A piac és a politika szorításában vergődik a magyar nyelvű tankönyvkiadás
Az Erdélyi Tankönyvtanács munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy módosító javaslatokat fogalmazzon meg a készülő tankönyvtörvénnyel kapcsolatban. Az erdélyi magyar tankönyvkiadás helyzete rosszabb, mint valaha, és ezen a tervezett központosítás sem biztos, hogy tud segíteni.
Áldatlan a romániai magyar tankönyvkiadás helyzete – hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Gál Kelemen Oktatási Központjának frissen felavatott kolozsvári székhelyén megtartott sajtóbeszélgetésen.
Burus-Siklódi Botond, a tavaly 25. „életévét” betöltő RMPSZ elnöke elmondta, az oktatási rendszer működési nehézségei arra késztették a pedagógus-szövetséget, hogy megerősítse három – partiumi, közép-erdélyi és székelyföldi – területi központját.
A tankönyvkiadás helyzetét újra kell gondolni,
ennek közvetlen oka az, hogy a tanügyminisztérium idén szeptemberben közzétett sürgősségi rendelete, illetve törvénytervezete szerint központosítanák a tankönyvkiadást, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy kizárólag az állami szakkiadó – a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó (EDP) – adhatna ki tankönyveket.
A magyar kisebbséget is nagymértékben érintő változásokra az RMPSZ keretében működő – és mintegy tíz éve „tetszhalotti” állapotban leledző – Erdélyi Tankönyvtanács létrehoz egy munkacsoportot, amely módosító javaslatokat fogalmaz meg a tankönyvtörvénnyel és az EDP-t szabályozó rendelettel kapcsolatban. A munkacsoportba szakemberek, az RMPSZ munkatársai mellett civil szervezeteket is bevontak, a jogvédelmet például a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) látja el.
Köllő Zsófia, a Tankönyvtanács ügyvezetője, az új munkacsoport vezetője szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy
teljes évfolyamok küszködnek a tankönyvek hiányával.
A magyar nyelvű oktatásban az idei tanévet a harmadikosok tankönyv nélkül, a negyedikesek egyetlen tankönyvvel kezdték meg, az ötödikesek pedig legfennebb hármat tudhattak magukénak legfontosabb munkeszközeik közül. Ez a tarthatatlan állapot évfolyamonként mintegy 10 ezer magyarul tanuló diákot érint.
Mint kifejti, a központosítással az a legfőbb probléma, hogy a tervek szerint a tankönyvkiadást monopolizáló EDP-nek – amelynek fél évvel ezelőttig magyar nemzetiségű vezetője volt, Dáné Károly személyélyében –
nincs magyar szerkesztősége és egyáltalán nincsenek magyar szakemberei.
Ehhez kapcsolódik Péntek János professzor, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, aki úgy véli, a tankönyvhiány és a centralizálás/államosítás összefügg egymással. A tankönyvkiadás eddig piaci alapon működött, a piaci szereplők – a magánkiadók – azonban csődbe vitték az ágazatot. Az ötödikesek például azért küszködnek most tankönyvhiánnyal, mert az egyik kiadó megóvta a másik sikeres pályázatát.
A piacnak való kiszolgáltatottságot a szakmaiság is megsínylette: mivel egy üzleti vállalkozás mindig a profitmaximalizálásban érdekelt, a tankönyvkészítési folyamatból mindent kispóroltak, amit csak lehetett. Péntek azt is felrója, hogy a pályáztatásban gyakran lehetett személyes érdek-összefonódásokat is tapasztalni.
Minderre a politika is rátett egy lapáttal, amikor előírták, hogy
a kisebbségi tanterveket és tankönyveket kötelezően le kell fordítani jóváhagyás céljából románra,
ezzel a magyar kiadók – az olyan általános, mindenkit érintő kíhívások mellett, mint a kötelező digitalizálás – hátrányba kerültek a románokkal szemben, mind anyagilag, mind a pályázatra fordítható idő szempontjából. („Képzeljük el a Varró Dani-versek lefordítását” – teszi ehhez hozzá Fóris-Ferenczi Rita egyetemi oktató, aki szintén tagja a munkacsoportnak.) Az olyan „apróságokról” nem is beszélve, hogy a magyar tankönyvek a román himnusz szövegével kezdődnek – román nyelven.
„A politika és a piac kiszorítja a szakmaiságot” – fogalmaz Péntek, aki szerint 2014 után a magyar tankönyvkiadás rosszabb és megalázóbb helyzetbe került, mint '90 előtt volt. Az egyetemi oktató azt sem rejti véka alá, hogy ezeket a diszkriminatív rendelkezéseket
a minisztériumban államtitkári szinten jelen lévő magyar érdekképviselet sem védte ki.
A kisebbségi államtitkárság az elébe kerülő tanterveket pedig a szakmával való konzultáció nélkül írta alá.
Az átszervezésben sincs semmi garancia arra, hogy a helyzet javulni fog. Ezért a munkacsoport a következőket kezdeményezi:
- hozzanak létre külön magyar anyanyelvű bíráló bizottságot, amely kompetensen meg tudja ítélni a beadott pályázatok szakmai színvonalát;
- az állami tankönyvkiadónak legyen kihelyezett magyar szerkesztősége Kolozsváron megfelelő számú munkatárssal (tíz ember már elegendő lenne);
- románról lefordított tankönyv esetén magyar nyelvi és szaklektor ellenőrizze a készülő kiadványt.
Fóris-Ferenczi Rita kifejti, a tankönyv ma már nemcsak leckék sorozata, hanem a képességfejlesztésről is szól, ezért ezt a problémát három szempont alapján lehet megközelíteni: országos, kisebbségi és szakmai irányból. Fóris-Ferenczi szerint hatalmas probléma, hogy
nincs koherens tervezéspolitika,
hatékony tantervfejlesztés, a tankönyvkiadás teljesen esetlegesen működik, holott hatásvizsgálatoknak, felméréseknek, átgondolt tervezésnek kéne megelőznie.
Ezért kell Fóris-Ferenczi szerint – aki úgy véli, a központosítás nem jó irány – az országos, román tantervfejlesztéstől függetlenül is kiépíteni egy magyar szakmai bázist, és ez a munkacsoport erre tesz kísérletet.
Nem mind korrupció, ami zajlik?
Sólyom István
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
Románia, a csődállam
Szántai János
2025-ben ki lehet mondani, hogy úgy tűnik, túl sok Dorel, azaz inkompetens, oda nem illő polgártárs kerül vezető pozícióba. Na de akkor tényleg el kell töprengeni azon, hogy államcsődről beszélünk-e, vagy csődállamról.
„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
Sólyom István
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
Drakula bekapja… és élvezi!
Szántai János
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Részletek derültek ki a Kolozsváron igazolt leprás megbetegedésekkel kapcsolatban – hírek vasárnap
Komoly vádakat emeltek és házkutatások tartottak egy Temes megyei öregotthon állapotának kapcsán. Meglepő összegeket szednek be a kéregetők az utcán.
Durván beszólt a Wizz Air-vezér: „a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét”
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.
Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?
Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.
Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók
Hét autó érintett abban a balesetben, amely szombaton délután történt Dálnok községben a 11-es országúton – közölte az országos rendőr-főkapitányság. Jelenleg áll a forgalom a helyszínen.
Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei a magyar aligazgatónő elbocsátása miatt
Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei és a pedagógusok Nemes Ildikó aligazgatónő elbocsátása miatt.
Még karácsony előtt megnyílhat egy újabb, 50 kilométeres autópálya-szakasz
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?
Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.
Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?
Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
A rövid esszék, a hosszú téli esték és a gondolkodáson keresztül átélhető életöröm
Hogyan szokunk le a dohányzásról? Mit jelent gondolkodni? Ki vagyok én? Miért hiábavaló az önismeret? Filozófiai utazások Demeter M. Attilával.
A rövid esszék, a hosszú téli esték és a gondolkodáson keresztül átélhető életöröm
Hogyan szokunk le a dohányzásról? Mit jelent gondolkodni? Ki vagyok én? Miért hiábavaló az önismeret? Filozófiai utazások Demeter M. Attilával.
„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők
Úgy történt, hogy fokhagyma helyett arzén került a tejfölös pecsenyébe – a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum történelem szekciójának előadásain jártunk.
Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők
Úgy történt, hogy fokhagyma helyett arzén került a tejfölös pecsenyébe – a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum történelem szekciójának előadásain jártunk.
Drakula bekapja… és élvezi!
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Drakula bekapja… és élvezi!
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Nem mind korrupció, ami zajlik?
Sólyom István
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
Románia, a csődállam
Szántai János
2025-ben ki lehet mondani, hogy úgy tűnik, túl sok Dorel, azaz inkompetens, oda nem illő polgártárs kerül vezető pozícióba. Na de akkor tényleg el kell töprengeni azon, hogy államcsődről beszélünk-e, vagy csődállamról.
„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
Sólyom István
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
Drakula bekapja… és élvezi!
Szántai János
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
