// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Megint a tanárok és az egészségügy húzza a rövidebbet?

// HIRDETÉS

Tanügyi szakszervezetek már a tiltakozásokat szervezik, mert Lia Olguţa Vasilescu halasztja a béremelésüket.

Referendumot kezdeményeznek tagjaik körében az oktatási szakszervezetek, hogy közösen állapítsák meg, milyen tiltakozási formát választanak, miután Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter kedden bejelentette, több szakaszban valósítják meg a fizetésemeléseket a tanügyben és az egészségügyben. A bejelentés szerint 2018. január elsejétől, majd március elsejétől nőnének a bérek.

 

A szakszervezetek szerint a késleltetéssel a Grindeanu-kabinet megszegi a kormányprogramba foglaltakat, amit pedig a koalíció felvállalt.

 

„Jelen pillanatban a kormányprogram megszegéséről beszélünk, és ez nagyon súlyos, mivel Románia parlamentje elfogadta azt a programot. Ha szigorúan azt a programot vesszük alapul, akkor nekünk 2017. július elsejétől 20 százalékos béremelés járna, 2018 januárjától pedig további 30 százalék. A bérezési törvényben a két szakaszból egyet csinálták, s így január elsejétől 50 százalékos béremelést kellene kapnunk.

 

Tehát már egyszer megszegték a kormányprogramot,

most pedig egy még súlyosabban megszegték, miután felfedezték, hogy nincs elég pénz, mivel elfogadtak olyan módosító indítványokat, amelyek növelik az egységes bérezés költségvetésre gyakorolt hatását. Így az oktatás januártól 25 százalékos, márciustól pedig további 20 százalékos fizetésemelést kapna. Mit gondoljon ezek után a tanügyi alkalmazott arról, mennyire tartják be ígéreteiket a politikusok?” – nyilatkozta a Mediafaxnak Marius Nistor, a Spriu Haret szakszervezeti szövetség elnöke.

 

Hozzátette: reméli, hogy hétfőig sikerül is összesíteniük a tiltakozási formák megválasztása kapcsán kiírt referendumot.

 

„Nálunk már zajlik a június 12-étől kezdődő általános sztrájk megszervezése kapcsán kiírt referendum, péntekig, sok az elégedetlenség, és meglátjuk, hogyan tovább. Elégedetlenek vagyunk a tanügy bértáblájával, mint ahogy a béremelések késleltetésével is” – fejtette ki a Mediafax megkeresésére Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) elnöke. Az egészségügyi szakszervezetek is azt mondják, 

 

a munkaügyi minisztérium képviselői nem egyeztettek velük a béremelések elhalasztásáról.

„Nem tudtuk, hogy ez fog történni, nem tudtuk, hogy a pénzek úgy néznek ki, mint a tévés vitákban, 14 óráig nem tudtuk, amikor is a teremben kellett volna lennie a Frăţia szakszervezeti szövetségnek és a Sanitasnak is… És akkor, talán 14 órakor, a miniszter asszony, aki előbb a tévéknek beszélt, s aztán velünk, mint mindig. Azt mondja, hogy elfogadtak néhány módosító indítványt, ami márciusig halaszt, mert másként nincs pénz. Mi erről nem tudtunk. Készenléti állapotban vagyunk, egyesek máris tiltakozásokkal fenyegetőznek, köztük a tanügyes kollégák is. Lássuk, mi lesz” – mondta a Mediafax kérdésére Leonard Bărăscu, a Sanitas elnöke.

 

A munkaügyi miniszter bejelentette: az oktatásban és az egészségügyben több szakaszban emelik majd a béreket: január elsejétől 25 százalékkal, majd március elsejétől elvégzik a többi emelést is, a tanárok fizetése így 50, az orvosoké és asszisztenseké pedig 100 százalékkal nő.

 

„2018. január elsejétől minden közalkalmazott bére 25 százalékkal emelkedik. Március elsejétől ugyanakkor a tanárok számára újabb 20 százalékos emelés várható, ami a 25 százalékkal összeadva összesen 50 százalékot jelent. Szintén márciustól az orvosok és ápolók bére több mint 100 százalékkal nő, mígnem eléri a 2022-es bérezési táblázatban foglaltakat. Ezzel a javaslattal állunk a bizottság elé” – mondta el az Antena 3 televízió műsorában Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter.

 

A tárcavezető kijelentette: eredetileg minden béremelést 2018. január elsejével kellett volna javasolniuk, de a szenátus és a képviselőház nagyon sok módosító javaslatot fogadott el, ezért volt szükség a két hónapos halasztásra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS