// 2025. november 9., vasárnap // Tivadar

A legendák adják el Székelyföldet

// HIRDETÉS

Mert népi kultúrában legalább olyan erős, mint pálinkában. De hogyan lesz a hagyományból turizmus?

Turisztikai közhely, hogy szállás és étkezés mellé élményt kell adni a turistának. Sőt: elsősorban azért megy valahova, ahol szállást és étkezést kell fizetnie, mert az a hely élményekkel tölti fel. Székelyföld leggazdagabb élményforrása pedig a népi kultúrája és hagyományai lehetnek, ha megtanulja feldobni és feltölteni velük az odalátogatókat.

 

Ezt illusztrálta egy székelyudvarhelyi vállalkozó, egy kolozsvári-zabolai néprajzkutató és egy sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató Tusványoson a Székelyföld kulturális és népművészeti térfejlesztése – Hagyományátadási gyakorlatok az épített örökségtől a néptánctáborokig című beszélgetésen.

 

Székelyföld mondái és legendái legalább olyan erős turistamágnesek, 

mint a Loch Ness-i szörny vagy a székelyföldi pálinka, csak a székelyföldiek alig használják ki – vallja Fazakas Szabolcs, aki viszont többrétegű vállalkozást épít ezekre a legendákra. A Székelyföldi Legendárium eleinte könyvben, majd térképen, társasjátékokon, újabban animációs filmeken dolgozza fel a helyi mondakincset.

 

Míg ezek megvehető és bárhova szállítható tárgyak, idén Fazakas kitalálta, hogyan hozza helybe a turistákat: cége Legendárium-karnevált szervezett a székelyudvarhelyi várba, ahol egész nyáron látogatható most a Mini Erdély park. Ez tulajdonképpen egy makettkiállítás: Erdély épített örökségének legfontosabb darabjait mutatja be.

 

Ez a 20 épületet megmutató tárlat ideiglenes, de így is élettel tölti meg a Székelytámadt várat, mondta a vállalkozó, akinek ennél még nagyobb tervei vannak: Orbán Balázs Múzeumot hoz létre Szejkefürdőn. Ehhez hét villát vásároltak meg, amelyekben be szeretnék mutatni Orbán Balázs helyi és budapesti dolgozószobáját, külön a keleti útjait és más tárlatoknak is helyet adnának, amelyek elég érdekesek ahhoz, hogy kivonzzák a Szejkére az udvarhelyieket és a turistákat.

 

Ez lesz a Mini Erdély park állandó helye is, ahol összesen 80 épületet mutatnak majd be körbejárható makettként, és nem csak székelyföldi, hanem a román és a szász épített örökség darabjait is, hogy az odalátogató (akár külföldi) turista minél több ponton tudjon kapcsolódni Erdélyhez. A park körül pedig kisvasút közlekedik majd a gyerekek számára, árulta el Fazakas, amelyet Angliából tervez hozatni. 

 

Egyébként is a gyerekekre fókuszál 

azokkal a formákkal, amelyekben cége feldolgozza a helyi legendákat. Gyakorlatilag mindenki az asztalnál egyetértett azzal, hogy elsősorban a gyerekeket kell "megfertőzni" a székelyföldi néphagyomány elemeivel, mert így van esély olyan kötődést kialakítani bennük, hogy ha később külföldre is mennek tanulni, dolgozni, egy idő után hazatérjenek.

 

Mert nem az a baj, hogy elmennek, mondta Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, hanem az, hogy nem jönnek vissza. Ő is Amerikában tudta meg ezelőtt 20 évvel, hogy létezik olyan, hogy múzeumpedagógia, pedig akkor már egy ideje a múzeumban dolgozott. Tíz éve igazgatja az intézményt, és örömmel tapasztalta, hogy nemcsak ők, hanem a Hargita megyei múzeumok is egyre több gyerekfoglalkozást tartanak. Arra is törekszik, hogy

 

a felnőttek számára is élmény legyen a múzeum,

ezért évekkel ezelőtt megnyittatta a Székely Nemzeti Múzeum kertjét, amiről még a szentgyörgyiek is alig tudtak. Nyáron színvonalas koncerteket tartanak ott: a régizenei, komolyzenei és jazzkoncertekkel szándékosan egy elitebb közönséget céloznak meg, illetve akarnak kinevelni – mondta a múzeumigazgató, aki egyébként szobrász. És ha valaki már eljött koncertre, hátha jegyet vált a kiállításokra is, bizakodott az igazgató.

 

Az élményszerű kiállításokkal és kísérőrendezvényekkel történő tudatos nyitás a közönség felé jól mérhető változást generált. Míg tíz éve alig pár látogató kereste fel a múzeumot a Szent György Napok alatt, amikor három napig ingyenesen látogatható, idén már 250-en – illusztrálta a kultúra vonzerejét Vargha.

 

 

Középen Vargha Mihály, jobb szélen Fazakas Szabolcs

 

Ennek a múzeumnak a külső alegységeként működik Zabolán a Csángó Néprajzi Múzeum, amelyet Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár hozott létre 15 éve a saját tárgyi gyűjteményéből. A tájházból állandó, gyűjteményét folyamatosan bővítő múzeummá vált intézmény csak az egyik helyik kultúrkezdeményezés, amelyről beszámolt Pozsony Ferenc.

 

A másik az egyre népszerűbb néptánctábor, amelyre felnőttek, gyerekek, sőt egész családok is ellátogatnak, tavaly például már 350-en, és megmozgatja az egész települést. Igazi kulturális és idegenforgalmi esemény lett, pedig hat éve csak azt szerették volna kitalálni tanítványával, a mostani beszélgetést moderáló Korzenszky Tamással és Mikes Gergellyel (aki még Gregor Roy Chowdhury néven örökölte, újíttatta fel és kapcsolja be a turisztikai körforgásba a zabolai Mikes-kastélyt), hogyan építsék vissza a néptáncot a mai emberek életébe. Most pedig évről évre Erdély legkiválóbb táncoktatóit, népművészeit, kézműveseit hívják el a táborba.

 

Mivel Európában a népi kultúra elveszítette azt a jelentős szerepét, amit a 19-20. századi nemzetépítésekben játszott, egyre kevesebb figyelmet fordítanak az integrálására a mi mindennapjainkba – jegyezte meg a kutató. Van, ahol eldugják, van, ahol giccsé kommercializálódott, sorolta a példákat Pozsony, akit nem is annyira a népi kultúra turisztikai potenciálja izgat, mint inkább az élő átörökítése.

 

 

Középen Pozsony Ferenc

 

Úgy véli, saját magunkkal is meg kell ismertetnünk, és nemzetköziesíteni is kell: más nyelven is elérhetővé kell tenni a székely kultúrát. Tavaly például háromnyelvű köyvet jelentettek meg a székely hagyományokról, a Zabolára Angliából, Olténiából érkezett vendégek pedig nagy kedvvel forgatták, és tanulmányozták benne a háromszéki pálinka sajátosságait, hogy aztán ne csak papíron tanulmányozzák tovább.

 

Így válik élménnyé a népi kultúra, amelyhez Zabolán, egy több etnikumú településen még természeti ritkaságok, vízforrások, a Mikes-kastély és kastélypark, illetve újabban a medvék társulnak, hogy igazán sokrétű élményben legyen részünk.

 

Bár nem ezen a beszélgetésen, de ugyancsak Tusványoson hangzott el pénteken, hogyan lehet ezeket a pontszerű műemlékeket és rendezvényeket összekapcsolni. Itt mutatta be ugyanis a a Szent László örökség-út kezdeményezést Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Az útvonal magába foglalja mind az épített örökséget, mind a mondavilághoz kapcsolódó természeti értékeket és a Szent László nevéhez kapcsolódó településeket. 

 

Egyelőre 44 olyan, észak-magyarországi és erdélyi helyszínt kapcsolnak be az útvonalba, amelyek önmagukban kevés látogatót vonzanak, majd ki szeretnék terjeszteni az egész Kárpát-medencére. A projektet az Iskola Alapítvány vezeti az RMDSZ kulturális főosztályának szakmai irányításával, a költségeket magyarországi kormányzati forrásokból, illetve erdélyi és magyarországi önkormányzati forrásokból fedezik. És persze céljuk olya turisztikai szolgáltaásokat működtetni az örökség-út mentén, amelyek munkahelyeket teremtenek és piacot a helyi termékeknek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix
Főtér

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix

További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.

Dák istenek, Steaua, fafaragás: Dominic Fritz bemutatta, milyen kérdésekkel „kínozzák” a román állampolgárságra várókat
Krónika

Dák istenek, Steaua, fafaragás: Dominic Fritz bemutatta, milyen kérdésekkel „kínozzák” a román állampolgárságra várókat

Igencsak nehéz kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik szeretnének román állampolgárok lenni – erre világított rá Dominic Fritz temesvári polgármester.

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix
Főtér

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix

Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette
Székelyhon

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.

A Naphimnusz elvezethet a ferences lelkiséghez – Urbán Erik tartományfőnök a 800 éves imádságról
Krónika

A Naphimnusz elvezethet a ferences lelkiséghez – Urbán Erik tartományfőnök a 800 éves imádságról

„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes
Székelyhon

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS