// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Most Bukaresten a sor: iktatták a kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírásait

// HIRDETÉS

A népesség-nyilvántartónak három hónapja van arra, hogy hitelesítse az aláírásokat.

Tetszik vagy sem, mostantól a román állami intézményeknek is foglalkozniuk kell az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezéssel, miután szerdán iktatták az országos népességnyilvántartó hivatalnál  a Minority SafePack Initiative (MSPI) Romániában összegyűjtött aláírásait.

Az eseményen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: a kezdeményezés nem irányul senki ellen, és erősíti az Európai Uniót.

Szerinte a 2019-2024-es mandátumban az EU-nak az őshonos kisebbségek védelmét illetően is változnia kell.

„Több millió emberről van szó. Ha ők (a kisebbségek) szolidárisak a velük együtt élő, a saját tagállamaikban élő többi közösséggel, a többséggel, akkor attól erősebb lesz a közösség, nagyobb lesz az önbizalma, nagyobb a bizalmi szint a közösségen belül és sikeresebb a társadalom” – érvelt az RMDSZ elnöke.

Elmondta: nincsenek illúziói arról, hogy Románia változtatna eddigi elutasító álláspontján, de a kezdeményezők arról próbálják meggyőzni Romániát és a többi tagállamot, hogy

a MSPI nem irányul a többség ellen, nem irányul a tagállamok ellen, nem irányul az Európai Unió ellen, sőt erősíti azt.

„Összeurópai érdek, hogy ez a kezdeményezés sikerre vihető legyen, ne legyen Európa megosztott, ne legyen a boldogabb Nyugat és a kevésbé boldog Kelet, ahol a kommunizmus örökségét a nemzeti közösségek, kisebbségek cipelik a hátukon” – mondta az RMDSZ elnöke, aki az RMDSZ képviselőivel és szenátoraival együtt jelen volt a romániai aláírások iktatásán.

Vincze Lóránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról számolt be: nemcsak a minimális feltételek teljesültek, a szükséges egymilliónál legalább negyedmillióval több aláírás gyűlt össze, és a küszöböt 7 helyett 11 EU-tagországban sikerült átlépni, az őshonos kisebbségek jogainak kodifikációja érdekében.

Jelezte: azért kezdték Romániában az aláírások leadását, mert a kezdeményezés Erdélyből indult, és itt több mint 300 ezer ember támogatta, de a napokban a többi tagországban is folytatják az aláírások iktatását. A nemzeti hatóságoknak három hónapjuk van arra, hogy kiállítsák az igazolást az aláírások hitelességéről.

Vincze Lóránt szerint időközben minél szélesebb körben ismertetni akarják a MSPI-t, elmondják a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, hogy a kezdeményezés nem kíván semmit elvenni a tagállamoktól. A cél az, hogy elismertessék Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét,

védőintézkedésekkel biztosítsák a közösségek hosszú távú fennmaradását

– magyarázta a FUEN elnöke.

Az európai polgárok 2012 óta nemcsak választott képviselőik révén, hanem közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást.

Ehhez legalább egymillió aláírás szükséges hét tagországból. Ezt a lehetőséget kihasználva dolgozta ki az RMDSZ és a FUEN azt a javaslatcsomagot, amelyben az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai szintű jogszabályok megalkotását szorgalmazza.

A Minority SafePack néven előterjesztett javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS