// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Mégis hozzányúlnak a magánnyugdíj-rendszerhez

// HIRDETÉS

Korábban a kormányfő még tagadta, most meg maga számolt be a tervekről.

A korábbi cáfolatok ellenére mégis módosítani akarja a kormány a kötelező magánnyugdíj-rendszert. Több változatot is elemez a pénzügyminisztérium – jelentette ki Mihai Tudose miniszterelnök egy televíziós műsorban.

Három változattal számolnak.

  • Az egyik szerint a kötelező magánnyugdíj megmarad, de a biztosítók által felszámolt 2,5 százalékos kezelési költséget eltörlik,
  • a második szerint csökkentik a járulék arányát, amit az államnak át kell utalnia a magánbiztosítóknak kötelező magánnyugdíj címen,
  • illetve harmadikként felkínálják az embereknek, hogy a magánbiztosítót vagy az állami nyugdíj-pénztárat válasszák.

Már 2014-ben, majd az idén többször felmerült a kötelező magánnyugdíjak államosításának lehetősége. Legutóbb Ionuț Mișa pénzügyminiszter június végén, a Tudose-kormány beiktatásakor beszélt erről a lehetőségről. Akkor a miniszterelnök cáfolta a pénzügyminisztert. Most viszont a kormányfő hozta szóba a magánnyugdíj-rendszer módosítását, ugyanis szerinte

az állami nyugdíjalapnak magasabb a hozama, mint a magánnyugdíj alapoknak.

Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillérét az állami nyugdíj képezi, a második pillérét a magánnyugdíj, amely a 35 év alattiak számára kötelező, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj.

A biztosítottak bruttó jövedelmének 5,1 százalékát utalja át az állam a második pillérbe. Ezt a járulékot akarja drasztikusan csökkenteni a kormány az egyik változat szerint. A viták egyelőre csak a kötelező magánnyugdíjról szólnak.

Elemzők szerint a kormány azért akar több pénzt az állami nyugdíjalapban tartani, mert az elmúlt évek sorozatos nyugdíjemelései következtében az idén

az állami nyugdíjalap hiánya elérheti a 28 milliárd lejt,

ami a bruttó hazai termék 3,5 százaléka.

A kormányfő ugyanabban a műsorban élesen bírálta azokat a bankokat, amelyek nem jelentenek nyereséget. Tudose szerint a Romániában működő 36 bank mintegy fele veszteségesen működik, így nem fizet társasági adót. Szerinte ez azért van, mert a megtermelt nyereséget kiviszik az országból.

A miniszterelnök már többször bírálta a pénzintézeteket, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben az érintett bankok nem változtatnak ezen a gyakorlaton, nyilvánosságra hozzák a veszteséges bankok listáját, és felszólítják az embereket, vigyék a nyereségesen működő, „biztonságos” bankokba megtakarításaikat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS