Tompa Miklós színházigazgató épp Visky András művészeti igazgató hiányzását magyarázza | Fotó: Szabó Tünde
Színház az egész
szabot
2017. szeptember 21. csütörtök, 19:08
Befutott, nagy nevek és roppant ígéretes fiatalok rendeznek majd Kolozsváron, miközben a társulat rengeteget utazik bel- és külföldön.
Intenzívre sikerült az átmenet a 2016/17-es és a 2017/18-as évad között, nyitotta Tompa Gábor a Kolozsvári Állami Magyar Színház 225. évadát beharangozó sajtótájékoztatóját, majd zúdította a részleteket: augusztusban három előadást játszottak a Kolozsvári Magyar Napokon, utána a társulat előbb Spanyolországban, majd Dél-Koreában mutatta be a Julius Caesart, tegnap előtt érkeztek haza a szöuli Őszi Fesztiválról, amely az egyik legnagyobb színházi fesztivál a világon.
 
Itthon sem ülnek folyton itthon: a bukaresti Országos Színházi Fesztiválon a Rosmersholmot és A mélybent mutatják be, az udvarhelyi dráMA fesztiválon a Homemade-et, Aradon A vágy villamosát, a marosvásárhelyi könyvvásáron a Juius Caesart.
 
Az új évadban a társulat két taggal és nyolc bemutatóval gazdagodik: 
  • a két évvel ezelőtt végzett Jerovszky Tímea Nagyváradról szerződik Kolozsvárra, már fel is tűnt a Rosmersholm szeptemberi előadásában, ahol Sigmond Rita szerepét vette át; 
  • a spanyol Francisco Alfonsín több közös munka után válik a társulat állandó tagjává, és rögtön rendez is: januárban a Regény nagybőgővel című Csehov-novellát állítja a stúdióterem színpadára. 
A nyolc bemutató közül csak egy kerül színpadra még ebben a naptári évben, a színészfizetések emelése mellé ugyanis a kormány elfelejtett extra forrásokat biztosítani a színházaknak, amelyeknek vezetői most tűkön ülve várják a költségvetés-kiegészítés konkrét részleteit. 
 

Kétestés előadás

Decemberben láthatjuk először Tony Kushner Angyalok Amerikáját Victor Ioan Frunză rendezésében. Az idei Uniter gála legjobb előadását jegyző, többszörösen díjazott rendező 22 év után tér vissza a kolozsvári magyar társulathoz, jegyezte meg Tompa Gábor. Nem szokványos előadás lesz, ugyanis két részből áll, amelyet két, egymás utáni este játszanak, mert egy estére az öt óra kissé hosszú lenne, de külön előadásként is megállják a helyüket, mondta az igazgató.
 
Hogy az idei „bemutatóhiányt” kompenzálják, 16 korábbi előadást tartanak műsoron az évad során. A rekorder Ványa bácsinak ez lesz a 11. évada, a két hónappal előre meghirdetett előadásokra még most is öt perc alatt fogynak el a jegyek. Az elmúlt 1-2 évad legjobb 5-6 előadását pedig sűrítve is megnézhetjük a december 6-10. közötti miniévadban, amellyel a társulat a kolozsvári színjátszás 225. évfordulóját ünnepli.
 
Januárban indul a már korábban is beharangozott sorozat, amellyel a kolozsvári magyar színház filmrendezőket ösztönöz előadások rendezésére. A sorozatot Adrian Sitaru indítja: Illegitim című, legutóbbi filmjét adaptálja stúdiószínpadra. A következő évadokban a színház Hajdú Szabolcsot, Tudor Giurgiut és Cristi Puiut szeretné felkérni közös munkára.
 
 
Tavasszal Tompa saját rendezését mutatja be a társulat Los Putrefactos (A rohadtak) címmel. A darabot a fiatal Federico García Lorca, Salvador Dalí és Luis Buñuel szerkesztette folyóirat ihlette, amit soha nem nyomtattak ki, a Franco-rezsim betiltotta. A spanyol avantgárd szerzők magukat nevezték rothadtaknak, rajtuk kívül és szövegeik mellett a darabban megjelenik André Breton, de feltűnik akár a jóisten is, még nem végleges, hogy kik és hányan szerepelnek benne, árulta el a rendező. Felkérte Kovács András Ferencet és Saviana Stănescut is, hogy további szövegekkel járuljanak hozzá az előadáshoz.
 
Mihai Măniuțiu rendező tavasszal tér vissza a magyar társulathoz, májusban tervezik bemutatni Molière klasszikusát, az Úrhatnám polgár című komédiát, akárcsak Mark Ravenhill pool (no water) drámáját. A kortárs angol művet Radu-Alexandru Nica rendezi a stúdióteremben. 
 
Még egy bemutatót zsúfolnak a májusi hónapba, ekkor tervezik színpadra állítani a fiatal, 35 év alatti rendezők számára meghirdetett „versenyre” beérkezett, legerősebbnek ígérkező előadást. 
 
Tompa Gábor a színház emeleti előcsarnokában ismerteti az új évadot
 
Tompa Gábor a színház emeleti előcsarnokában ismerteti az új évadot
 
A pályázat nyerteseit most jelentette be Tompa Gábor. Az előadásterveket az eredetiség, a koncepció kidolgozottsága és a színpadravihetőség kritériuma alapján rangsorolták, ezek alapján az igazgató szerint egyértelműen kiemelkedett Leta Popescu (In)vizibil című előadásterve. Ezen kívül még három tervből készül előadást gyártani a színház a következő évadokban:
  • Andrei Măjeri a Las Meninas című festmény alakjait keltené életre,
  • Porogi Dorka Susan Sontag darabját, az Alice az ágybant állítaná színpadra,
  • Ioana Păun pedig Mercenari / Zsoldosok címmel Mona Bozdog darabjából tervez előadást.
 A 31 pályázat közül további négy előadástervet tartanak érdemesnek arra, hogy továbbfejlesszék, és esetleg valamikor előadás legyen belőlük. A pályázati kiírásra konkrét és világos előadásterveket kaptak, amelyekben a fiatal rendezők elkötelezettek és bátrak a társadalmi problémák megfogalmazásában, dícsérte a pályamunkákat Tompa.
 
Színházműsor. Biró István fotója
 
Az idei bemutatók műsora. Biró István fotója
 
Júniusban láthatjuk majd az évad utolsó bemutatóját, Frank Wedekind Lulu című drámáját Eszenyi Enikő színész, a budapesti Vígszínház igazgatója rendezi. Folytatódik az előadáscsere is a Vígszínházzal, mondta az igazgató: onnan a Pál utcai fúkat hívják Kolozsvárra, az itteni társulat pedig valószínűleg a Rosmersholmmal szerepel majd Budapesten. Az Andrij Zsoldak rendezte Ibsen-dráma a bemutatót követő botrány ellenére kapós lett a nemzetközi fesztiválpiacon: meghívta már az oslói Ibsen Fesztivál, de Bogotából és Szarajevóból is érdeklődnek iránta.
 
Az új évadban a jegyek a nagytermi előadásokra 25, a stúdióelőadásokra 30 lejbe kerülnek, a diákok és nyugdíjasok által igényelhető kedvezményes jegyek 15 lejbe.
comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.