Mondjuk, Bukarestet elnézve, nincs is miért csodálkozni olyan nagyon.
A Bukarest és Kolozsvár közötti versengés már nemcsak lokálpatriotizmus kérdése, hanem rendszerjellegű ügy, melyben lényegessé válnak a közigazgatási, politikai és kommunikációs képességek.
Pontosabban két (gazdasági, kulturális, társadalmi, oktatási és másfajta fejlődést is magába foglaló) városfejlesztési modell tanúi vagyunk. Az az általános benyomás, hogy Kolozsvár az utóbbi években fejlődési mintává vált, hogy a Szamos menti város trendalakító lett a helyi közigazgatás modernizálása terén.
A két város összehasonlítása automatikusan a két városvezető, Gabriela Vrânceanu Firea és Emil Boc összevetéséhez is vezet. Már első látásra megfigyelhetjük, hogy lényeges különbség van köztük a politikai célkitűzéseket illetően, ez pedig – némiképp – megmagyarázza a közigazgatási szintű megközelítéseiket:
míg Emil Boc esetében úgy tűnik, hogy a politikai karrier tekintetében számára a kolozsvári polgármesterség az igazán fontos.
Bukarestben Gabriela Firea akciói sokkal inkább szociális segélyezési miniszterhez illők. Friss házasoknak jutalmakat osztogat, a fiatal anyáknak támogatásokat, vauchereket biztosít különféle javak megvásárlásához és így tovább. Egyfajta gondoskodó „anyja” Bukarest hátrányos helyzetű nagy térségének. Az a baj, hogy ezeket a dolgokat közpénzből, az összes bukaresti pénzéből teszi. Hasonlóképpen az összes fővárosi szolgáltatás Polgármesteri Hivatalhoz tartozó cégekhez való központosítása közigazgatási autokráciai gesztus, amiből nagyrészt kizárták az együttműködést a magánszektorral és mindent egy Gabriela Firea által vezetett mamutintézmény ellenőrzése alá helyeznek. A főváros polgárai nem résztvevői, hanem csak szemlélői a közigazgatási folyamatnak.
egy minden irányba – gazdasági, társadalmi, egyetemi, kulturális és a többi – ható nagyszabású városi projektnek. Bátorítják a helyi közigazgatásnak innovációt és dinamizmust biztosító magánszféra bevonását. Így jelentek meg a nagy kolozsvári gazdasági-kulturális események. Sőt, Boc nemrég bevezette a „részvételi költségvetés” elvét, melynek révén a város polgárai eldönthetik, miként költsenek el jelentős összegeket a helyi költségvetésből olyan projektekre, melyek a város fejlődését biztosítják majd.
Egyértelmű, hogy Bukarestben nem minden „fekete”, mint ahogy Kolozsváron sem minden „fehér”, de – legalábbis pillanatnyilag – bármilyen Bukarest vs Kolozsvár vitában a Boc által irányított város több piros pontot kap, mint a Gabriela Firea által vezetett település.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Megszavazta Marosvásárhely önkormányzata az idei díszpolgárok névsorát, noha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyílt levélben tiltakozott a jelöltek – különösen néhai Kincses Előd jogász, közíró – ellen.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Narancssárga, majd vörös hőségriasztás lép életbe Hargita, Maros és Kovászna megyében a hétvégén, a meteorológusok szerint vasárnap már rendkívüli hőségre és fokozott hőérzetre kell számítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.