Semmibe veszi a parlamentet és az albán kisebbség jogait a macedón elnök

Gjorge Ivanov macedón elnök annak ellenére sem hajlandó aláírni az albán nyelvet is hivatalossá tevő új macedón nyelvtörvényt, hogy a parlament másodszor is elfogadta, és az alkotmány szerint másodszori vétóra nincs lehetősége az államfőnek.

Szerdán a 120 tagú törvényhozás 64 képviselője szavazott igennel az új nyelvtörvényre, amelynek értelmében az albán nyelv az ország azon részein is hivatalos használatba kerülne a különböző állami szerveknél, ahol az albán kisebbség aránya nem éri el a lakosság egyötödét.

A korábbi jogszabály 2001-ben született, miután fegyveres konfliktus alakult ki az albán lázadók és a kormányzati erők között. Ennek értelmében mindenütt, ahol az albán kisebbség tagjainak a száma meghaladja az összlakosság 20 százalékát, hivatalos nyelvként használható az albán. A 2,1 milliós Macedónia lakosságának mintegy egyharmada albán nemzetiségű.

A szkopjei parlament január 11-én már elfogadta az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, de az államfő nem írta alá, visszaküldte a törvényhozásnak. Ezt követően

az ellenzék rekordmennyiségű, mintegy 36 ezer módosító indítványt nyújtott be hozzá.

Szerdán a képviselők a módosító indítványok megvitatása nélkül szavaztak a jogszabályról. A módosító indítványokat azzal az indoklással utasították el, hogy azok a törvény alkotmányosságát kérdőjelezik meg, ez pedig nem a képviselőház, hanem az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

Gjorge Ivanov szerda késő este kijelentette: nem ír alá olyan törvényt, amelyet ilyen módon fogadtak el. Szerinte a jogszabály visszaél az „európai zászlóval”, minden eljárást megkerült, és alkotmányellenes. „Az alkotmány és a lelkiismeretem nem engedi meg, hogy egy ilyen törvényt aláírjak” - szögezte le, majd úgy folytatta: „mivel erőszakos módon fogadták el, a törvény nem tekinthető a demokrácia kifejeződésének”.

„A nyelvtörvény igazságtalan és elnyomó, mert csak egy nyelvnek kedvez.

Egy ilyen törvény csak mélyítheti az ország etnikai megosztottságát, és veszélyt jelent a Macedóniában élő nemzetiségekre” - fogalmazott a köztársasági elnök.

A szerdai szavazás idején a parlament előtt néhány száz fős nacionalista tömeg gyűlt össze a jogszabály ellen tiltakozva.

A szavazás sem múlt el botrány nélkül, mivel a fő ellenzéki erő, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) volt elnöke, Nikola Gruevszki korábbi miniszterelnök megpróbálta megakadályozni, hogy Talat Xhaferi parlamenti elnök szóhoz jusson, de a szavazást sz incidens után végül megtartották.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lehet a következő lépés Macedóniában, az alkotmány szerint ugyanis ha a parlament az egyszer már visszaküldött jogszabályt ismét elfogadja, az államfőnek kötelessége azt aláírni, és a törvény ezután hatályba lép. Amennyiben azonban ezt nem teszi meg, akkor olyan helyzet áll elő, amilyenre korábban nem volt példa, és akár a teljes törvényhozás lebénulhat.

A macedón sajtóban megjelent vélemények szerint arra nincs lehetőség, hogy egy törvény az államfő aláírása nélkül lépjen életbe.