// 2026. november 11., szerda // Márton

Magyarország történetét vette elő a sztártörténész

// HIRDETÉS

Romsics Ignác azt vizsgálja, mennyire tudta Magyarország követni a Nyugatot. És bosszantják a hamis állítások a különböző időszakokról és személyekről.

Magyarország története címmel jelent meg Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész új ismeretterjesztő munkája, amely a tudomány eredményeire támaszkodva szisztematikusan és olvasmányos stílusban tekinti át a magyarok történetét a kezdetektől napjainkig.

 

A szerző az MTI-nek elmondta: a kötet megírásának fontos oka volt a személyes kíváncsisága mellett, hogy az elmúlt 10-20 évben számos megalapozatlan, tényszerűen nem igaz álláspont jelent meg a magyar történelem különböző időszakairól és személyeiről.

 

„Azt gondoltam, hogy mindezzel szemben nem felesleges olyan munkát írni, amely az általam fontosnak tartott kritériumoknak jobban megfelel, a tényszerűségnek, a távolságtartásnak és a higgadtságnak. Vagyis annak, hogy 

 

Horthy Miklós éppúgy hús-vér ember volt, mint Kádár János, 

vagy mindenki más, és egyiküket sem lehet angyalként vagy ördögként ábrázolni, ahogyan ezt az emlékezetpolitika, nem beszélve a manipulátorokról, teszi időnként” – fogalmazott. Hozzáfűzte: hisz a tudományos ismeretterjesztésben, és Magyarországon sokan vannak még olyanok, akik „nem az egyoldalú, szubjektív elfogult vagdalkozásra fogékonyak, hanem a higgadt és tényszerű tárgyalásmódra”.

 

A Magyarország teljes történetét átfogóan bemutató munkáknak jelentős hagyománya van a hazai történetírásban, Romsics Ignác szerkesztésében is megjelent egy elsősorban történelem szakos egyetemistáknak és tanároknak szóló összefoglaló kézikönyv 2007-ben az Akadémiai Kiadónál. 

 

Szemben a korábban született hasonló léptékű összefoglalásokkal, amelyek közül a 19. századi Horváth Mihály a magyar nép szabadság iránti vágyának kiteljesülésére fűzte fel Magyarország történetét, a Szekfű Gyula és Hóman Bálint nevével fémjelzett monográfiasorozat a magyarság szellemtörténetét helyezte előtérbe, míg az 1960-as években a Molnár Erik-féle kétkötetes Magyarország története az osztályharcban látta a magyar történelem fő szervezőelvét, Romsics Ignác a nyugati minták követését választotta vezérfonalnak a Kossuth Kiadónál most megjelent kötetében. A 20. századi magyar történelem jeles kutatójaként számon tartott történész úgy látja: 

 

a kereszténység felvétele óta a nyugati minták követésének sikeres és kevésbé sikeres korszakai váltakoznak a magyar történelemben.

„Minden uralkodónk, politikusunk és államvezetőnk a fejlett Nyugatot próbálta követni. Ennek egyik legszebb példája Bethlen Gábor, aki törökösen öltözködött, a fejét leborotválta, és adót fizetett a Portának a többi erdélyi fejedelemmel együtt, de a fiatalokat, akiknek ösztöndíjat adott, soha nem Konstantinápolyba küldte, hanem mindig németalföldi, német, angol vagy észak-itáliai egyetemekre” – fogalmazott. Hozzátette: más módon, de a 20. században „nyugatos politikus” volt Bethlen István és Károlyi Mihály is.

A történész szerint a mintakövetés ellenére Magyarország soha nem érte utol a Nyugatot, és valószínűleg soha nem is fogja. 

Mint fogalmazott, talán Mátyás király, Mária Terézia vagy a dualizmus korában állt Magyarország legközelebb a fejlett Nyugathoz, bár még az utóbbi korszakban is a magyar egy főre jutó nemzeti jövedelem mindössze az angol 40, a német és a francia 50, az olasz 80 százalékát érte el. A 20. században viszont inkább sikertelen felzárkózási periódusok követték egymást.

 

„A Horthy-korszakban szinten maradtunk, a Kádár-korszakban csökkent az egy főre jutó nemzeti jövedelem a fejlett centrumokhoz képest, és a rendszerváltozás óta eltelt közel 30 évben is egyhelyben topogás figyelhető meg ebből a szempontból” – jegyezte meg Romsics Ignác, aki hangsúlyozta: egy ország lehetőségeit alapvetően meghatározza földrajzi helyzete és kiaknázható nyersanyagbázisa. Ugyanakkor fontos tényező a tudástőke és a munkakultúra is, amelyeket hozzáértő politikával lehet úgy alakítani, hogy segítse a közelítést a Nyugathoz.

 

Romsics Ignác gyakori vendégtanár Kolozsváron, ahol a nyilvános előadásai is mindig roppant népszerűek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Román politológus: Magyar Péter átrajzolhatja az RMDSZ jövőjét
Krónika

Román politológus: Magyar Péter átrajzolhatja az RMDSZ jövőjét

Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában
Székelyhon

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Méretes patkány támadt egy csíkszeredai nőre fényes nappal Csíkszereda központjában, a piac közelében. Az áldozat a sokkoló esetet jelezte a városvezetésnek is. Az önkormányzat szerint a rágcsálók irtása folyamatos, a napokban is lesz a köztereken.

Alig várja az ukrán építőcég, hogy elkezdhesse a munkát a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi úton
Krónika

Alig várja az ukrán építőcég, hogy elkezdhesse a munkát a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi úton

Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.

Elgázolt egy gyalogost, majd elhajtott a helyszínről a tettes Gyergyószentmiklóson
Székelyhon

Elgázolt egy gyalogost, majd elhajtott a helyszínről a tettes Gyergyószentmiklóson

Gyalogátkelőhelyen ütött el egy 40 éves nőt egy autós Gyergyószentmiklóson, majd megállás nélkül továbbhajtott. A rendőrök még aznap azonosították a sofőrt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS