// 2026. április 4., szombat // Izidor

Porosenko megvédte a kisebbségellenes ukrán oktatási törvényt

// HIRDETÉS

Ezek után aligha kérdéses, hogy aláírja-e.

Petro Porosenko ukrán elnök szerint az ukránoknak „szent joguk”, hogy tanulhassák anyanyelvüket, mellette nem tiltott második, harmadik vagy akár negyedik nyelvet tanulniuk, és ez megvalósulhat úgy, hogy közben nem sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai - írja az MTI.

Ezt az államfő a hétvégén az Ukrajinszki Novini ukrán hírügynökségnek nyilatkozva fejtette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy aláírja-e az új oktatási törvényt vagy visszaküldi a kijevi parlamentnek átdolgozásra.

Porosenko kiemelte, hogy még nem kapta meg a törvényhozástól az elfogadott jogszabályt.

A szeptember 5-én megszavazott oktatási törvény több országban – köztük Magyarországon – váltott ki tiltakozásokat, de belföldön is akadtak bírálói, köztük Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója. Ukrajnai magyar szervezetek arra kérték az államfőt, hogy vétózza meg a jogszabályt. A kijevi parlamenti pártok közül a Viktor Janukovics Oroszországba menekült volt ukrán elnök hívei által alapított Ellenzéki Blokk képviselői kérték Porosenkót, hogy ne írja alá a törvényt.

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter viszont az utóbbi napokban tett több sajtónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy az államfő aláírja majd a jogszabályt a parlament által jóváhagyott tartalmával.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a hétvégén Kijevben tartott Jaltai Európai Stratégia (YES) elnevezésű nemzetközi fórumon a kulisszák mögött nyilatkozva újságíróknak megismételte, hogy Ukrajna ki akarja terjeszteni az ukrán nyelv oktatását a gyermekek számára, ezzel együtt nem akarja megfosztani a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvükön történő oktatástól.

Megerősítette, hogy kész folytatni az oktatási törvénnyel kapcsolatosan felvetődő kérdések megvitatását azokkal az országokkal, amelyekben még kételyek vannak az új jogszabálynak a kisebbségi nyelvoktatásra vonatkozó rendelkezéseit illetően.

Az ukrán parlament által megszavazott új oktatási törvény alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon és Romániában. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. A tantárgyaknak a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatása – az ukrán nyelv tanítása mellett – csak az első négy osztályban maradna meg, az is csupán az önkormányzati (vagyis nem állami) fenntartású tanintézetekben, azokban is csak külön osztályokban vagy csoportokban. Az 5. osztálytól felfelé már – az anyanyelvi tárgyak kivételével – a tantárgyakat ukránul oktatnák majd.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Húsvét előtt érkezik a nyugdíj, de ennek csak bizonyos felekezetűek örülhetnek igazán
Krónika

Húsvét előtt érkezik a nyugdíj, de ennek csak bizonyos felekezetűek örülhetnek igazán

Ortodox húsvét előtt kézbesítik a nyugdíjakat, a kifizetésük előkészítése már megkezdődött – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Manole munkaügyi miniszter.

Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
Főtér

Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn

További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Törvénytelenül épülő repülőtér miatt csaptak le a hatóságok a Székelyföldön
Krónika

Törvénytelenül épülő repülőtér miatt csaptak le a hatóságok a Székelyföldön

Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban
Székelyhon

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Ortodox húsvét előtt kézbesítik a nyugdíjakat, a kifizetésük előkészítése már megkezdődött – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Manole munkaügyi miniszter.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS