Mondjuk, Bukarestet elnézve, nincs is miért csodálkozni olyan nagyon.
A Bukarest és Kolozsvár közötti versengés már nemcsak lokálpatriotizmus kérdése, hanem rendszerjellegű ügy, melyben lényegessé válnak a közigazgatási, politikai és kommunikációs képességek.
Pontosabban két (gazdasági, kulturális, társadalmi, oktatási és másfajta fejlődést is magába foglaló) városfejlesztési modell tanúi vagyunk. Az az általános benyomás, hogy Kolozsvár az utóbbi években fejlődési mintává vált, hogy a Szamos menti város trendalakító lett a helyi közigazgatás modernizálása terén.
A két város összehasonlítása automatikusan a két városvezető, Gabriela Vrânceanu Firea és Emil Boc összevetéséhez is vezet. Már első látásra megfigyelhetjük, hogy lényeges különbség van köztük a politikai célkitűzéseket illetően, ez pedig – némiképp – megmagyarázza a közigazgatási szintű megközelítéseiket:
míg Emil Boc esetében úgy tűnik, hogy a politikai karrier tekintetében számára a kolozsvári polgármesterség az igazán fontos.
Bukarestben Gabriela Firea akciói sokkal inkább szociális segélyezési miniszterhez illők. Friss házasoknak jutalmakat osztogat, a fiatal anyáknak támogatásokat, vauchereket biztosít különféle javak megvásárlásához és így tovább. Egyfajta gondoskodó „anyja” Bukarest hátrányos helyzetű nagy térségének. Az a baj, hogy ezeket a dolgokat közpénzből, az összes bukaresti pénzéből teszi. Hasonlóképpen az összes fővárosi szolgáltatás Polgármesteri Hivatalhoz tartozó cégekhez való központosítása közigazgatási autokráciai gesztus, amiből nagyrészt kizárták az együttműködést a magánszektorral és mindent egy Gabriela Firea által vezetett mamutintézmény ellenőrzése alá helyeznek. A főváros polgárai nem résztvevői, hanem csak szemlélői a közigazgatási folyamatnak.
egy minden irányba – gazdasági, társadalmi, egyetemi, kulturális és a többi – ható nagyszabású városi projektnek. Bátorítják a helyi közigazgatásnak innovációt és dinamizmust biztosító magánszféra bevonását. Így jelentek meg a nagy kolozsvári gazdasági-kulturális események. Sőt, Boc nemrég bevezette a „részvételi költségvetés” elvét, melynek révén a város polgárai eldönthetik, miként költsenek el jelentős összegeket a helyi költségvetésből olyan projektekre, melyek a város fejlődését biztosítják majd.
Egyértelmű, hogy Bukarestben nem minden „fekete”, mint ahogy Kolozsváron sem minden „fehér”, de – legalábbis pillanatnyilag – bármilyen Bukarest vs Kolozsvár vitában a Boc által irányított város több piros pontot kap, mint a Gabriela Firea által vezetett település.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Elsötétült az M1 képernyője kedden, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható. Mindez a magyarországi közmédia átszervezésének, a kormányváltás után felállt új vezetőség döntésének tudható be.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
Rendőrségi nyomozás indult, miután vasárnap este egy Marosvásárhelyről Besztercére tartó mentőhelikoptert lézersugarakkal világítottak meg, veszélybe sodorva a pilóták életét.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.