Mondjuk, Bukarestet elnézve, nincs is miért csodálkozni olyan nagyon.
A Bukarest és Kolozsvár közötti versengés már nemcsak lokálpatriotizmus kérdése, hanem rendszerjellegű ügy, melyben lényegessé válnak a közigazgatási, politikai és kommunikációs képességek.
Pontosabban két (gazdasági, kulturális, társadalmi, oktatási és másfajta fejlődést is magába foglaló) városfejlesztési modell tanúi vagyunk. Az az általános benyomás, hogy Kolozsvár az utóbbi években fejlődési mintává vált, hogy a Szamos menti város trendalakító lett a helyi közigazgatás modernizálása terén.
A két város összehasonlítása automatikusan a két városvezető, Gabriela Vrânceanu Firea és Emil Boc összevetéséhez is vezet. Már első látásra megfigyelhetjük, hogy lényeges különbség van köztük a politikai célkitűzéseket illetően, ez pedig – némiképp – megmagyarázza a közigazgatási szintű megközelítéseiket:
míg Emil Boc esetében úgy tűnik, hogy a politikai karrier tekintetében számára a kolozsvári polgármesterség az igazán fontos.
Bukarestben Gabriela Firea akciói sokkal inkább szociális segélyezési miniszterhez illők. Friss házasoknak jutalmakat osztogat, a fiatal anyáknak támogatásokat, vauchereket biztosít különféle javak megvásárlásához és így tovább. Egyfajta gondoskodó „anyja” Bukarest hátrányos helyzetű nagy térségének. Az a baj, hogy ezeket a dolgokat közpénzből, az összes bukaresti pénzéből teszi. Hasonlóképpen az összes fővárosi szolgáltatás Polgármesteri Hivatalhoz tartozó cégekhez való központosítása közigazgatási autokráciai gesztus, amiből nagyrészt kizárták az együttműködést a magánszektorral és mindent egy Gabriela Firea által vezetett mamutintézmény ellenőrzése alá helyeznek. A főváros polgárai nem résztvevői, hanem csak szemlélői a közigazgatási folyamatnak.
egy minden irányba – gazdasági, társadalmi, egyetemi, kulturális és a többi – ható nagyszabású városi projektnek. Bátorítják a helyi közigazgatásnak innovációt és dinamizmust biztosító magánszféra bevonását. Így jelentek meg a nagy kolozsvári gazdasági-kulturális események. Sőt, Boc nemrég bevezette a „részvételi költségvetés” elvét, melynek révén a város polgárai eldönthetik, miként költsenek el jelentős összegeket a helyi költségvetésből olyan projektekre, melyek a város fejlődését biztosítják majd.
Egyértelmű, hogy Bukarestben nem minden „fekete”, mint ahogy Kolozsváron sem minden „fehér”, de – legalábbis pillanatnyilag – bármilyen Bukarest vs Kolozsvár vitában a Boc által irányított város több piros pontot kap, mint a Gabriela Firea által vezetett település.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.