Szijjártó: nem Budapest akarja megmondani, mi a jó a külhoni magyaroknak

A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országházban.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris ülésén felszólalva a tárcavezető kiemelte: a döntéshozatalkor, a stratégia kialakításakor a kormány négy alapvetést tart szem előtt.

A határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, ezért Magyarország próbál sikertörténeteket építeni, amelyek kellő bizalmi alapot jelentenek, hogy a nehéz kérdéseket is a megoldás reményével tűzzenek napirendre - mutatott rá. Úgy vélte,

a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek;

erőforrásként tekintenek rájuk, nem mint a kétoldalú kapcsolatok hátráltatóira.

Kitért arra: továbbá ha meg kell védeni őket, akkor a nemzetközi politikai eszköztárt is alkalmazni kell, ügyüket nem lehet függetlennek tekinteni más politikai kérdésektől. Hiába fejtenek ki nyomást Magyarországra nagyobb országok, nem engedhetnek abból, hogy a határon túli közösségek jogait mindenképpen meg kell védeni - jelentette ki.

Szijjártó Péter a szomszédos országokkal ápolt viszonyt értékelve kifejtette: a magyar-szlovák kapcsolatok sosem voltak ilyen jók, kiegyensúlyozottak, mint jelenleg. Szerbiában pedig messze a legszélesebb jogokat biztosítják a magyar közösségnek, bár ez nem volt mindig így - értékelt.

Románia tekintetében a külügyminiszter üdvözölte a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy

„egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet" meg lehetett oldani, és gratulált az RMDSZ-nek a kérdésben tett erőfeszítéseiért.

Úgy látja, Szlovénia és Horvátország esetében kiegyensúlyozott a kapcsolat, bár Horvátországgal vannak gazdasági viták.

A tárcavezető egyúttal az ukrán oktatási törvény ügyét hátba szúrásnak nevezte, emlékeztetve: Magyarország volt a legfontosabb támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek, de az oktatási törvény a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeket megsértve visszavágja a nemzeti kisebbségek jogait. Amíg ezt a helyzetet Ukrajna nem oldja fel, Magyarország minden nemzetközi aspirációját gátolja, és addig nincs megállapodás, amíg a kárpátaljai magyarok azt nem mondják, hogy számukra megfelelően rendeződött az ügy - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a határon túli gazdaságfejlesztési programok elindultak, csaknem 25 600 pályázat győzött, és 28,8 milliárd forint értékben támogattak mezőgazdasági kistermelőket, kis- és közepes vállalkozásokat.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülésén

A rendezvényen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is, aki szerint

a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok - azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika - szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb,

amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott.

Kövér ezt több tényező szerencsés együttállásának tulajdonította, s kifejtette: a választópolgárok segítségével 2010-ben új fejezetet tudtak nyitni Magyarország legújabb kori történelmében. Amint 1990-ben politikai értelemben pontot tudtak tenni a nemzetellenes kommunizmus végére, úgy 2010-ben demokratikus módon le tudták zárni a posztkommunizmus két évtizedes, a nemzetpolitika szempontjából is súlyos ellentmondásokkal és bizonytalanságokkal terhelt korszakát.

Hozzátette: 2010 után a magyar állampolgárság és a vele járó választójog európai módon történő kiterjesztésével sikerült közjogilag és a nemzetközi politikai térben is megerősíteni azt az erkölcsi értelemben megkérdőjelezhetetlen tényt, hogy „mi, Kárpát-medencei magyarok összetartozunk".

Kitért arra, hogy miután - a magyar emberek megfeszített munkájával és teljesítményével - a 2010-ben a pénzügyi összeomlás szélén tántorgó országot gazdaságilag „talpra állítottuk és megerősítettük", 2014 és 2018 között a magyar gazdaságnak már volt ereje jól érzékelhető módon növekvő pénzügyi erőt állítani a nemzetpolitika mögé.

Hangsúlyozta, hogy

2014 és 2018 között megerősödött az alapvető politikai egyetértés a nemzetpolitikáról a felelős hazai és külhoni magyar politikai erők között,

amelyhez egy, a korábbi időszakban tapasztalnál jóval erősebb társadalmi támogatottság társult.

A posztkommunizmus korszakát lelkileg és politikailag is lezárni képes magyarországi ellenzéki politikai erők - úgy tűnik - napjainkban hasonlóképpen erőforrást látnak a külhoni magyarságban, mint a kormánypártok - mondta.

Az Országgyűlés elnöke a politikai konszenzus formálódása kapcsán elismeréssel emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2018 között nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyar politikai erők között is kialakult egy új együttműködés. Rámutatott: mindezen biztató fejlemények természetesen nem képesek egyik pillanatról a másikra feloldani azt a bizalmatlanságot, amelyet az elmúlt 28 év nemzetpolitikai vitái és konfliktusai eredményeztek, s nem takarják el szem elől azt sem, hogy mind a mai napig létezik - mégpedig komolyan veendő támogatottsággal - olyan szélsőséges politikai erő Magyarországon, amely tartalmilag nyíltan vállalja a kommunizmus nemzetellenes politikai örökségét, tagadva a nemzeti összetartozás erkölcsi és politikai parancsát.

Kövér László a kölcsönös bizalom szilárd alapjainak megteremtésének szándékával kérte az ellenzéki pártoktól, hogy ugyanolyan következetességgel érvényesítsék politikai gyakorlatukban a magyarellenes szélsőségekkel szembeni - úgynevezett - zéró toleranciát, mint amilyen következetességgel más szélsőségekkel kapcsolatban számon kérték azt politikai ellenfeleiken az elmúlt 28 évben.

Hozzátette: ebben az időszakban jelentkezett és bontakozott ki egy új együttműködés Kelet-Közép-Európa országai között is, amelynek újszerűsége a résztvevő államok azon közös felismerésében gyökerezik, hogy

„mi, ezen térség népei nem vagyunk senkinek - sem nyugati, sem keleti barátainknak - a cselédei".

Mint mondta, ezekben az országokban kezd tudatosodni, hogy közösen többre jutnak, mint külön-külön.

Ennek a regionális partnerségnek a visegrádi országok képezik a magját, de jó esély van arra, hogy a V4-eken kívüli „sorstársakkal" is egyeztetni tudják lépéseiket, és egy erősödő kelet-közép-európai regionális együttműködéssel nemcsak a saját érdekeket tudják jobban érvényesíteni, hanem az Európai Unió szükséges megújulását is segíteni tudják.

Kitért arra is, hogy 2018-ban száz esztendős évfordulója van a kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik ünnepelnek, és vannak, akik emlékeznek. „Mi, magyarok, ez utóbbi csoportba tartozunk. Pontosabban: valójában mi vagyunk ebben a térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését, hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen szétszaggatását jelenti" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Rámutatott: nekünk nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő centenáriumát, de arra sincs okunk, hogy ne adjuk meg a tiszteletet azoknak, akik nemzeti államuk létrejöttét ünnepelik. Különösképpen akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, s a maguk igazságának méltósággal hangot adhassanak.

Kitért arra is: talán nem önbecsapás abban bízni, hogy az alakulóban lévő új kelet-közép-európai regionális együttműködés elősegítheti azt is, hogy a térségre korábban jellemző, különösen a 20. században megnyilvánuló nemzeti szembenállást a nemzeti kiengesztelődés, a hevületet a józanság váltsa fel. Magyarország a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel együtt ebben mindig társ lesz - ígérte.

Az ülésen néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Verestóy Attilára, akiben a Kövér László szavai szerint „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Székelyföld és a KMKF egy meghatározó képviselőjét" veszítette el.