// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

A legendák adják el Székelyföldet

// HIRDETÉS

Mert népi kultúrában legalább olyan erős, mint pálinkában. De hogyan lesz a hagyományból turizmus?

Turisztikai közhely, hogy szállás és étkezés mellé élményt kell adni a turistának. Sőt: elsősorban azért megy valahova, ahol szállást és étkezést kell fizetnie, mert az a hely élményekkel tölti fel. Székelyföld leggazdagabb élményforrása pedig a népi kultúrája és hagyományai lehetnek, ha megtanulja feldobni és feltölteni velük az odalátogatókat.

 

Ezt illusztrálta egy székelyudvarhelyi vállalkozó, egy kolozsvári-zabolai néprajzkutató és egy sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató Tusványoson a Székelyföld kulturális és népművészeti térfejlesztése – Hagyományátadási gyakorlatok az épített örökségtől a néptánctáborokig című beszélgetésen.

 

Székelyföld mondái és legendái legalább olyan erős turistamágnesek, 

mint a Loch Ness-i szörny vagy a székelyföldi pálinka, csak a székelyföldiek alig használják ki – vallja Fazakas Szabolcs, aki viszont többrétegű vállalkozást épít ezekre a legendákra. A Székelyföldi Legendárium eleinte könyvben, majd térképen, társasjátékokon, újabban animációs filmeken dolgozza fel a helyi mondakincset.

 

Míg ezek megvehető és bárhova szállítható tárgyak, idén Fazakas kitalálta, hogyan hozza helybe a turistákat: cége Legendárium-karnevált szervezett a székelyudvarhelyi várba, ahol egész nyáron látogatható most a Mini Erdély park. Ez tulajdonképpen egy makettkiállítás: Erdély épített örökségének legfontosabb darabjait mutatja be.

 

Ez a 20 épületet megmutató tárlat ideiglenes, de így is élettel tölti meg a Székelytámadt várat, mondta a vállalkozó, akinek ennél még nagyobb tervei vannak: Orbán Balázs Múzeumot hoz létre Szejkefürdőn. Ehhez hét villát vásároltak meg, amelyekben be szeretnék mutatni Orbán Balázs helyi és budapesti dolgozószobáját, külön a keleti útjait és más tárlatoknak is helyet adnának, amelyek elég érdekesek ahhoz, hogy kivonzzák a Szejkére az udvarhelyieket és a turistákat.

 

Ez lesz a Mini Erdély park állandó helye is, ahol összesen 80 épületet mutatnak majd be körbejárható makettként, és nem csak székelyföldi, hanem a román és a szász épített örökség darabjait is, hogy az odalátogató (akár külföldi) turista minél több ponton tudjon kapcsolódni Erdélyhez. A park körül pedig kisvasút közlekedik majd a gyerekek számára, árulta el Fazakas, amelyet Angliából tervez hozatni. 

 

Egyébként is a gyerekekre fókuszál 

azokkal a formákkal, amelyekben cége feldolgozza a helyi legendákat. Gyakorlatilag mindenki az asztalnál egyetértett azzal, hogy elsősorban a gyerekeket kell "megfertőzni" a székelyföldi néphagyomány elemeivel, mert így van esély olyan kötődést kialakítani bennük, hogy ha később külföldre is mennek tanulni, dolgozni, egy idő után hazatérjenek.

 

Mert nem az a baj, hogy elmennek, mondta Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, hanem az, hogy nem jönnek vissza. Ő is Amerikában tudta meg ezelőtt 20 évvel, hogy létezik olyan, hogy múzeumpedagógia, pedig akkor már egy ideje a múzeumban dolgozott. Tíz éve igazgatja az intézményt, és örömmel tapasztalta, hogy nemcsak ők, hanem a Hargita megyei múzeumok is egyre több gyerekfoglalkozást tartanak. Arra is törekszik, hogy

 

a felnőttek számára is élmény legyen a múzeum,

ezért évekkel ezelőtt megnyittatta a Székely Nemzeti Múzeum kertjét, amiről még a szentgyörgyiek is alig tudtak. Nyáron színvonalas koncerteket tartanak ott: a régizenei, komolyzenei és jazzkoncertekkel szándékosan egy elitebb közönséget céloznak meg, illetve akarnak kinevelni – mondta a múzeumigazgató, aki egyébként szobrász. És ha valaki már eljött koncertre, hátha jegyet vált a kiállításokra is, bizakodott az igazgató.

 

Az élményszerű kiállításokkal és kísérőrendezvényekkel történő tudatos nyitás a közönség felé jól mérhető változást generált. Míg tíz éve alig pár látogató kereste fel a múzeumot a Szent György Napok alatt, amikor három napig ingyenesen látogatható, idén már 250-en – illusztrálta a kultúra vonzerejét Vargha.

 

 

Középen Vargha Mihály, jobb szélen Fazakas Szabolcs

 

Ennek a múzeumnak a külső alegységeként működik Zabolán a Csángó Néprajzi Múzeum, amelyet Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár hozott létre 15 éve a saját tárgyi gyűjteményéből. A tájházból állandó, gyűjteményét folyamatosan bővítő múzeummá vált intézmény csak az egyik helyik kultúrkezdeményezés, amelyről beszámolt Pozsony Ferenc.

 

A másik az egyre népszerűbb néptánctábor, amelyre felnőttek, gyerekek, sőt egész családok is ellátogatnak, tavaly például már 350-en, és megmozgatja az egész települést. Igazi kulturális és idegenforgalmi esemény lett, pedig hat éve csak azt szerették volna kitalálni tanítványával, a mostani beszélgetést moderáló Korzenszky Tamással és Mikes Gergellyel (aki még Gregor Roy Chowdhury néven örökölte, újíttatta fel és kapcsolja be a turisztikai körforgásba a zabolai Mikes-kastélyt), hogyan építsék vissza a néptáncot a mai emberek életébe. Most pedig évről évre Erdély legkiválóbb táncoktatóit, népművészeit, kézműveseit hívják el a táborba.

 

Mivel Európában a népi kultúra elveszítette azt a jelentős szerepét, amit a 19-20. századi nemzetépítésekben játszott, egyre kevesebb figyelmet fordítanak az integrálására a mi mindennapjainkba – jegyezte meg a kutató. Van, ahol eldugják, van, ahol giccsé kommercializálódott, sorolta a példákat Pozsony, akit nem is annyira a népi kultúra turisztikai potenciálja izgat, mint inkább az élő átörökítése.

 

 

Középen Pozsony Ferenc

 

Úgy véli, saját magunkkal is meg kell ismertetnünk, és nemzetköziesíteni is kell: más nyelven is elérhetővé kell tenni a székely kultúrát. Tavaly például háromnyelvű köyvet jelentettek meg a székely hagyományokról, a Zabolára Angliából, Olténiából érkezett vendégek pedig nagy kedvvel forgatták, és tanulmányozták benne a háromszéki pálinka sajátosságait, hogy aztán ne csak papíron tanulmányozzák tovább.

 

Így válik élménnyé a népi kultúra, amelyhez Zabolán, egy több etnikumú településen még természeti ritkaságok, vízforrások, a Mikes-kastély és kastélypark, illetve újabban a medvék társulnak, hogy igazán sokrétű élményben legyen részünk.

 

Bár nem ezen a beszélgetésen, de ugyancsak Tusványoson hangzott el pénteken, hogyan lehet ezeket a pontszerű műemlékeket és rendezvényeket összekapcsolni. Itt mutatta be ugyanis a a Szent László örökség-út kezdeményezést Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Az útvonal magába foglalja mind az épített örökséget, mind a mondavilághoz kapcsolódó természeti értékeket és a Szent László nevéhez kapcsolódó településeket. 

 

Egyelőre 44 olyan, észak-magyarországi és erdélyi helyszínt kapcsolnak be az útvonalba, amelyek önmagukban kevés látogatót vonzanak, majd ki szeretnék terjeszteni az egész Kárpát-medencére. A projektet az Iskola Alapítvány vezeti az RMDSZ kulturális főosztályának szakmai irányításával, a költségeket magyarországi kormányzati forrásokból, illetve erdélyi és magyarországi önkormányzati forrásokból fedezik. És persze céljuk olya turisztikai szolgáltaásokat működtetni az örökség-út mentén, amelyek munkahelyeket teremtenek és piacot a helyi termékeknek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS