// 2026. június 16., kedd // Jusztin

Ezt magolta 150 évig Európa

// HIRDETÉS

Honterus elhozta a reformációt Brassóba, ahonnan fél Európa diákságának versben tanította meg a világot. Középiskolás fokon.

Bár Erdély egyik első nyomdászaként, reformátoraként, tanárjaként és iskolaszervezőjeként sokunk számára ismert Johannes Honterus, a brassói szász humanista, azt, hogy a nyugati világ egyik legnépszerűbb tankönyvét adta ki 1542-ben, csak most tudtuk meg Robert Offnertől. A Regensburgi Egyetemi Klinika transzfúziológus főorvosa szenvedélyesen kutatja az erdélyi művelődéstörténetet, és ugyan 1990 óta Németországban él, csíkszeredai születésűként magyar nyelven is remek előadónak bizonyult kedden az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában.

 

Itt mutatta be a Johannes Honterus: Rudimenta Cosmographica / Grundzüge der Weltbeschreibung (Corona/Kronstadt, 1542) című könyvet, amelynek társszerzője és kiadója. A 2015-ös első kiadás után néhány hete jelentette meg a második kiadást Nagyszebenben a Schiller Verlag.

 

A világleírás alapjai nem más, mint azoknak az információknak az 1366 hexameterbe szedett változata, amelyekről Johannes Honterus úgy gondolta, egy barcasági diáknak be kell vágnia latinul, mert ezekre lesz szüksége a 16. század közepén. Robert Offner pedig a négynyelvű kötet mellett azt mutatta be, milyen tudást és technikákat sajátított el Honterus tanulmányi és menekülési útvonalának azonosítható állomásain, amelyeket aztán felhasznált tankönyvének megírásához és kinyomtatásához.

 

 

Dr. Robert Offner transzfúziológus főorvos, az erdélyi művelődéstörténet kutatója | Fotók: Szabó Tünde

 

Biztos, hogy járt például Regensburgban, Bázelben és Krakkóban, valószínűleg Nürnbergben és Ingolstadtban is, de kétséges, hogy eljutott-e Wittenbergbe. Ez a reformáció erdélyi történetének visszakövetése szempontjából fontos, állapítja meg a történész: Honterusnál a Bázelbe menekült Kálvin hatása lehetett az első, nem Wittenbergé és Lutheré.

 

A tanulásba száműzött tanár

Honterus életének első 33 évéről csak annyit lehet teljesen biztosan tudni, hogy Johannes volt a keresztneve, indokolta Offner azt, miért fogalmaz szinte mindent feltételes módban. Apja, Jörg Anschut (vagy Austen, esetleg Aescht) tímár volt Brassóban, Offner és mások feltételezése szerint flamand bevándorlóként érkezett. 

 

Johannes 1498 körül született, és nagy valószínűséggel ő az, aki Johannes de Corona néven beiratkozott 1520-ban a bécsi egyetemre, ahol a közép-európai humanista szellemben nevelkedett, 1525-ben pedig magister artes liberales, azaz gimnáziumi tanári címet kapott Johannes Holler Coronensis néven. 

 

1525 és 1529 között vélhetőleg Brassóban élt, legalábbis 1529-ben politikai száműzetésbe került: ferdinanistaként elűzte őt a Szapolyai-párti városvezetés. 1529 őszén ismét Bécsben tartózkodott, legalábbis egy honfitársával onnan menekült a Duna vonalán Regensburgba, amikor Bécset három hétig ostromolták a törökök.

 

Regensburg akkor szinte birodalmi főváros volt, ott tartották a legtöbb birodalmi ülést, és Aventinus néven ott működött a legjelentősebb bajor humanista, Johannes Turmair, a bajor hercegi család tanítója, udvari történész. Nemcsak zenét, matematikát és történelmet oktatott, hanem ő adta ki az első bajor térképet is 1523-ban, az első latin nyelvtant az ottani iskolák számára. Vagyis pont azzal foglalkozott, amivel Honterus később.

 

Honterus egy 1550-ből származó fametszeten 

A Honterus név is először írásban Aventinus házi krónikájában jelenik meg – hívta fel a figyelmünk a történész. Aventinus leírja, hogy a két erdélyi a törökök elől menekült, egyiküket Hünterként, később Hunterként említi. Az is ismert, hogy Honterus a „tábláival” érkezett Aventinushoz: a térképeinek a fametszeteivel.

 

Honterus számára Aventinus a kapcsolatai miatt is fontos lehetett, köztük például a mindössze 60 km-re lévő Ingolstadtban tanító Petrus Apianus-szal, akinek az öccse nyomdász volt.

 

Apianus 1529-ben földrajz tankönyvet írt az ingolstadti egyetem számára, amelynek későbbi kiadása már a Honteruséhoz nagyon hasonló Rudimenta cosmographiae címen jelent meg, és Apianus volt az első, aki Magyarországról nyomtatott térképet 1527-ben.

 

Honterus mindössze három-négy hetet tölt Regensburgban 1529 október-novemberében, feltételezések szerint Ingolstadtba, majd Nürnbergbe ment, ami akkor már erős lutheránus központ volt pezsgő szellemi élettel. Sebald Heyden tanár és tankönyvszerző az ottani protestáns gimnázium szabályzatát is megírta, amelynek másolata 13 évvel később a brassói gimnázium szabályzataként – Constitutio Scholae Coronensis – tűnik fel. 

 

Vagyis az eszméket, a tudást és a szervezetépítést Honterus közvetlenül a reformáció egyik központjából vitte el a Barcaságba – vonta le a következtetést a történész, bár arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy személyesen is találkozott volna Heydennel.

 

Honterus 1530 májusában már Krakkóban tűnik fel, ahol a magyar diákok kollégiumában, a Bursa Hungarorumban tanított, vagyis nem a krakkói egyetemen, hangsúlyozta a történész. Itt egy kis formátumú latin nyelvtankönyvet és egy kozmográfiai, azaz földrajzkönyvet nyomtatott a magyar diákoknak.

 

Röviddel ezután Bázelbe ment, ahol Sebastian Münster tudós már tehetséges fametszőként és nyomdászként dicsérte. Bázelben akkor már hat nyomda működött, és Johannes Oekolampad reformátori tevékenysége nyomán a reformáció pezsgő központjának számított. Offner valószínűsíti, hogy Honterus személyesen is találkozhatott a Zwingli mellé állt svájci reformátorral, aki 1531 novemberében hunyt el, mindenesetre itt vált a reformáció hívévé.

 

És itt nyomtatta ki először Erdély térképét 1532-ben.

 

Honterust 1533-ban visszahívták Brassóba, és hamar, már 1536-ban tagja lett a városi tanácsnak, ahol rábízták az iskolarendszer újjászervezését. Célja, a humanista oktatás létrehozása Brassóban Offner szerint sikerült is neki azzal, hogy megreformálta a katolikus iskolarendszert. 

 

Ez a népnyelvi elemi oktatásból állt, majd következett a latin nyelvű trivium (grammatika, retorika, dialektika) és a quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene), együtt a hét szabad művészet. A latin és a görög nyelvvel együtt ez volt a tudáskánon a középkorban és az újkor elején, amelyben nem szerepeltek az olyan humanista tárgyak, mint a történelem, földrajz vagy biológia, hívta fel a figyelmet a történész.

 

A tanárok nem bővelkedtek oktatási segédanyagokban, a diákoknak is legfeljebb viasztáblájuk volt, és úgy tanultak, hogy amit a tanár mondott, azt be kellett vágni kívülről. Honterus eldöntötte, hogy legalább a tanároknak legyen egységes tanmenetük, hogy Brassótól Kolozsvárig, Besztercétől Szászsebesig minden tanító ugyanazt tanítsa, ezért könyveket nyomtatott a trivium és a quadrivium számára.

 

Grammatikát adott ki, Arisztotelész Logikáját, Cato beszédeit, Seneca és Augustinus szentenciáit, összesen legalább húsz zsebkönyvet egyenként 15-55 oldalas terjedelemben. Bár mind egyetlen évben, 1539-ben jelentek meg, ezeken valószínűleg sokáig dolgozott, és aztán egyszerre nyomtatta ki.

 

 

A könyvek a kor ízlése szerint elegáns, egységes borítóval jelentek meg

 

Erasmus, Hésziodosz, Epiktétosz, Platón művei mellett kinyomtatta újra saját, krakkói könyvecskéjét, a Rudimenta cosmographicát. Diákja, barátja és követője, Valentin Wagner még legalább tíz könyvet nyomtatott ki Honterus halála (1549) után. Vagyis csak Brassóban legalább 30, középiskolai tankönyvként szolgáló könyv jelent meg relatíve rövid idő alatt, míg a reformáció jelentős központjaiban (Bázel, Luzern, Zürich, Strassburg) összesen kevesebb mint 15 – ismertette Offner.

 

Hogyan írjuk le a világot a diákok számára?

A Rudimenta cosmographica kezdetleges változatát 1530-ban Krakkóban adta ki először, 1541-ig pedig átdolgozta egy 1366 hexameterből álló verssé a hatékonyabb memorizálhatóság érdekében. Ezt számos tudóshoz küldte el véleményezésre, javításra, majd 1542-ben jelentette meg a végleges formáját. Ez a könyvnek már a harmadik kiadása volt, és hatalmas siker lett: ez terjedt el nemcsak a szász, hanem Erdély magyar városaiban is.

 

A kezdeti sorokban leírja, mit fog leírni a világból: az eget és égitesteket, városokat, azok lakóit, tengereket, hegyeket, állatokat, növényeket, betegségeket, rokoni viszonyokat, hivatalokat. Offner szerint Honterus az általános műveltséggel együtt kifinomultabb latin nyelvhasználatot is el akart terjeszteni ezzel a versbe szedett, iskolai enciklopédiával.

 

 

A kötet négy könyvből (liber) áll, az első a csillagokkal, égitestekkel foglalkozik, a második és harmadik a kozmográfia, vagyis földrajz: Európáról, illetve Ázsiáról és Afrikáról ad információkat és térképet. Amerika feltűnik a térképen, de leírás nincs róla, akkor még nagyon keveset tudtak a kontinensről. Ezzel a tankönyvvel 

 

Honterus elsőként adott a diákok kezébe zsebatlaszt, 

korábban ilyen nem volt, állította a történész, a hollandok is 40-50 évvel később találták ki a világatlaszt.

 

A negyedik könyvben a természettudomány aktuális biológiai ismereteit adja át, ami szintén újdonság volt a korban: ha tanítottak is biológiát, nem ennyire részletesen, magyarázta a történész. Honterus részletesen leírja az emberi testrészeket, mindenféle növények és állatok neveit a rovaroktól a víziállatokig, .

 

Ugyancsak a negyedik könyvben jön be a „szociológia”: a háztartás részei, a konyhai eszközök latin neve, a rokoni kapcsolatok, a hivatalok, méltóságok megnevezéseit mind be kellett biflázni, akárcsak a hajó részeit. Nem a barcasági hajózás fejlesztéséért, hanem azért, mert Honterus tudta, hogy diákjai külföldre is utazni fognak majd, és már a Dunán érdemes tisztában lenni azzal, miből áll egy hajó.

 

 

A könyv végén az öltözeteket írja le, az italokat és többszáz betegség nevét, mivel a diákok zöme pap és tanító lett, és már neki kellett ezeket megtanítani, illetve beírni az anyakönyvbe, hogy miben halt meg a hitközség tagja.

 

Ábrák nincsenek a tankönyvben, a 737 természettudományos fogalmat, a 212 állatfajt, 283 növényfajt, 168 betegséget és tünetet szövegesen írja le. Offnernek arra is van hipotézise, hogy Honterus honnan inspirálódott mindehhez: állítása szerint a reformáció előtti latin szótárak tagolása egy az egyben az, amit Honterus is követ a versben írt tankönyvében. Gyakorlatilag egy ilyen szótárt írt át verses enciklopédiává

 

Az első kiadás utáni 150 évben 96 kiadást ért meg egész Európában,

ennyit talált meg a brassói levéltáros, Gernot Nussbächer, aki a mostani, 98. kiadás egyik szerzője is. A világleírás alapjaiból részletek még 1696-ban is megjelentek. A könyv egész Európában népszerűvé vált Palma de Mallorcától Koppenhágáig, Rómától Párizsig, Zürichtől Prágáig, Offner szerint valószínűleg a tanulást könnyítő verses formája miatt, mivel akkor a magolás volt a tanulás legelterjedtebb módszere. Európai közkinccsé vált, amelyet még a főiskolai oktatásban is használtak.

 

A Rudimenta cosmographica 97. kiadása Kolozsváron jelent meg 1988-ban a Dacia kiadónál románul és latinul. Bár a szerkesztők már akkor négy nyelvűként szerették volna megjelentetni, ez nem sikerült, csak 2015-ben több magyar és német fordító, szerkesztő bevonásával, akik ugyanúgy lelkesedtek Honterus-projekt iránt, mint maga Offner, mesélte a történész. És persze nemcsak az ötszáz éves tankönyvet kapjuk a kötetben, hanem bevezető tanulmányokat is a korról, Honterusról és a mű későbbi utánnyomásairól.

 

A németországi tudomány- és oktatástörténet úgy tartja, hogy Johann Amos Comenius (1592 – 1670) helyezte új alapokra a természettudományos oktatást, de Offner szerint ezt Honterus száz évvel korábban már megtette.

 

Robert Offner a kora újkori egészségtankönyvvel

Egy másik brassói kortársa, Paulus Kyr városi orvos pedig bő kétszáz évvel előzte meg a korát, ezért az 1551-ben írt egészségtankönyvét (Sanitatis studium) a Honterus-féle tankönyvsorozat után már nem is nyomtatták ki. Offner elmélete szerint azért, mert nemcsak a középiskolai oktatás szintjét haladta meg, hanem az emberek befogadási szintjét is, gyakorlatilag nem volt igény az újranyomására. Honterus utódja, Valentin Wagner által kiadott egészségtankönyv nemcsak a betegségek nevét tartalmazta, mint Honterus világleírása, hanem egy egész kórtant, az élelmiszerek, gyógynövények fogyasztásának szabályait, orvosi diétákat.

 

A nyugati oktatási központokban 240 évvel ezután jelennek meg az egészségtankönyvek, mondta a Németországban dolgozó történész hozzátéve, hogy másfél éve vetette fel a bajor kormány, hogy az egészségtant újra kötelező tantárgyként kellene bevezetni a bajorországi oktatásba. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

„Gyorsabban csalódtunk benned, mint Iohannisban” – Dühödt kommentáradat zúdult Nicușor Danra
Krónika

„Gyorsabban csalódtunk benned, mint Iohannisban” – Dühödt kommentáradat zúdult Nicușor Danra

Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Főtér

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

Tragédia a Tordai-hasadéknál: életét vesztette egy 22 éves fiatal a via ferrata útvonalon
Székelyhon

Tragédia a Tordai-hasadéknál: életét vesztette egy 22 éves fiatal a via ferrata útvonalon

Egy 22 éves fiatalember életét vesztette vasárnap a Tordai-hasadékban, miután lezuhant a via ferrata útvonalról.

Meneszti kiadványai újságíróit a katolikus egyház, méltánytalan bánásmódra panaszkodik a MÚRE
Krónika

Meneszti kiadványai újságíróit a katolikus egyház, méltánytalan bánásmódra panaszkodik a MÚRE

Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.

Németh Zsolt: Orbán Viktorral megállapodtam
Székelyhon

Németh Zsolt: Orbán Viktorral megállapodtam

Megállapodott Orbán Viktorral az idei tusványosi részvételről Németh Zsolt – jelentette be a politikus egy közéleti podcastben. A szervezők emellett a jelenlegi magyar kormány több tagját is meghívnák Tusnádfürdőre.

// még több főtér.ro
Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?
2026. május 20., szerda

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?

A dicső múltba ragadt romániai közvélemény és sportvezetés képtelen kitörni a nosztalgiából, ezért sajátosan értelmezi a jelenkori sportteljesítményeket. Szociológusnapokon jártunk.

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?
2026. május 20., szerda

Miért nincs új Nadia Comăneci-ünk, ha mégis van?

A dicső múltba ragadt romániai közvélemény és sportvezetés képtelen kitörni a nosztalgiából, ezért sajátosan értelmezi a jelenkori sportteljesítményeket. Szociológusnapokon jártunk.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
2026. május 12., kedd

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
2026. május 12., kedd

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

Trianonban vált magyar állammá a román állam
2026. május 11., hétfő

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Trianonban vált magyar állammá a román állam
2026. május 11., hétfő

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS