// 2026. február 14., szombat // Bálint, Valentin

// Nagyítás

// Archívum

Ezt magolta 150 évig Európa

Nagyítás

Szerző: szabot
2017. október 07., 16:17

Honterus elhozta a reformációt Brassóba, ahonnan fél Európa diákságának versben tanította meg a világot. Középiskolás fokon.

Bár Erdély egyik első nyomdászaként, reformátoraként, tanárjaként és iskolaszervezőjeként sokunk számára ismert Johannes Honterus, a brassói szász humanista, azt, hogy a nyugati világ egyik legnépszerűbb tankönyvét adta ki 1542-ben, csak most tudtuk meg Robert Offnertől. A Regensburgi Egyetemi Klinika transzfúziológus főorvosa szenvedélyesen kutatja az erdélyi művelődéstörténetet, és ugyan 1990 óta Németországban él, csíkszeredai születésűként magyar nyelven is remek előadónak bizonyult kedden az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában.

Itt mutatta be a Johannes Honterus: Rudimenta Cosmographica / Grundzüge der Weltbeschreibung (Corona/Kronstadt, 1542) című könyvet, amelynek társszerzője és kiadója. A 2015-ös első kiadás után néhány hete jelentette meg a második kiadást Nagyszebenben a Schiller Verlag.

A világleírás alapjai nem más, mint azoknak az információknak az 1366 hexameterbe szedett változata, amelyekről Johannes Honterus úgy gondolta, egy barcasági diáknak be kell vágnia latinul, mert ezekre lesz szüksége a 16. század közepén. Robert Offner pedig a négynyelvű kötet mellett azt mutatta be, milyen tudást és technikákat sajátított el Honterus tanulmányi és menekülési útvonalának azonosítható állomásain, amelyeket aztán felhasznált tankönyvének megírásához és kinyomtatásához.

Dr. Robert Offner transzfúziológus főorvos, az erdélyi művelődéstörténet kutatója | Fotók: Szabó Tünde

Biztos, hogy járt például Regensburgban, Bázelben és Krakkóban, valószínűleg Nürnbergben és Ingolstadtban is, de kétséges, hogy eljutott-e Wittenbergbe. Ez a reformáció erdélyi történetének visszakövetése szempontjából fontos, állapítja meg a történész: Honterusnál a Bázelbe menekült Kálvin hatása lehetett az első, nem Wittenbergé és Lutheré.

A tanulásba száműzött tanár

Honterus életének első 33 évéről csak annyit lehet teljesen biztosan tudni, hogy Johannes volt a keresztneve, indokolta Offner azt, miért fogalmaz szinte mindent feltételes módban. Apja, Jörg Anschut (vagy Austen, esetleg Aescht) tímár volt Brassóban, Offner és mások feltételezése szerint flamand bevándorlóként érkezett.

Johannes 1498 körül született, és nagy valószínűséggel ő az, aki Johannes de Corona néven beiratkozott 1520-ban a bécsi egyetemre, ahol a közép-európai humanista szellemben nevelkedett, 1525-ben pedig magister artes liberales, azaz gimnáziumi tanári címet kapott Johannes Holler Coronensis néven.

1525 és 1529 között vélhetőleg Brassóban élt, legalábbis 1529-ben politikai száműzetésbe került: ferdinanistaként elűzte őt a Szapolyai-párti városvezetés. 1529 őszén ismét Bécsben tartózkodott, legalábbis egy honfitársával onnan menekült a Duna vonalán Regensburgba, amikor Bécset három hétig ostromolták a törökök.

Regensburg akkor szinte birodalmi főváros volt, ott tartották a legtöbb birodalmi ülést, és Aventinus néven ott működött a legjelentősebb bajor humanista, Johannes Turmair, a bajor hercegi család tanítója, udvari történész. Nemcsak zenét, matematikát és történelmet oktatott, hanem ő adta ki az első bajor térképet is 1523-ban, az első latin nyelvtant az ottani iskolák számára. Vagyis pont azzal foglalkozott, amivel Honterus később.

Honterus egy 1550-ből származó fametszeten

A Honterus név is először írásban Aventinus házi krónikájában jelenik meg – hívta fel a figyelmünk a történész. Aventinus leírja, hogy a két erdélyi a törökök elől menekült, egyiküket Hünterként, később Hunterként említi. Az is ismert, hogy Honterus a „tábláival” érkezett Aventinushoz: a térképeinek a fametszeteivel.

Honterus számára Aventinus a kapcsolatai miatt is fontos lehetett, köztük például a mindössze 60 km-re lévő Ingolstadtban tanító Petrus Apianus-szal, akinek az öccse nyomdász volt.

Apianus 1529-ben földrajz tankönyvet írt az ingolstadti egyetem számára, amelynek későbbi kiadása már a Honteruséhoz nagyon hasonló Rudimenta cosmographiae címen jelent meg, és Apianus volt az első, aki Magyarországról nyomtatott térképet 1527-ben.

Honterus mindössze három-négy hetet tölt Regensburgban 1529 október-novemberében, feltételezések szerint Ingolstadtba, majd Nürnbergbe ment, ami akkor már erős lutheránus központ volt pezsgő szellemi élettel. Sebald Heyden tanár és tankönyvszerző az ottani protestáns gimnázium szabályzatát is megírta, amelynek másolata 13 évvel később a brassói gimnázium szabályzataként – Constitutio Scholae Coronensis – tűnik fel.

Vagyis az eszméket, a tudást és a szervezetépítést Honterus közvetlenül a reformáció egyik központjából vitte el a Barcaságba – vonta le a következtetést a történész, bár arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy személyesen is találkozott volna Heydennel.

Honterus 1530 májusában már Krakkóban tűnik fel, ahol a magyar diákok kollégiumában, a Bursa Hungarorumban tanított, vagyis nem a krakkói egyetemen, hangsúlyozta a történész. Itt egy kis formátumú latin nyelvtankönyvet és egy kozmográfiai, azaz földrajzkönyvet nyomtatott a magyar diákoknak.

Röviddel ezután Bázelbe ment, ahol Sebastian Münster tudós már tehetséges fametszőként és nyomdászként dicsérte. Bázelben akkor már hat nyomda működött, és Johannes Oekolampad reformátori tevékenysége nyomán a reformáció pezsgő központjának számított. Offner valószínűsíti, hogy Honterus személyesen is találkozhatott a Zwingli mellé állt svájci reformátorral, aki 1531 novemberében hunyt el, mindenesetre itt vált a reformáció hívévé.

És itt nyomtatta ki először Erdély térképét 1532-ben.

Honterust 1533-ban visszahívták Brassóba, és hamar, már 1536-ban tagja lett a városi tanácsnak, ahol rábízták az iskolarendszer újjászervezését. Célja, a humanista oktatás létrehozása Brassóban Offner szerint sikerült is neki azzal, hogy megreformálta a katolikus iskolarendszert.

Ez a népnyelvi elemi oktatásból állt, majd következett a latin nyelvű trivium (grammatika, retorika, dialektika) és a quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene), együtt a hét szabad művészet. A latin és a görög nyelvvel együtt ez volt a tudáskánon a középkorban és az újkor elején, amelyben nem szerepeltek az olyan humanista tárgyak, mint a történelem, földrajz vagy biológia, hívta fel a figyelmet a történész.

A tanárok nem bővelkedtek oktatási segédanyagokban, a diákoknak is legfeljebb viasztáblájuk volt, és úgy tanultak, hogy amit a tanár mondott, azt be kellett vágni kívülről. Honterus eldöntötte, hogy legalább a tanároknak legyen egységes tanmenetük, hogy Brassótól Kolozsvárig, Besztercétől Szászsebesig minden tanító ugyanazt tanítsa, ezért könyveket nyomtatott a trivium és a quadrivium számára.

Grammatikát adott ki, Arisztotelész Logikáját, Cato beszédeit, Seneca és Augustinus szentenciáit, összesen legalább húsz zsebkönyvet egyenként 15-55 oldalas terjedelemben. Bár mind egyetlen évben, 1539-ben jelentek meg, ezeken valószínűleg sokáig dolgozott, és aztán egyszerre nyomtatta ki.

A könyvek a kor ízlése szerint elegáns, egységes borítóval jelentek meg

Erasmus, Hésziodosz, Epiktétosz, Platón művei mellett kinyomtatta újra saját, krakkói könyvecskéjét, a Rudimenta cosmographicát. Diákja, barátja és követője, Valentin Wagner még legalább tíz könyvet nyomtatott ki Honterus halála (1549) után. Vagyis csak Brassóban legalább 30, középiskolai tankönyvként szolgáló könyv jelent meg relatíve rövid idő alatt, míg a reformáció jelentős központjaiban (Bázel, Luzern, Zürich, Strassburg) összesen kevesebb mint 15 – ismertette Offner.

Hogyan írjuk le a világot a diákok számára?

A Rudimenta cosmographica kezdetleges változatát 1530-ban Krakkóban adta ki először, 1541-ig pedig átdolgozta egy 1366 hexameterből álló verssé a hatékonyabb memorizálhatóság érdekében. Ezt számos tudóshoz küldte el véleményezésre, javításra, majd 1542-ben jelentette meg a végleges formáját. Ez a könyvnek már a harmadik kiadása volt, és hatalmas siker lett: ez terjedt el nemcsak a szász, hanem Erdély magyar városaiban is.

A kezdeti sorokban leírja, mit fog leírni a világból: az eget és égitesteket, városokat, azok lakóit, tengereket, hegyeket, állatokat, növényeket, betegségeket, rokoni viszonyokat, hivatalokat. Offner szerint Honterus az általános műveltséggel együtt kifinomultabb latin nyelvhasználatot is el akart terjeszteni ezzel a versbe szedett, iskolai enciklopédiával.

A kötet négy könyvből (liber) áll, az első a csillagokkal, égitestekkel foglalkozik, a második és harmadik a kozmográfia, vagyis földrajz: Európáról, illetve Ázsiáról és Afrikáról ad információkat és térképet. Amerika feltűnik a térképen, de leírás nincs róla, akkor még nagyon keveset tudtak a kontinensről. Ezzel a tankönyvvel

Honterus elsőként adott a diákok kezébe zsebatlaszt,

korábban ilyen nem volt, állította a történész, a hollandok is 40-50 évvel később találták ki a világatlaszt.

A negyedik könyvben a természettudomány aktuális biológiai ismereteit adja át, ami szintén újdonság volt a korban: ha tanítottak is biológiát, nem ennyire részletesen, magyarázta a történész. Honterus részletesen leírja az emberi testrészeket, mindenféle növények és állatok neveit a rovaroktól a víziállatokig, .

Ugyancsak a negyedik könyvben jön be a „szociológia”: a háztartás részei, a konyhai eszközök latin neve, a rokoni kapcsolatok, a hivatalok, méltóságok megnevezéseit mind be kellett biflázni, akárcsak a hajó részeit. Nem a barcasági hajózás fejlesztéséért, hanem azért, mert Honterus tudta, hogy diákjai külföldre is utazni fognak majd, és már a Dunán érdemes tisztában lenni azzal, miből áll egy hajó.

A könyv végén az öltözeteket írja le, az italokat és többszáz betegség nevét, mivel a diákok zöme pap és tanító lett, és már neki kellett ezeket megtanítani, illetve beírni az anyakönyvbe, hogy miben halt meg a hitközség tagja.

Ábrák nincsenek a tankönyvben, a 737 természettudományos fogalmat, a 212 állatfajt, 283 növényfajt, 168 betegséget és tünetet szövegesen írja le. Offnernek arra is van hipotézise, hogy Honterus honnan inspirálódott mindehhez: állítása szerint a reformáció előtti latin szótárak tagolása egy az egyben az, amit Honterus is követ a versben írt tankönyvében. Gyakorlatilag egy ilyen szótárt írt át verses enciklopédiává

Az első kiadás utáni 150 évben 96 kiadást ért meg egész Európában,

ennyit talált meg a brassói levéltáros, Gernot Nussbächer, aki a mostani, 98. kiadás egyik szerzője is. A világleírás alapjaiból részletek még 1696-ban is megjelentek. A könyv egész Európában népszerűvé vált Palma de Mallorcától Koppenhágáig, Rómától Párizsig, Zürichtől Prágáig, Offner szerint valószínűleg a tanulást könnyítő verses formája miatt, mivel akkor a magolás volt a tanulás legelterjedtebb módszere. Európai közkinccsé vált, amelyet még a főiskolai oktatásban is használtak.

A Rudimenta cosmographica 97. kiadása Kolozsváron jelent meg 1988-ban a Dacia kiadónál románul és latinul. Bár a szerkesztők már akkor négy nyelvűként szerették volna megjelentetni, ez nem sikerült, csak 2015-ben több magyar és német fordító, szerkesztő bevonásával, akik ugyanúgy lelkesedtek Honterus-projekt iránt, mint maga Offner, mesélte a történész. És persze nemcsak az ötszáz éves tankönyvet kapjuk a kötetben, hanem bevezető tanulmányokat is a korról, Honterusról és a mű későbbi utánnyomásairól.

A németországi tudomány- és oktatástörténet úgy tartja, hogy Johann Amos Comenius (1592 – 1670) helyezte új alapokra a természettudományos oktatást, de Offner szerint ezt Honterus száz évvel korábban már megtette.

Robert Offner a kora újkori egészségtankönyvvel

Egy másik brassói kortársa, Paulus Kyr városi orvos pedig bő kétszáz évvel előzte meg a korát, ezért az 1551-ben írt egészségtankönyvét (Sanitatis studium) a Honterus-féle tankönyvsorozat után már nem is nyomtatták ki. Offner elmélete szerint azért, mert nemcsak a középiskolai oktatás szintjét haladta meg, hanem az emberek befogadási szintjét is, gyakorlatilag nem volt igény az újranyomására. Honterus utódja, Valentin Wagner által kiadott egészségtankönyv nemcsak a betegségek nevét tartalmazta, mint Honterus világleírása, hanem egy egész kórtant, az élelmiszerek, gyógynövények fogyasztásának szabályait, orvosi diétákat.

A nyugati oktatási központokban 240 évvel ezután jelennek meg az egészségtankönyvek, mondta a Németországban dolgozó történész hozzátéve, hogy másfél éve vetette fel a bajor kormány, hogy az egészségtant újra kötelező tantárgyként kellene bevezetni a bajorországi oktatásba.

Különvélemény

Mi köze Sütő András szobrának a British Airways-hez és a jó kommunikációhoz?

Fall Sándor

Látszólag naiv eszmefuttatás arról, hogy miként lehet hivatali kommunikációs balfaszkodással tartósan mérgezni a közvéleményt.

Hol szálljunk meg: hotelben vagy kiadó lakásban?

Sánta Miriám

Romániában nem ritkák a vendéglátóiparban tapasztalható hiányosságok, ám nem mindegy, hogy ezeket milyen szemszögből közelítjük meg. A turizmus személyes tapasztalatokon alapul, a vendég pedig az alapján dönt, hogy mit kap a pénzéért.

Nagyítás

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

Sólyom István

Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

// ez is érdekelheti

Főtér

Magyarellenes incidens Kolozsváron: „A lovak nyelvén Budapesten beszélj!” – vasárnapi hírek

Az Universitatea fociultrái magyar diákokra támadtak a buszon. Újabb súlyos közúti baleset történt a bánsági halálos úton. Mesterséges intelligenciával szövik tovább a dák alagutak összeesküvés-elméletét.

Krónika

Végrehajtói felszólítást kapott a nagyváradi premontrei apát a rendház elhagyására

Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.

Főtér

Semmit nem tud a kolozsvári körgyűrű kivitelezője arról, hogy ő a kolozsvári körgyűrű kivitelezője – hírmix

További híreink: előbb az autójába, majd egy boltba szállt bele egy óvatlan sofőr, a meteorológusok pedig ingyen hullámvasutazást jósolnak nekünk a következő hétre.

Székelyhon

Kirúgják azokat az állami szektorban dolgozó orvosokat, akik munkaidejük alatt magánpraxisban is dolgoznak

Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Krónika

Több ezer munkásától megválik világszerte a Székelyföldön is sörgyárat működtető multi

Világszerte akár 6000 munkahelyet szüntethet meg a következő két évben a Heineken a sör iránti kereslet csökkenése miatt.

Székelyhon

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságoltak meg, mert nem adott elsőbbséget

Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.

// még több főtér.ro

2026. február 11., szerda

Ez a moldovai mozgókép úgy mutatja meg a maffiaállamot, hogy a nézőben megfagy a vér

A Plaha című tíz részes tévésorozat a szó metaforikus értelmében hidegre teszi közönségét. Pontosan úgy, ahogy a moldovai (vagy román, emlékezzünk csak Sorin Ovidiu Vîntura és társaira) maffiaállam konkrétan hidegre tette az ország népét.

2026. február 11., szerda

Ez a moldovai mozgókép úgy mutatja meg a maffiaállamot, hogy a nézőben megfagy a vér

2026. február 09., hétfő

A parabolaantennától a Transylvania Openig – Így éltem meg nézőként az első teniszversenyemet

Remélem, kíváncsiak arra, mi a közös az 1996-os Australian Open férfi döntője, a csűrkertem és a kolozsvári tenisztorna között.

2026. február 09., hétfő

A parabolaantennától a Transylvania Openig – Így éltem meg nézőként az első teniszversenyemet

Remélem, kíváncsiak arra, mi a közös az 1996-os Australian Open férfi döntője, a csűrkertem és a kolozsvári tenisztorna között.

2026. február 05., csütörtök

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

2026. február 05., csütörtök

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

2026. február 02., hétfő

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

2026. február 02., hétfő

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

2026. január 29., csütörtök

A Vexler-törvénnyel rúgták be az ajtót Kolozsváron: mi lesz a Goga-könyvtárral meg a Radu Gyr utcával?

Ütközhetnek a román nemzeti fejekben a vonatok, ha a törvény nevében utcák, intézmények nevét kell törölni, mert a névadó személyiségekről kiderül: fasiszták, legionáriusok, háborús bűnösök…

2026. január 29., csütörtök

A Vexler-törvénnyel rúgták be az ajtót Kolozsváron: mi lesz a Goga-könyvtárral meg a Radu Gyr utcával?

2026. január 26., hétfő

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

2026. január 26., hétfő

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

2026. január 21., szerda

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

2026. január 21., szerda

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

2026. január 19., hétfő

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

2026. január 19., hétfő

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

2026. január 16., péntek

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

2026. január 16., péntek

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

2026. január 09., péntek

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

2026. január 09., péntek

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Különvélemény