// 2026. március 14., szombat // Matild

Felmérés: a románok a korábbinál is jobban utálják a más nemzetiségűeket

// HIRDETÉS

Tízből csak ketten barátkoznának nem románokkal.

Tíz román közül csak ketten fogadnák el, hogy más etnikumú személy kerüljön a családjukba vagy baráti társaságukba – derül ki az Elie Wiesel holokausztkutató intézet által rendelt felmérésből.

A holokauszt romániai megítélését és az etnikumközi kapcsolatokat felmérő közvélemény-kutatás készítői a Bogardus-skálát használták, amelyen az 1-es a legmagasabb fokú elfogadást („családtag”), míg a 7-es a legkisebbet („nem kellene Romániába jönniük”) jelenti. A felmérés eredménye rámutat: a legnagyobb toleranciát a zsidókkal (3,8) szemben mutatták a megkérdezettek, a magyarokkal szembeni toleranciaszint (4,1) szintén nagyobb, mint a romákkal (4,8) és az arabokkal (5,0) szembeni.

Azt is kimutatták a felmérés készítői, hogy vidéki környezetben az emberek inkább az arabokat, míg városi környezetben inkább a romákat utasítják el, viszont a zsidókhoz és magyarokhoz való viszonyulás tekintetében nincs különbség a vidéki és városi lakosok toleranciaszintje között.

Zsidó személyt a megkérdezettek 15 százaléka fogadna be a családba, 16 százaléka a baráti társaságba vagy a szomszédba (16%).

Csökkent a tolerancia az arabokkal szemben (a megkérdezettek 51 százaléka elutasítóan nyilatkozott erről az etnikumról, míg 2015-ben csak 46 százalékuk), de a magyarokkal szemben is (a válaszadók 29 százaléka utasította el, míg 2015-ben ez az arány 26% volt).

A romákkal szemben viszont elfogadóbbak lettek az emberek a felmérés szerint: míg 2015-ben a megkérdezettek 41 százaléka nem látta szívesen Romániában ezen kisebbség tagjait, addig idén már csak 39% volt az arányuk. A zsidók elfogadása tekintetében változatlanul 22% az elutasítók aránya.

Az országos átlaghoz viszonyítva Bukarestben a legkevésbé toleránsak a magyarokkal és a zsidókkal szemben – derül ki a közvélemény-kutatásból.

A magyarokat 2015-ben még a megkérdezettek 10 százaléka „értékesnek” tartotta az ország számára, most ez az arány 5 százalékra csökkent. A németekről ugyanezt 2015-ben még a válaszadók 21 százaléka vallotta, idén már csak 9%.

A felmérésben résztvevők 54 százaléka szerint a romák „problémát vagy fenyegetést” jelentenek az országnak, 2015-ben még többen, 61 százalékban vallották ezt a válaszadók.

A felmérést az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet megrendelésére a Kantar-TNS készítette 2017. szeptember 14. és október 6. között, 1014 fős reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 3%.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő
Krónika

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő

Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.

A SRI poénnal köszöntötte a nőket március 8-án, szexizmust kiált a progresszió…
Főtér

A SRI poénnal köszöntötte a nőket március 8-án, szexizmust kiált a progresszió…

… egy Kolozs megyei polgármestert börtönbüntetésre ítéltek okirat-hamisításért… és egy apukát nem és nem kényszerített a bíróság, hogy több tartásdíjat fizessen a megszabottnál.

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel
Székelyhon

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel

Egyes töltőállomásoknál 9 banival drágult csütörtökön a standard benzin, elérve a 8 lej 40 banis literenkénti árat. De ezúttal nem önmagában a drágulás a meglepő, azt ugyanis megszokhattuk már.

Orbán Viktor levelet írt a határon túli magyaroknak: nemzetünk ereje az egységéből fakad
Krónika

Orbán Viktor levelet írt a határon túli magyaroknak: nemzetünk ereje az egységéből fakad

Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében
Székelyhon

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében

Lehűlés és csapadék érkezik március második felére, felváltva az eddigi igazán száraz és szokatlanul meleg időszakot – jelzik előre a meteorológusok.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS