// 2025. november 17., hétfő // Hortenzia, Gergő

EU-csúcs a migrációról: egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet

// HIRDETÉS

Mert amíg Közép-Európa a határvédelmet erősítené, a nyugati tagállamok még mindig a migránsok szétosztását mantrázzák.

Minden tagállam számára nyilvánvaló, hogy a külső határok védelme nem elégséges, amennyiben a védelemnek nincs szolidaritást jelentő belső dimenziója - jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós állam-, illetve kormányfők kétnapos találkozójának csütörtöki tárgyalásait követően péntekre virradóan.

Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető.

Elmondta, a találkozón világossá tette, hogy a meglévő szabályozásokban foglaltak megvalósítása nem működik kielégítő módon, ugyanis

a szolidaritás nem merülhet ki a védelem külső dimenzióiban.

Ezzel kapcsolatban az álláspontok nem változtak, a belső szolidaritás megvalósulása érdekében még nagyon sok munkára van szükség - húzta alá.

Merkel a találkozót megelőzően tett nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy nemcsak „a külső határokon történő migrációkezelésben kell szolidárisnak lenni (...), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van".

Megfigyelők szerint a német kancellár ezzel egyebek mellett arra utalhatott, hogy miközben a visegrádi államok vezetői a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek, sem Csehország, sem Lengyelország, sem Magyarország nem vesz részt a menedékkérők EU-n belüli elosztására szolgáló mechanizmusban.

Csütörtökön, az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően tartott V4-es találkozó keretében a tanácskozó vezetők a magyar V4-elnökség koordinálásával a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök részvétele mellett.

A visegrádi országok arról határoztak, hogy az európai uniós és más, kétoldalú támogatási programokhoz nyújtott hozzájárulásaikon kívül 35 millió euró felajánlásával támogatnak egy, az olasz kormány által vezetett és az Európai Bizottság együttműködésével létrejövő, a líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek kora hajnalban, összegezve a csúcstalálkozó első napjának eredményeit megállapította: az uniós vezetők egyetértettek a brüsszeli csúcstalálkozón a migráció úgynevezett külső kérdéseiben - a határvédelemben és a migránsok megállításában a határokon kívül -, de

továbbra sincs egyetértés köztük a betelepítések és a bevándorlás kérdésében.

A nyilatkozat a miniszterelnök Facebook-oldalán jelent meg az éjfélen túlnyúló megbeszéléseket követően.

„Kézitusa volt, afféle politikai kézitusa. A jó hír, hogy egyetértettünk a migráció úgynevezett külső kérdéseiben: határvédelem és a migránsok megállítása a határon kívül. A rosszabb hír az, hogy továbbra sem értünk egyet a betelepítések és a bevándorlás kérdésében. Továbbra is sokan vannak - nagyok és erősek - azok, akik nem megállítani akarják a migrációt, hanem be akarják hozni a migránsokat Európába, és utána pedig kötelező erővel szét akarják osztani. Így Magyarországra is akarnak betelepíteni idegeneket, migránsokat, dacára annak, hogy mi ezt egyáltalán nem akarjuk" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor a videóban úgy fogalmazott, hogy „a közép-európaiak jól harcoltak, a lengyelek, a csehek, a szlovákok a szlovénok és mi is".

„A hadállásokat meg tudtuk őrizni, de az ellenfeleinket nem tudtuk meggyőzni. A vita nem fejeződött be, a bíró a vitát felfüggesztette. Most néhány hét szünet következik. Márciusban újra találkozunk, és folytatódik a küzdelem a bevándorlás kérdése körül" - mondta Orbán Viktor.

Megjegyezte, hogy a kétnapos uniós csúcstalálkozó péntek reggel folytatódik, de ezúttal már gazdasági és pénzügyi kérdések lesznek a napirenden.

Közös uniós védelemről állapodtak meg

Az Európai Unió állandó strukturált együttműködésének (PESCO) elfogadása jelentős előrelépést jelent a hatékony európai védelem megteremtése felé - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós állam, illetve kormányfők csúcstalálkozóján csütörtökön.

Mint elmondta, sok éven át a PESCO ellen felhozott legerősebb érv az volt, hogy az állandó strukturált együttműködés létrehozása a NATO gyengüléséhez vezet. Éppen ellenkezőleg, ugyanis egy erős európai védelem az együttműködések által, valamint az esetleges párhuzamosságok megszüntetésével megerősíti a NATO-t is - húzta alá a tanácsi elnök.

A PESCO létrehozása nem csak Európa számára jó hír, hanem szövetségesei számára is. Azonban rossz hír az ellenségeinek

- mondta. „Csak együttesen lehetünk sikeresek. Együtt viszont a legnehezebb feladatokkal is szembe tudunk nézni" - tette hozzá Tusk.

Mint elmondta, a PESCO megteremti annak lehetőségét, hogy egyes uniós tagállamok szorosabb együttműködést folytassanak a biztonság és a védelem területén. Az állandó védelmi együttműködési keretrendszer lehetővé fogja tenni, hogy az arra hajlandó és képes tagállamok közösen fejlesszék védelmi képességeiket, közös projektekbe ruházzanak be, valamint javítsák fegyveres erőik műveleti készenlétét és hozzájárulását.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Riho Terras vezérőrnagy, észt vezérkari főnök elvonul az EU-csúcs résztvevői előtt

Az uniós tanács a PESCO létrehozásáról szóló határozatában rögzítette a részt vevő tagállamok, és szigorú közös kötelezettségvállalásaik jegyzékét, beleértve a védelmi költségvetések reálértéken történő rendszeres növelését a közösen elfogadott célok elérése érdekében. Meghatározták a PESCO irányítási struktúráját, amelynek célja a PESCO-ban résztvevő országok hozzájárulásainak összehangolása és ambíciószintjének megőrzése lesz.

A PESCO-ban részt vevő tagállamok a védelmi együttműködés létrehozásáról szóló határozat elfogadásával egyidőben egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben üdvözölték azt a politikai megállapodást, amelyben az első 17 kezdeményezést tartalmazó jegyzéket határozták meg. A projektek olyan területekre terjednek ki, mint például a képzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét. Ezen projektek hivatalos elfogadására várhatóan 2018 elején kerül majd sor.

A PESCO-ban a 25 tagállam - Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország vesz részt. December elején Írország és Portugália is értesítést küldött a PESCO-ban való részvételre vonatkozó döntéséről.

A huszonnyolc EU-tagország közül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a PESCO-hoz, ez azonban utólag is lehetséges, s a lehetőség ráadásul unión kívüli országok számára is nyitva áll, sokan például kívánatosnak tartanák, ha később majd London is részt venne az együttműködésben.

Az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése már hosszú évtizedek óta a politika napirendjén van, de a korábbi kezdeményezések rendre kudarca fulladtak, elsősorban az Egyesült Királyság ellenállása miatt. A szigetország tervezett kilépése az EU-ból, Oroszország ukrajnai beavatkozása, valamint Donald Trump elnökké választása nyomán az ügy azonban ismét a figyelem középpontjába került.
 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Megállapította a boncolás az altatás közben elhunyt kislány halálának okát
Krónika

Megállapította a boncolás az altatás közben elhunyt kislány halálának okát

Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a kétéves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.

Az egészségügyi minisztert meghívták az oltástagadó orvosok konferenciájára, ő feljelentést tett – hírek hétfőn
Főtér

Az egészségügyi minisztert meghívták az oltástagadó orvosok konferenciájára, ő feljelentést tett – hírek hétfőn

További hírek: kiderült, hogy több mint húsz éve szakmai engedély nélkül dolgozott az ország egyik legismertebb pszichoterapeutája, a négy évre ítélt, majd elmenekült Dani Mocanu manele-énekest pedig Nápolyban kapták el.

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát
Székelyhon

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.

Közel harminc éve „nyögjük” a különleges nyugdíjak terhét
Krónika

Közel harminc éve „nyögjük” a különleges nyugdíjak terhét

Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.

Banki alkalmazottnak adta ki magát, negyvenhatezer lejt csalt ki áldozatától egy szélhámos
Székelyhon

Banki alkalmazottnak adta ki magát, negyvenhatezer lejt csalt ki áldozatától egy szélhámos

Csaknem 46 ezer lejt csalt ki egy szélhámos egy sepsiszentgyörgyi nőtől, miután elhitette vele, hogy megpróbálták feltörni a bankszámláját. A rendőrség tanácsokat fogalmazott meg a hasonló esetek elkerülése érdekében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS