// 2026. november 22., vasárnap // Cecília

A piac és a politika szorításában vergődik a magyar nyelvű tankönyvkiadás

// HIRDETÉS

Az Erdélyi Tankönyvtanács munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy módosító javaslatokat fogalmazzon meg a készülő tankönyvtörvénnyel kapcsolatban. Az erdélyi magyar tankönyvkiadás helyzete rosszabb, mint valaha, és ezen a tervezett központosítás sem biztos, hogy tud segíteni.

Áldatlan a romániai magyar tankönyvkiadás helyzete – hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Gál Kelemen Oktatási Központjának frissen felavatott kolozsvári székhelyén megtartott sajtóbeszélgetésen.

Burus-Siklódi Botond, a tavaly 25. „életévét” betöltő RMPSZ elnöke elmondta, az oktatási rendszer működési nehézségei arra késztették a pedagógus-szövetséget, hogy megerősítse három – partiumi, közép-erdélyi és székelyföldi – területi központját.

A tankönyvkiadás helyzetét újra kell gondolni,

ennek közvetlen oka az, hogy a tanügyminisztérium idén szeptemberben közzétett sürgősségi rendelete, illetve törvénytervezete szerint központosítanák a tankönyvkiadást, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy kizárólag az állami szakkiadó – a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó (EDP) – adhatna ki tankönyveket.

A romániai tankönyvkadás (vissza)államosításáról szóló összefoglaló anyagunkat itt olvashatják.

A magyar kisebbséget is nagymértékben érintő változásokra az RMPSZ keretében működő – és mintegy tíz éve „tetszhalotti” állapotban leledző – Erdélyi Tankönyvtanács létrehoz egy munkacsoportot, amely módosító javaslatokat fogalmaz meg a tankönyvtörvénnyel és az EDP-t szabályozó rendelettel kapcsolatban. A munkacsoportba szakemberek, az RMPSZ munkatársai mellett civil szervezeteket is bevontak, a jogvédelmet például a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) látja el.

Köllő Zsófia, a Tankönyvtanács ügyvezetője, az új munkacsoport vezetője szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy

teljes évfolyamok küszködnek a tankönyvek hiányával.

A magyar nyelvű oktatásban az idei tanévet a harmadikosok tankönyv nélkül, a negyedikesek egyetlen tankönyvvel kezdték meg, az ötödikesek pedig legfennebb hármat tudhattak magukénak legfontosabb munkeszközeik közül. Ez a tarthatatlan állapot évfolyamonként mintegy 10 ezer magyarul tanuló diákot érint.

Mint kifejti, a központosítással az a legfőbb probléma, hogy a tervek szerint a tankönyvkiadást monopolizáló EDP-nek – amelynek fél évvel ezelőttig magyar nemzetiségű vezetője volt, Dáné Károly személyélyében –

nincs magyar szerkesztősége és egyáltalán nincsenek magyar szakemberei.

Ehhez kapcsolódik Péntek János professzor, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, aki úgy véli, a tankönyvhiány és a centralizálás/államosítás összefügg egymással. A tankönyvkiadás eddig piaci alapon működött, a piaci szereplők – a magánkiadók – azonban csődbe vitték az ágazatot. Az ötödikesek például azért küszködnek most tankönyvhiánnyal, mert az egyik kiadó megóvta a másik sikeres pályázatát.

A piacnak való kiszolgáltatottságot a szakmaiság is megsínylette: mivel egy üzleti vállalkozás mindig a profitmaximalizálásban érdekelt, a tankönyvkészítési folyamatból mindent kispóroltak, amit csak lehetett. Péntek azt is felrója, hogy a pályáztatásban gyakran lehetett személyes érdek-összefonódásokat is tapasztalni.

Minderre a politika is rátett egy lapáttal, amikor előírták, hogy

a kisebbségi tanterveket és tankönyveket kötelezően le kell fordítani jóváhagyás céljából románra,

ezzel a magyar kiadók – az olyan általános, mindenkit érintő kíhívások mellett, mint a kötelező digitalizálás – hátrányba kerültek a románokkal szemben, mind anyagilag, mind a pályázatra fordítható idő szempontjából.  („Képzeljük el a Varró Dani-versek lefordítását” – teszi ehhez hozzá Fóris-Ferenczi Rita egyetemi oktató, aki szintén tagja a munkacsoportnak.) Az olyan „apróságokról” nem is beszélve, hogy a magyar tankönyvek a román himnusz szövegével kezdődnek – román nyelven.

„A politika és a piac kiszorítja a szakmaiságot” – fogalmaz Péntek, aki szerint 2014 után a magyar tankönyvkiadás rosszabb és megalázóbb helyzetbe került, mint '90 előtt volt. Az egyetemi oktató azt sem rejti véka alá, hogy ezeket a diszkriminatív rendelkezéseket

a minisztériumban államtitkári szinten jelen lévő magyar érdekképviselet sem védte ki.

A kisebbségi államtitkárság az elébe kerülő tanterveket pedig a szakmával való konzultáció nélkül írta alá.

Az átszervezésben sincs semmi garancia arra, hogy a helyzet javulni fog. Ezért a munkacsoport a következőket kezdeményezi:

  • hozzanak létre külön magyar anyanyelvű bíráló bizottságot, amely kompetensen meg tudja ítélni a beadott pályázatok szakmai színvonalát;
  • az állami tankönyvkiadónak legyen kihelyezett magyar szerkesztősége Kolozsváron megfelelő számú munkatárssal (tíz ember már elegendő lenne);
  • románról lefordított tankönyv esetén magyar nyelvi és szaklektor ellenőrizze a készülő kiadványt.

Fóris-Ferenczi Rita kifejti, a tankönyv ma már nemcsak leckék sorozata, hanem a képességfejlesztésről is szól, ezért ezt a problémát három szempont alapján lehet megközelíteni: országos, kisebbségi és szakmai irányból. Fóris-Ferenczi szerint hatalmas probléma, hogy

nincs koherens tervezéspolitika,

hatékony tantervfejlesztés, a tankönyvkiadás teljesen esetlegesen működik, holott hatásvizsgálatoknak, felméréseknek, átgondolt tervezésnek kéne megelőznie.

Ezért kell Fóris-Ferenczi szerint – aki úgy véli, a központosítás nem jó irány – az országos, román tantervfejlesztéstől függetlenül is kiépíteni egy magyar szakmai bázist, és ez a munkacsoport erre tesz kísérletet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre
Krónika

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre

A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról
Székelyhon

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról

Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS