// 2026. április 2., csütörtök // Áron

A kultúra újra összehozza Nagyvárad és Debrecen városát

// HIRDETÉS

A Szent László Napok nyitógálájának napján ül tárgyalóasztalhoz a két város elöljárója, hogy egyeztessenek arról, Nagyvárad miként támogathatja Debrecent az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésében.

„Ha egyetlen szóban kellene meghatározni a nagyváradi Szent László Napokat, akkor azt mondanám, hogy az esemény, ami összeköt: összeköt magyart a magyarral politikai és vallási hovatartozástól függetlenül, összeköt magyart a románnal, megpróbál ugyanis hidat alkotni egymás felé, összeköti a határ két oldalán élőket, és nem utolsósorban összeköti a testvérvárosokat” – vezette fel a június 14-ei, szerdai sajtótájékoztatót Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője a fesztivál sajtóközleménye szerint.

 

A sajtótájékoztató két meghívottja ugyanis ezúttal Debrecen és Nagyvárad kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, Komolay Szabolcs és Florin Birta volt, akik ezt megelőzően zárt ajtók mögött egyeztettek.

 

Florin Birta is azt hangsúlyozta a sajtósoknak, hogy Szent László személye szorosan kapcsolódik a városhoz, így Nagyvárad önkormányzata fontosnak tartotta, hogy főként így, a Szent László-évben támogassanak minden eseményt, ami főhajtás a lovagkirály előtt, és azokon részt is vegyenek. A cívisváros alpolgármesterével folytatott találkozó kapcsán pedig közölte, a két testvérváros közötti kapcsolat tovább mélyítéséről esett szó.

 

Ennek részeként Papp László, Debrecen polgármestere és Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere június 19-én, hétfőn – mielőtt részt vennének a Szent László Napok nyitógáláján – a Körös-parti városban tárgyalóasztalhoz ül. A cél egy együttműködési megállapodás a két város között, amellyel Nagyvárad támogatja Debrecent az európai kulturális fővárosi cím elnyerésében.

„Debrecen és Nagyvárad múltja szorosan összefonódik, évszázadok óta egymás mellett létezünk, együttműködünk kulturális, gazdasági téren, ezt pedig 1991-ben testvérvárosi szerződéssel is megerősítettük” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Komolay Szabolcs.

 

Debrecen alpolgármestere kiemelte: az egyik fontos összekötő kapocs a két város között Szent László király. „Egységre törekedett a kereszténység jegyében, így szerette volna összekapcsolni a Kárpát-medencében élő nemzeteket, és ez a kulturális alap az, aminek köszönhetően mi is most itt vagyunk. És a Szent László Napokon keresztül is szeretnénk erősíteni a testvérvárosi kapcsolatot Nagyvárad és Debrecen között” – fogalmazott az elöljáró.

 

Ennek jegyében a cívisváros, mint a Szent László Napok díszvendége önálló programokkal érkezik, nyolc nagy rendezvényt hoznak el a nagyváradi várba: fellép a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, bemutatják Hajdú-Bihar megye értékeit, itt lesz a Vojtina Bábszínház, de lehetőség lesz megkóstolni a híres debreceni pároskolbászt is.

 

Komolay Szabolcs úgy értékeli, hogy a két város polgármesterének hétfői találkozója fontos lépés a kulturális fővárosi cím elnyerése érdekében, ha pedig sikerrel járnak, akkor annak Nagyváradnak is haszna lesz kulturális és gazdasági szempontból egyaránt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS