// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Alig kezdődött el, máris rekordokat döntöget a TIFF

// HIRDETÉS

Rekordszámú közönséggel, Fekete-tengeri szirénekkel és A belgák királyával péntek este hivatalosan is kezdetét vette a 16. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.

A tavalyi évhez képest kevesebb felhajtással, lényegretörőbb beszédekkel, nagyobb vetítővászonnal és még nagyobb tömeggel startolt Erdély – és Románia – legnagyobb filmfesztiválja. Mintegy háromezer ember gyűlt össze ebből az alkalomból a Főtéren, a Mátyás-szoborcsoport, a Szent Mihály-templom és a kora nyári csillagos ég pompás díszletei között, sokkal többen, mint amennyi ember kényelmesen elfér a térfelújításnak köszönhetően immár kibővített, de még így is szűknek bizonyuló téren.

 

A megnyitóra a jegyek már napokkal ezelőtt elfogytak, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyedül a térbeli lehetőségek szabnak határt a már így is grandiózus rendezvénynek. 

 


Kelet-Európa legnagyobb szabadtéri vetítővásznát állították fel (Fotók: Oláh-Badi Levente)

 

Az óriási érdeklődés tényét Tudor Giurgiu főszervező is kiemelte megnyitó beszédében, mint mondta: már most 170 százalékkal több jegyet adtak el elővételben, mint 2016-ban. A filmfesztivál izgalmasabb programjainak ismertetésére szorítkozó beszédében Giurgiu köszönetet mondott a legfontosabb támogatóknak, külön megemlítve az önkormányzatot, mely időben elkészült a térfelújítással, így lehetővé vált a szabadtéri vetítés ülőhelyeinek bővítése.

Tudor Giurgiu és árnyékai

„Hosszú évek óta próbáljuk meggyőzni a helyi hatóságokat arról, hogy Kolozsvár egy óriási filmforgatási helyszín lehetőségét rejti, a város önmagában, és a környék is továbbgondolható filmes szempontból, ezért is fontos, hogy a fesztivál olyan rendezőket hozzon el, akik filmezni, pénzt költeni jönnének ide, így Kolozsvár 10-15 éven belül fontos filmgyártási központtá válhatna” – fogalmazta meg rendszeresen hangoztatott vízióját a TIFF „atyja”.

Giurgiu részletes programismertetőjéből kiderült, bár mintha Alain Delon körül forogna a fesztivál, akinek a jelenléte Kolozsvártól Konstancáig rengeteg hölgyrajongót lázba hozott, még több külföldi színészt, rendezőt és filmes szakembert felvonultat, ugyanakkor érdemes figyelemmel követni a kísérőrendezvényeket is.

Mihai Chirilov fesztiváligazgató és stílusdiktátor

A koktélbár ideális helyszín a tömeges szelfizésre

Mihai Chirilov fesztiváligazgató kifejtette: a filmművészet egy olyan ernyő, mely alatt mindenki elfér, konfliktusoktól, nézeteltérésektől függetlenül. Hogy pontosan kinek üzent ezzel Chirilov, az nem derült ki beszédéből, de megtudhattuk, nincs olyan műfaj, mely ne lenne jelen a fesztiválon, legyen szó templomban vetített konzervatívabb filmekről, vagy erotikus alkotásokról, fekete humorú vagy romantikus komédiáról, gyermekeknek vagy nyugdíjasoknak, látássérülteknek, manelistáknak, ijedősöknek vagy erős gyomrú nézőknek szóló filmekről.

Jól mutat a vörös szőnyeg a Főtéren

Igaz, hogy a 16. TIFF megnyitója nem tudta felülmúlni, a tavalyi, levegőben logó artistákkal hozott hangulatot, de a Fekete-tengeri szirének nevű bolgár asszonykórus – mely a szerzők és a szereplők jelenlétében levetített King of Belgians című filmben is szerepelt – rövid fellépésével egy letisztultabb filmfesztivál képét nyújtotta, melynek középpontjában ténylegesen a filmművészet áll.

A King of the Belgians című film, melyet Peter Brosens és Jessica Woodworth szerzőpáros írt és rendezett, jó választásnak bizonyult a megnyitóra, hiszen a Balkánon kalandozó belga király története nemcsak szórakoztató volt, hanem könnyen értelmezhető mélyebb tartalmakat is felvillantott az egyéni boldogságkeresésről, az Európai Unió és a Balkán sokszínűségéről. Ahogy Jessica Woodworth is fogalmazott: a film Európát ünnepli, és azzal a tanulsággal szolgál, hogy az Európa-projektnek igenis van jövője.

Talán nem véletlen, hogy ezzel az üzenettel rajtolt el a 16. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál 2017. június 2-án, Erdély szívében, Kolozsvár Főterén.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS