió emberről van szó. Ha ők (a kisebbségek) szolidárisak a velük együtt élő, a saját tagállamaikban élő többi közösséggel, a többséggel, akkor attól erősebb lesz a közösség, nagyobb lesz az önbizalma, nagyobb a bizalmi szint a közösségen belül és sikeresebb a társadalom” – érvelt az RMDSZ elnöke.

Elmondta: nincsenek illúziói arról, hogy Románia változtatna eddigi elutasító álláspontján, de a kezdeményezők arról próbálják meggyőzni Romániát és a többi tagállamot, hogy

a MSPI nem irányul a többség ellen, nem irányul a tagállamok ellen, nem irányul az Európai Unió ellen, sőt erősíti azt.

„Összeurópai érdek, hogy ez a kezdeményezés sikerre vihető legyen, ne legyen Európa megosztott, ne legyen a boldogabb Nyugat és a kevésbé boldog Kelet, ahol a kommunizmus örökségét a nemzeti közösségek, kisebbségek cipelik a hátukon” – mondta az RMDSZ elnöke, aki az RMDSZ képviselőivel és szenátoraival együtt jelen volt a romániai aláírások iktatásán.

Vincze Lóránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról számolt be: nemcsak a minimális feltételek teljesültek, a szükséges egymilliónál legalább negyedmillióval több aláírás gyűlt össze, és a küszöböt 7 helyett 11 EU-tagországban sikerült átlépni, az őshonos kisebbségek jogainak kodifikációja érdekében.

Jelezte: azért kezdték Romániában az aláírások leadását, mert a kezdeményezés Erdélyből indult, és itt több mint 300 ezer ember támogatta, de a napokban a többi tagországban is folytatják az aláírások iktatását. A nemzeti hatóságoknak három hónapjuk van arra, hogy kiállítsák az igazolást az aláírások hitelességéről.

Vincze Lóránt szerint időközben minél szélesebb körben ismertetni akarják a MSPI-t, elmondják a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, hogy a kezdeményezés nem kíván semmit elvenni a tagállamoktól. A cél az, hogy elismertessék Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét,

védőintézkedésekkel biztosítsák a közösségek hosszú távú fennmaradását

– magyarázta a FUEN elnöke.

Az európai polgárok 2012 óta nemcsak választott képviselőik révén, hanem közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást.

Ehhez legalább egymillió aláírás szükséges hét tagországból. Ezt a lehetőséget kihasználva dolgozta ki az RMDSZ és a FUEN azt a javaslatcsomagot, amelyben az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai szintű jogszabályok megalkotását szorgalmazza.

A Minority SafePack néven előterjesztett javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja
Krónika

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix
Főtér

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix

Vízbe fulladt egy idős férfi Neptunon, eszméletlen kamaszt mentettek ki a tengerből Konstancán. Triciklivel hajtott a forgalommal szemben az A1-es autópályán egy idős férfi.

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba
Krónika

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során
Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS