Iohannis székelyföldi látogatásán pontosan az történt, amire számítottunk: semmi. Ez a 'semmi' azonban nagyon is beszédes.
Már az is beszédes, hogy ekkora port ver fel a hír, miszerint az elnök ellátogat az ország két megyéjébe; nem mellékesen pont azokba a megyékbe, amelyekben a legnagyobb szavazataránnyal segítették őt az államfői bársonyszékbe. Normális körülmények között ez egy mínuszos hír, amely az adott térség lakóin kívül nem sokakat érdekel: de hát, mint tudjuk, Románia elnökének találkozása az ország azon régiójának elöljáróival és lakóival, amely régiót a többségi nyilvánosságban még mindig az „úgynevezett” jelzővel szokás ellátni, csöppet sem normális körülmények között történik.
Ez tipikusan az a fajta látogatás, amelynek a szimbolikus üzenete nagyobb, mint a gyakorlati hozadéka: egy ország közvéleménye figyeli árgus szemekkel, hogyan boldogul „a mi elnökünk” a kackiás bajszú ufók között, akik
Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor a diplomáciázó semmitmondások sokaságából kiemelkedik az a nagyon markáns üzenet, amelyet nem véletlenül tett címoldalra javarészt az összes sajtótermék: az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert gátolja a fejlődést. Óvatosan még azt is meglebegtette az elnök, hogy a régiókat talán nem az etnikai határok mentén kéne kialakítani, és hogy aggódik a „környékbeli” fiatalok romántudásának hiánya miatt.
Nagyvonalúan tekintsünk el most attól a ténytől, hogy mindezt egy Klaus Iohannis nevű ember mondja: illúzió volt egyetlen percig is azt képzelni, hogy ha megválasztják, a volt szebeni bürgermeister nem a román nemzetállamot fogja képviselni; mellesleg ez is a dolga. Attól azonban már nehezebb eltekinteni, hogy Iohannis úgy tesz, mintha nem értené, az autonómia, amelyet a székelyek kérnek, nem etnikai alapú – mely típusú önkormányzást egyébként az elnök szász ősei évszázadokon át sikerrel gyakorolták, és nem úgy tűnt, mintha akadályozná a fejlődésüket –, hanem közigazgatási és területi jellegű, és történelmileg, organikusan kialakult kulturális sajátosságok szólnak amellett, hogy ez a régió adminisztratív szempontból is egységet alkosson. (Az más kérdés, hogy ez esetben a domináns kultúra valóban egy adott etnikumhoz kötődik, de ez korántsem törvényszerű, elég, ha a Székelyföldet is magába foglaló soknemzetiségű nagyrégióra, Erdélyre gondolunk.)
Többen hangoztatták, hogy
követve elődje, Traian Băsescu stratégiáját, és ez minden bizonnyal így is van. De bármit is gondoljunk Băsescuról – és mi tagadás, amit mostanság gondolunk, nehezen tűrné a nyomdafestéket –, ő legalább megkísérelt úgy tenni, mintha nem pusztán önös politikai érdekből járná a Székelyföldet, hanem érdekelnék az ott élő emberek valós problémái: emlékezzünk nagy vihart kavart, akkoriban kifejezetten merésznek tűnő felvetésére a román idegen nyelvként, speciális tanrend szerinti oktatásáról.
Iohannis már nem fárasztja magát ilyesmivel, mert valószínűleg úgy érzi, hogy megteheti. Megteheti, hogy ne tegyen semmit. Nemrég egy erdélyi magyar politikus tette szűk körben azt a – nem túl meglepő – kijelentést, hogy a kisebbségi, német származású Iohannis bármit csinál, az erdélyi, székelyföldi magyarok nagy többsége (már aki elmegy szavazni) úgyis rá voksol majd, azon egyszerű oknál fogva, hogy az ellenfele borítékolhatóan egy román etnikumú szocdem politikus lesz.
Már aki elmegy szavazni – ízlelgessük ezt a zárójeles megjegyzést. Kós Károlyék óta nálunkfelé elég rossz a sajtója a passzív rezisztenciának, amit széles körben a semmittevéssel szokás azonosítani. Tévesen: bizonyos körülmények között a nem-cselekvés is cselekvés, a lábbal szavazás is szavazás.
Amikor egyetlen, államfői tisztségre áhítozó politikus sem érezheti zsebében honpolgárok százezreinek a szavazatát, anélkül, hogy bármiképpen is viszonozná. És kíváncsian várni, mennyi időnek kell eltelnie a választások után, amíg odalátogat az ország megválasztott elnöke.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.