Miért is szeretik a bukarestiek Kolozsvárt?

A Bukarest és Kolozsvár közötti versengés már nemcsak lokálpatriotizmus kérdése, hanem rendszerjellegű ügy, melyben lényegessé válnak a közigazgatási, politikai és kommunikációs képességek.

Pontosabban két (gazdasági, kulturális, társadalmi, oktatási és másfajta fejlődést is magába foglaló) városfejlesztési modell tanúi vagyunk. Az az általános benyomás, hogy Kolozsvár az utóbbi években fejlődési mintává vált, hogy a Szamos menti város trendalakító lett a helyi közigazgatás modernizálása terén.

A két város összehasonlítása automatikusan a két városvezető, Gabriela Vrânceanu Firea és Emil Boc összevetéséhez is vezet. Már első látásra megfigyelhetjük, hogy lényeges különbség van köztük a politikai célkitűzéseket illetően, ez pedig – némiképp – megmagyarázza a közigazgatási szintű megközelítéseiket:

a fővárosi főpolgármesteri tisztség Gabriela Firea számára ugródeszka más köztisztségek felé,

míg Emil Boc esetében úgy tűnik, hogy a politikai karrier tekintetében számára a kolozsvári polgármesterség az igazán fontos.

Bukarestben Gabriela Firea akciói sokkal inkább szociális segélyezési miniszterhez illők. Friss házasoknak jutalmakat osztogat, a fiatal anyáknak támogatásokat, vauchereket biztosít különféle javak megvásárlásához és így tovább. Egyfajta gondoskodó „anyja” Bukarest hátrányos helyzetű nagy térségének. Az a baj, hogy ezeket a dolgokat közpénzből, az összes bukaresti pénzéből teszi. Hasonlóképpen az összes fővárosi szolgáltatás Polgármesteri Hivatalhoz tartozó cégekhez való központosítása közigazgatási autokráciai gesztus, amiből nagyrészt kizárták az együttműködést a magánszektorral és mindent egy Gabriela Firea által vezetett mamutintézmény ellenőrzése alá helyeznek. A főváros polgárai nem résztvevői, hanem csak szemlélői a közigazgatási folyamatnak.

Ezzel szemben Emil Boc Kolozsváron megadja a polgároknak azt az érzést, hogy részesei

egy minden irányba – gazdasági, társadalmi, egyetemi, kulturális és a többi – ható nagyszabású városi projektnek. Bátorítják a helyi közigazgatásnak innovációt és dinamizmust biztosító magánszféra bevonását. Így jelentek meg a nagy kolozsvári gazdasági-kulturális események. Sőt, Boc nemrég bevezette a „részvételi költségvetés” elvét, melynek révén a város polgárai eldönthetik, miként költsenek el jelentős összegeket a helyi költségvetésből olyan projektekre, melyek a város fejlődését biztosítják majd.

Egyértelmű, hogy Bukarestben nem minden „fekete”, mint ahogy Kolozsváron sem minden „fehér”, de – legalábbis pillanatnyilag – bármilyen Bukarest vs Kolozsvár vitában a Boc által irányított város több piros pontot kap, mint a Gabriela Firea által vezetett település.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.