Az Erdélyi Tankönyvtanács munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy módosító javaslatokat fogalmazzon meg a készülő tankönyvtörvénnyel kapcsolatban. Az erdélyi magyar tankönyvkiadás helyzete rosszabb, mint valaha, és ezen a tervezett központosítás sem biztos, hogy tud segíteni.
Áldatlan a romániai magyar tankönyvkiadás helyzete – hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Gál Kelemen Oktatási Központjának frissen felavatott kolozsvári székhelyén megtartott sajtóbeszélgetésen.
Burus-Siklódi Botond, a tavaly 25. „életévét” betöltő RMPSZ elnöke elmondta, az oktatási rendszer működési nehézségei arra késztették a pedagógus-szövetséget, hogy megerősítse három – partiumi, közép-erdélyi és székelyföldi – területi központját.
ennek közvetlen oka az, hogy a tanügyminisztérium idén szeptemberben közzétett sürgősségi rendelete, illetve törvénytervezete szerint központosítanák a tankönyvkiadást, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy kizárólag az állami szakkiadó – a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó (EDP) – adhatna ki tankönyveket.
A magyar kisebbséget is nagymértékben érintő változásokra az RMPSZ keretében működő – és mintegy tíz éve „tetszhalotti” állapotban leledző – Erdélyi Tankönyvtanács létrehoz egy munkacsoportot, amely módosító javaslatokat fogalmaz meg a tankönyvtörvénnyel és az EDP-t szabályozó rendelettel kapcsolatban. A munkacsoportba szakemberek, az RMPSZ munkatársai mellett civil szervezeteket is bevontak, a jogvédelmet például a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) látja el.
Köllő Zsófia, a Tankönyvtanács ügyvezetője, az új munkacsoport vezetője szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy
A magyar nyelvű oktatásban az idei tanévet a harmadikosok tankönyv nélkül, a negyedikesek egyetlen tankönyvvel kezdték meg, az ötödikesek pedig legfennebb hármat tudhattak magukénak legfontosabb munkeszközeik közül. Ez a tarthatatlan állapot évfolyamonként mintegy 10 ezer magyarul tanuló diákot érint.
Mint kifejti, a központosítással az a legfőbb probléma, hogy a tervek szerint a tankönyvkiadást monopolizáló EDP-nek – amelynek fél évvel ezelőttig magyar nemzetiségű vezetője volt, Dáné Károly személyélyében –
Ehhez kapcsolódik Péntek János professzor, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, aki úgy véli, a tankönyvhiány és a centralizálás/államosítás összefügg egymással. A tankönyvkiadás eddig piaci alapon működött, a piaci szereplők – a magánkiadók – azonban csődbe vitték az ágazatot. Az ötödikesek például azért küszködnek most tankönyvhiánnyal, mert az egyik kiadó megóvta a másik sikeres pályázatát.
A piacnak való kiszolgáltatottságot a szakmaiság is megsínylette: mivel egy üzleti vállalkozás mindig a profitmaximalizálásban érdekelt, a tankönyvkészítési folyamatból mindent kispóroltak, amit csak lehetett. Péntek azt is felrója, hogy a pályáztatásban gyakran lehetett személyes érdek-összefonódásokat is tapasztalni.
Minderre a politika is rátett egy lapáttal, amikor előírták, hogy
ezzel a magyar kiadók – az olyan általános, mindenkit érintő kíhívások mellett, mint a kötelező digitalizálás – hátrányba kerültek a románokkal szemben, mind anyagilag, mind a pályázatra fordítható idő szempontjából. („Képzeljük el a Varró Dani-versek lefordítását” – teszi ehhez hozzá Fóris-Ferenczi Rita egyetemi oktató, aki szintén tagja a munkacsoportnak.) Az olyan „apróságokról” nem is beszélve, hogy a magyar tankönyvek a román himnusz szövegével kezdődnek – román nyelven.
„A politika és a piac kiszorítja a szakmaiságot” – fogalmaz Péntek, aki szerint 2014 után a magyar tankönyvkiadás rosszabb és megalázóbb helyzetbe került, mint '90 előtt volt. Az egyetemi oktató azt sem rejti véka alá, hogy ezeket a diszkriminatív rendelkezéseket
A kisebbségi államtitkárság az elébe kerülő tanterveket pedig a szakmával való konzultáció nélkül írta alá.
Az átszervezésben sincs semmi garancia arra, hogy a helyzet javulni fog. Ezért a munkacsoport a következőket kezdeményezi:
Fóris-Ferenczi Rita kifejti, a tankönyv ma már nemcsak leckék sorozata, hanem a képességfejlesztésről is szól, ezért ezt a problémát három szempont alapján lehet megközelíteni: országos, kisebbségi és szakmai irányból. Fóris-Ferenczi szerint hatalmas probléma, hogy
hatékony tantervfejlesztés, a tankönyvkiadás teljesen esetlegesen működik, holott hatásvizsgálatoknak, felméréseknek, átgondolt tervezésnek kéne megelőznie.
Ezért kell Fóris-Ferenczi szerint – aki úgy véli, a központosítás nem jó irány – az országos, román tantervfejlesztéstől függetlenül is kiépíteni egy magyar szakmai bázist, és ez a munkacsoport erre tesz kísérletet.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.