// 2026. január 25., vasárnap // Pál

A legendák adják el Székelyföldet

// HIRDETÉS

Mert népi kultúrában legalább olyan erős, mint pálinkában. De hogyan lesz a hagyományból turizmus?

Turisztikai közhely, hogy szállás és étkezés mellé élményt kell adni a turistának. Sőt: elsősorban azért megy valahova, ahol szállást és étkezést kell fizetnie, mert az a hely élményekkel tölti fel. Székelyföld leggazdagabb élményforrása pedig a népi kultúrája és hagyományai lehetnek, ha megtanulja feldobni és feltölteni velük az odalátogatókat.

 

Ezt illusztrálta egy székelyudvarhelyi vállalkozó, egy kolozsvári-zabolai néprajzkutató és egy sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató Tusványoson a Székelyföld kulturális és népművészeti térfejlesztése – Hagyományátadási gyakorlatok az épített örökségtől a néptánctáborokig című beszélgetésen.

 

Székelyföld mondái és legendái legalább olyan erős turistamágnesek, 

mint a Loch Ness-i szörny vagy a székelyföldi pálinka, csak a székelyföldiek alig használják ki – vallja Fazakas Szabolcs, aki viszont többrétegű vállalkozást épít ezekre a legendákra. A Székelyföldi Legendárium eleinte könyvben, majd térképen, társasjátékokon, újabban animációs filmeken dolgozza fel a helyi mondakincset.

 

Míg ezek megvehető és bárhova szállítható tárgyak, idén Fazakas kitalálta, hogyan hozza helybe a turistákat: cége Legendárium-karnevált szervezett a székelyudvarhelyi várba, ahol egész nyáron látogatható most a Mini Erdély park. Ez tulajdonképpen egy makettkiállítás: Erdély épített örökségének legfontosabb darabjait mutatja be.

 

Ez a 20 épületet megmutató tárlat ideiglenes, de így is élettel tölti meg a Székelytámadt várat, mondta a vállalkozó, akinek ennél még nagyobb tervei vannak: Orbán Balázs Múzeumot hoz létre Szejkefürdőn. Ehhez hét villát vásároltak meg, amelyekben be szeretnék mutatni Orbán Balázs helyi és budapesti dolgozószobáját, külön a keleti útjait és más tárlatoknak is helyet adnának, amelyek elég érdekesek ahhoz, hogy kivonzzák a Szejkére az udvarhelyieket és a turistákat.

 

Ez lesz a Mini Erdély park állandó helye is, ahol összesen 80 épületet mutatnak majd be körbejárható makettként, és nem csak székelyföldi, hanem a román és a szász épített örökség darabjait is, hogy az odalátogató (akár külföldi) turista minél több ponton tudjon kapcsolódni Erdélyhez. A park körül pedig kisvasút közlekedik majd a gyerekek számára, árulta el Fazakas, amelyet Angliából tervez hozatni. 

 

Egyébként is a gyerekekre fókuszál 

azokkal a formákkal, amelyekben cége feldolgozza a helyi legendákat. Gyakorlatilag mindenki az asztalnál egyetértett azzal, hogy elsősorban a gyerekeket kell "megfertőzni" a székelyföldi néphagyomány elemeivel, mert így van esély olyan kötődést kialakítani bennük, hogy ha később külföldre is mennek tanulni, dolgozni, egy idő után hazatérjenek.

 

Mert nem az a baj, hogy elmennek, mondta Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, hanem az, hogy nem jönnek vissza. Ő is Amerikában tudta meg ezelőtt 20 évvel, hogy létezik olyan, hogy múzeumpedagógia, pedig akkor már egy ideje a múzeumban dolgozott. Tíz éve igazgatja az intézményt, és örömmel tapasztalta, hogy nemcsak ők, hanem a Hargita megyei múzeumok is egyre több gyerekfoglalkozást tartanak. Arra is törekszik, hogy

 

a felnőttek számára is élmény legyen a múzeum,

ezért évekkel ezelőtt megnyittatta a Székely Nemzeti Múzeum kertjét, amiről még a szentgyörgyiek is alig tudtak. Nyáron színvonalas koncerteket tartanak ott: a régizenei, komolyzenei és jazzkoncertekkel szándékosan egy elitebb közönséget céloznak meg, illetve akarnak kinevelni – mondta a múzeumigazgató, aki egyébként szobrász. És ha valaki már eljött koncertre, hátha jegyet vált a kiállításokra is, bizakodott az igazgató.

 

Az élményszerű kiállításokkal és kísérőrendezvényekkel történő tudatos nyitás a közönség felé jól mérhető változást generált. Míg tíz éve alig pár látogató kereste fel a múzeumot a Szent György Napok alatt, amikor három napig ingyenesen látogatható, idén már 250-en – illusztrálta a kultúra vonzerejét Vargha.

 

 

Középen Vargha Mihály, jobb szélen Fazakas Szabolcs

 

Ennek a múzeumnak a külső alegységeként működik Zabolán a Csángó Néprajzi Múzeum, amelyet Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár hozott létre 15 éve a saját tárgyi gyűjteményéből. A tájházból állandó, gyűjteményét folyamatosan bővítő múzeummá vált intézmény csak az egyik helyik kultúrkezdeményezés, amelyről beszámolt Pozsony Ferenc.

 

A másik az egyre népszerűbb néptánctábor, amelyre felnőttek, gyerekek, sőt egész családok is ellátogatnak, tavaly például már 350-en, és megmozgatja az egész települést. Igazi kulturális és idegenforgalmi esemény lett, pedig hat éve csak azt szerették volna kitalálni tanítványával, a mostani beszélgetést moderáló Korzenszky Tamással és Mikes Gergellyel (aki még Gregor Roy Chowdhury néven örökölte, újíttatta fel és kapcsolja be a turisztikai körforgásba a zabolai Mikes-kastélyt), hogyan építsék vissza a néptáncot a mai emberek életébe. Most pedig évről évre Erdély legkiválóbb táncoktatóit, népművészeit, kézműveseit hívják el a táborba.

 

Mivel Európában a népi kultúra elveszítette azt a jelentős szerepét, amit a 19-20. századi nemzetépítésekben játszott, egyre kevesebb figyelmet fordítanak az integrálására a mi mindennapjainkba – jegyezte meg a kutató. Van, ahol eldugják, van, ahol giccsé kommercializálódott, sorolta a példákat Pozsony, akit nem is annyira a népi kultúra turisztikai potenciálja izgat, mint inkább az élő átörökítése.

 

 

Középen Pozsony Ferenc

 

Úgy véli, saját magunkkal is meg kell ismertetnünk, és nemzetköziesíteni is kell: más nyelven is elérhetővé kell tenni a székely kultúrát. Tavaly például háromnyelvű köyvet jelentettek meg a székely hagyományokról, a Zabolára Angliából, Olténiából érkezett vendégek pedig nagy kedvvel forgatták, és tanulmányozták benne a háromszéki pálinka sajátosságait, hogy aztán ne csak papíron tanulmányozzák tovább.

 

Így válik élménnyé a népi kultúra, amelyhez Zabolán, egy több etnikumú településen még természeti ritkaságok, vízforrások, a Mikes-kastély és kastélypark, illetve újabban a medvék társulnak, hogy igazán sokrétű élményben legyen részünk.

 

Bár nem ezen a beszélgetésen, de ugyancsak Tusványoson hangzott el pénteken, hogyan lehet ezeket a pontszerű műemlékeket és rendezvényeket összekapcsolni. Itt mutatta be ugyanis a a Szent László örökség-út kezdeményezést Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Az útvonal magába foglalja mind az épített örökséget, mind a mondavilághoz kapcsolódó természeti értékeket és a Szent László nevéhez kapcsolódó településeket. 

 

Egyelőre 44 olyan, észak-magyarországi és erdélyi helyszínt kapcsolnak be az útvonalba, amelyek önmagukban kevés látogatót vonzanak, majd ki szeretnék terjeszteni az egész Kárpát-medencére. A projektet az Iskola Alapítvány vezeti az RMDSZ kulturális főosztályának szakmai irányításával, a költségeket magyarországi kormányzati forrásokból, illetve erdélyi és magyarországi önkormányzati forrásokból fedezik. És persze céljuk olya turisztikai szolgáltaásokat működtetni az örökség-út mentén, amelyek munkahelyeket teremtenek és piacot a helyi termékeknek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Erich von Däniken, a vendégek a világűrből, a fantázia és a piramisok

Fall Sándor

Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”
Főtér

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat
Krónika

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat

Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.

Vadim Tudor AUR-os lánya mosolyogva vágja a piros-fehér-zöld tortát, síró Orbán nézi a faliképről – hírek pénteken
Főtér

Vadim Tudor AUR-os lánya mosolyogva vágja a piros-fehér-zöld tortát, síró Orbán nézi a faliképről – hírek pénteken

Nem biztos, hogy áprilistól megszűnik a lakossági gázársapka. Több ezer kilométernyi elektromos kerítést építenek országszerte a medvék távoltartására.

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve
Székelyhon

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve

Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Soviniszta „poén”: magyar nemzeti színű tortát szeletelve pózol Vadim Tudor lánya
Krónika

Soviniszta „poén”: magyar nemzeti színű tortát szeletelve pózol Vadim Tudor lánya

Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
Székelyhon

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Erich von Däniken, a vendégek a világűrből, a fantázia és a piramisok

Fall Sándor

Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// HIRDETÉS