Mondjuk, Bukarestet elnézve, nincs is miért csodálkozni olyan nagyon.
A Bukarest és Kolozsvár közötti versengés már nemcsak lokálpatriotizmus kérdése, hanem rendszerjellegű ügy, melyben lényegessé válnak a közigazgatási, politikai és kommunikációs képességek.
Pontosabban két (gazdasági, kulturális, társadalmi, oktatási és másfajta fejlődést is magába foglaló) városfejlesztési modell tanúi vagyunk. Az az általános benyomás, hogy Kolozsvár az utóbbi években fejlődési mintává vált, hogy a Szamos menti város trendalakító lett a helyi közigazgatás modernizálása terén.
A két város összehasonlítása automatikusan a két városvezető, Gabriela Vrânceanu Firea és Emil Boc összevetéséhez is vezet. Már első látásra megfigyelhetjük, hogy lényeges különbség van köztük a politikai célkitűzéseket illetően, ez pedig – némiképp – megmagyarázza a közigazgatási szintű megközelítéseiket:
míg Emil Boc esetében úgy tűnik, hogy a politikai karrier tekintetében számára a kolozsvári polgármesterség az igazán fontos.
Bukarestben Gabriela Firea akciói sokkal inkább szociális segélyezési miniszterhez illők. Friss házasoknak jutalmakat osztogat, a fiatal anyáknak támogatásokat, vauchereket biztosít különféle javak megvásárlásához és így tovább. Egyfajta gondoskodó „anyja” Bukarest hátrányos helyzetű nagy térségének. Az a baj, hogy ezeket a dolgokat közpénzből, az összes bukaresti pénzéből teszi. Hasonlóképpen az összes fővárosi szolgáltatás Polgármesteri Hivatalhoz tartozó cégekhez való központosítása közigazgatási autokráciai gesztus, amiből nagyrészt kizárták az együttműködést a magánszektorral és mindent egy Gabriela Firea által vezetett mamutintézmény ellenőrzése alá helyeznek. A főváros polgárai nem résztvevői, hanem csak szemlélői a közigazgatási folyamatnak.
egy minden irányba – gazdasági, társadalmi, egyetemi, kulturális és a többi – ható nagyszabású városi projektnek. Bátorítják a helyi közigazgatásnak innovációt és dinamizmust biztosító magánszféra bevonását. Így jelentek meg a nagy kolozsvári gazdasági-kulturális események. Sőt, Boc nemrég bevezette a „részvételi költségvetés” elvét, melynek révén a város polgárai eldönthetik, miként költsenek el jelentős összegeket a helyi költségvetésből olyan projektekre, melyek a város fejlődését biztosítják majd.
Egyértelmű, hogy Bukarestben nem minden „fekete”, mint ahogy Kolozsváron sem minden „fehér”, de – legalábbis pillanatnyilag – bármilyen Bukarest vs Kolozsvár vitában a Boc által irányított város több piros pontot kap, mint a Gabriela Firea által vezetett település.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.