TIFF-megnyitó | Fotók: Oláh-Badi Levente
Nézünk, mint a moziban
MTímea
2017. június 3. szombat, 12:49
Rekordszámú közönséggel, Fekete-tengeri szirénekkel és A belgák királyával péntek este hivatalosan is kezdetét vette a 16. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.
A tavalyi évhez képest kevesebb felhajtással, lényegretörőbb beszédekkel, nagyobb vetítővászonnal és még nagyobb tömeggel startolt Erdély – és Románia – legnagyobb filmfesztiválja. Mintegy háromezer ember gyűlt össze ebből az alkalomból a Főtéren, a Mátyás-szoborcsoport, a Szent Mihály-templom és a kora nyári csillagos ég pompás díszletei között, sokkal többen, mint amennyi ember kényelmesen elfér a térfelújításnak köszönhetően immár kibővített, de még így is szűknek bizonyuló téren.
 
A megnyitóra a jegyek már napokkal ezelőtt elfogytak, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyedül a térbeli lehetőségek szabnak határt a már így is grandiózus rendezvénynek. 
 

Kelet-Európa legnagyobb szabadtéri vetítővásznát állították fel (Fotók: Oláh-Badi Levente)
 

Az óriási érdeklődés tényét Tudor Giurgiu főszervező is kiemelte megnyitó beszédében, mint mondta: már most 170 százalékkal több jegyet adtak el elővételben, mint 2016-ban. A filmfesztivál izgalmasabb programjainak ismertetésére szorítkozó beszédében Giurgiu köszönetet mondott a legfontosabb támogatóknak, külön megemlítve az önkormányzatot, mely időben elkészült a térfelújítással, így lehetővé vált a szabadtéri vetítés ülőhelyeinek bővítése.

Tudor Giurgiu és árnyékai

„Hosszú évek óta próbáljuk meggyőzni a helyi hatóságokat arról, hogy Kolozsvár egy óriási filmforgatási helyszín lehetőségét rejti, a város önmagában, és a környék is továbbgondolható filmes szempontból, ezért is fontos, hogy a fesztivál olyan rendezőket hozzon el, akik filmezni, pénzt költeni jönnének ide, így Kolozsvár 10-15 éven belül fontos filmgyártási központtá válhatna” – fogalmazta meg rendszeresen hangoztatott vízióját a TIFF „atyja”.

Giurgiu részletes programismertetőjéből kiderült, bár mintha Alain Delon körül forogna a fesztivál, akinek a jelenléte Kolozsvártól Konstancáig rengeteg hölgyrajongót lázba hozott, még több külföldi színészt, rendezőt és filmes szakembert felvonultat, ugyanakkor érdemes figyelemmel követni a kísérőrendezvényeket is.

Mihai Chirilov fesztiváligazgató és stílusdiktátor

A koktélbár ideális helyszín a tömeges szelfizésre

Mihai Chirilov fesztiváligazgató kifejtette: a filmművészet egy olyan ernyő, mely alatt mindenki elfér, konfliktusoktól, nézeteltérésektől függetlenül. Hogy pontosan kinek üzent ezzel Chirilov, az nem derült ki beszédéből, de megtudhattuk, nincs olyan műfaj, mely ne lenne jelen a fesztiválon, legyen szó templomban vetített konzervatívabb filmekről, vagy erotikus alkotásokról, fekete humorú vagy romantikus komédiáról, gyermekeknek vagy nyugdíjasoknak, látássérülteknek, manelistáknak, ijedősöknek vagy erős gyomrú nézőknek szóló filmekről.

Jól mutat a vörös szőnyeg a Főtéren

Igaz, hogy a 16. TIFF megnyitója nem tudta felülmúlni, a tavalyi, levegőben logó artistákkal hozott hangulatot, de a Fekete-tengeri szirének nevű bolgár asszonykórus – mely a szerzők és a szereplők jelenlétében levetített King of Belgians című filmben is szerepelt – rövid fellépésével egy letisztultabb filmfesztivál képét nyújtotta, melynek középpontjában ténylegesen a filmművészet áll.

A King of the Belgians című film, melyet Peter Brosens és Jessica Woodworth szerzőpáros írt és rendezett, jó választásnak bizonyult a megnyitóra, hiszen a Balkánon kalandozó belga király története nemcsak szórakoztató volt, hanem könnyen értelmezhető mélyebb tartalmakat is felvillantott az egyéni boldogságkeresésről, az Európai Unió és a Balkán sokszínűségéről. Ahogy Jessica Woodworth is fogalmazott: a film Európát ünnepli, és azzal a tanulsággal szolgál, hogy az Európa-projektnek igenis van jövője.

Talán nem véletlen, hogy ezzel az üzenettel rajtolt el a 16. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál 2017. június 2-án, Erdély szívében, Kolozsvár Főterén.

comments powered by Disqus
Hatalmas a különbség Románia megyéi között a lakosság pénzköltése szempontjából. Az európai átlagtól olyan messze vagyunk, mint ide Svájc.
Csak van egy „apróság”, mely továbbra is akadályozza az óceánokon átívelő járatok bevezetését: a Kis-Szamos.
Most döntse el mindenki, érdemes volt-e ebben a formában megbuktatni a Dăncilă-kabinetet.
És nem minden román érti meg azt sem, hogy nem annyira a dákkorszak, mint a kommunista korszak szülöttje. Interjú Lucian Boia történésszel.
Az elszigetelt falvak lakóinak sokrétű szolgáltatást igyekeznek nyújtani civil kezdeményezésből.
Ki ez? Egy pincér? Nem! Dragnea? Neem! Akkor ki? A nevem Államelnök! Román Államelnök!
Bár ünnepelni talán még korai lenne, az ítélet ugyanis még nem jogerős, és mindez Romániában történik.
Hol szálljanak meg az idesereglő turisták, ha nincs elég férőhely?
A rettenet színháza mögött ott a gyógyítás, az átok mellett az áldás. A téma azért is aktuális, mert az ördögűzésnek napjainkban igazi reneszánsza van.
A parlament rábólintott a módosításra, így most jöhetnek a már megszokott, hónapokig tartó viták.
Igazán furcsa, hogy egy olyan ország államelnöke pózol kultúremberként, amely országban az olvasást nagyjából száműzték a közéletből. Van viszont állandó politikai hisztéria.
sőt, vissza kellene térnie oda, ahonnan elindult. Bukarestbe. Cristian Tudor Popescu írása.
De van egy rossz hírünk is: nem tudni, mennyire tojnak majd az illetékesek a szigorú törvényre.