Megszállták a zarándokok a Scorniceştien található szülőházát, a csendőrök fékezték meg őket.
A kommunizmust visszasirató nosztalgiapártok – a Szocialista Párt és a Kommunista Párt – képviselői, szélsőbalos ideológiai csoportosulások és elvtársak zarándokoltak el pénteken az Olt megyei Scorniceşti nevű kisvárosba, a kereken száz évvel ezelőtt született Nicolae Ceauşescu szülőházához. Vörös és román zászlókkal, virágokkal valamint ünnepi beszédekkel ünnepelték Románia történetének legnagyobb diktátorát, aki szerintük kiérdemelte, hogy a dák nép szentként tisztelje.
Mivel a pártok között nincs egyetértés a tekintetben, hogy melyik méltóbb a kommunista vezér emlékének ápolására, ezért külön beszédek hangzottak el az Emil Bărbulescu (Nicolae Ceauşescu unokája) által 2010-ben állított szobornál. A szónokok beszédéből kiderült: hősként és az 1989-es forradalom mártírjaként tekintenek a „Kárpátok géniuszára”, akinek a nevéhez olyan építkezések fűződnek, mint a Nép Háza, a Transzfogarasi út vagy a Duna–Fekete-tenger-csatorna.
A zarándokokat egyébként csak az udvarra engedték be, a szülőházba nem, a magánterületet felügyelő személyzet pedig kénytelen volt a csendőrség segítségét kérni a látogatók megfékezésére.
Nicolae Ceauşescu egyszerű parasztcsaládba született. Alig 11 évesen kerül Bukarestbe, ahol cipészinasként vállalt munkát. 14 évesen lépett be a Román Kommunista Pártba (PCR), mely akkor illegális szervezetnek számított. Nézeteiért börtönbe zárták, ahol Gheorghe Gheorghiu-Dej cellatársa és védence volt. Miután Romániában a kommunisták hatalomra kerültek, 1947-ben először mezőgazdasági, majd 1950–54 közt honvédelmi miniszterhelyettes lett, Gheorghiu-Dej alatt a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára volt, majd a párthierarchia második embere lett. 1965-ben, Gheorghiu-Dej halála után követte őt a kommunista párt élén mint titkár, majd főtitkár.
Diktatúrája idején tízezrek haltak meg a börtönökben, a Duna-csatornánál végzett kényszermunkában vagy deportálás miatt. A megalomán, műveletlen és becsvágyó kommunista vezető terror és nélkülözés alatt tartotta az egész romániai lakosságot, felszámolta a gondolat szabadságát, urbanizációra kényszerítette a vidéken élőket, üldözte az egyházakat, módszeresen szétverte a társadalmi rétegeket, és máig ható mély nyomot hagyott az emberek gondolkodásában és viselkedésében – írja róla a napokban elhunyt Neagu Djuvara történész.
