// 2026. október 9., péntek // Dénes

Kövér Gyergyószentmiklóson: kapaszkodjunk a múltba és hagyományainkba

// HIRDETÉS

A házelnök ezt Ákontz-Kövér István magyarörmány szerzetes emléktáblájának avatóján mondta.

Minél nagyobb a jövő felől érkező veszély, annál erősebben kell a múltunk, hagyományaink, hitünk által kínált kapaszkodókba fogódznunk - hangsúlyozta Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke Gyergyószentmiklóson vasárnap az Ákontz-Kövér István szerzetes, mechitarista főapát, érsek születése helyén állított emléktábla avatásán.

Az 1740 és 1823 között élt Ákontz-Kövér Istvánt az örmény kultúra és tudomány kiemelkedő alakjaként tartják számon.

Emléktábláját az örmények gyergyószentmiklósi megtelepedésének 380. évfordulója alkalmából tartott Nemzetközi Örmény Diaszpóra Fesztivál keretében avatták fel.

Kövér László kifejtette: a 21. században nemcsak a magyarokat, székelyeket és az erdélyi magyarörményeket, hanem a románokat és „Európa minden, az életbe keresztény gyökerekkel kapaszkodó nemzetét veszély fenyegeti". A hit, a kultúra és az azonosságtudat feladását politikai nyomásgyakorlással, a pénz és a tömegmanipuláció kifinomult eszközeivel akarják ránk kényszeríteni azok, akik „uralmuk alá akarnak hajtani bennünket" - mondta.

Az Országgyűlés elnöke azt kívánta a több száz fős hallgatóságának, hogy Ákontz-Kövér István példája erősítse meg annak bizonyosságában, hogy Európában és Erdélyben egyaránt „a hűség mindig diadalmaskodik a hűtlenség felett, miként az igazság a hamisság felett, a hit a hitetlenség felett, a valahova tartozás a gyökértelenség felett".

Kövér László szerint Gyergyószentmiklós egy nagy európai találkozás helye: csaknem négyszáz évvel ezelőtt itt „a földrajzilag legnyugatabbra került keleti lelkületű nép, a székelymagyarok a legkeletebbre került nyugati lelkületű néppel, az örményekkel" találkozott. Szerinte az örmények lelki, szellemi és anyagi erőt adtak Erdélynek, a székely közösségnek, és erőt is kaptak tőlük történelmi tragédiák túléléséhez, amelyek a magyarságot és az örménységet egyaránt létükben veszélyeztették a 20. században. „Ez az életerő lüktet ma is Gyergyószentmiklóson a székely és a magyarörmény közösségben" - mondta.

Ákontz-Kövér István életútját Kövér László, Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, Hamlet Gasparian, az Örmény Köztársaság bukaresti nagykövete és Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere is felidézte beszédében.

A székelyföldi születésű örmény férfi fiatal papként ahhoz a szerzetesrendhez csatlakozott, amelyet Szebasztei Mechitár az örmény kultúra megóvására alakított a 18. század elején. A muszlimok csapásai elől Velencébe menekült mechitarista rend 1715-ben egy korábban lepratelepnek használt kis szigetet kapott menedékként.

Ákontz-Kövér István harmincévesen tanulta meg az ősi örmény nyelvet, a haicanismust, megalapozta az örmény irodalom megújulását, elősegítette az örmény nyelv pallérozását, lefordította a szentírást örmény nyelvre, tizenegy kötetes földrajztudományi művet alkotott, három év munkájával latin-örmény szótárt szerkesztett, és megírta az erdélyi örménység történetét is. Az ő érdeme volt a római és a konstantinápolyi mechitarista szerzetesházak megnyitása, valamint az erdélyi Erzsébetváros örmény katolikus gimnáziumának létrehozása is. Ákonz-Kövér Istvánnak köszönhető, hogy Napóleon nem záratta be a mechitaristák rendházát a velencei Szent Lázár szigetén. Ez az intézmény volt az alapja az első Örmény Akadémiának.

Nagy Zoltán polgármester elismerte, Ákontz-Kövér István neve eddig Gyergyószentmiklóson is alig volt ismert, és az emléktábla a város e nagy szülöttének megismertetését szolgálja.

Az emléktáblát Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, a romániai örmény katolikusok kormányzója szentelte fel.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS