// 2026. március 31., kedd // Árpád

Svéd rendező filmje kapta az Arany Pálmát Cannes-ban

// HIRDETÉS

A magyar filmesek ezúttal nem taroltak.

A svéd Ruben Östlund The Square (A négyzet) című alkotása nyerte el vasárnap az Arany Pálmát a 70. cannes-i fesztiválon.

A 2014-ben a Lavina című tragikomédiájával az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásban nagydíjat nyert alkotó ismét egy keserű, de a korábbinál sokkal összetettebb, meglepő és abszurd fordulatokkal teli szatírát forgatott.

Három évvel ezelőtt az Un Certain regard kategória fődíját Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje vitte el, akinek legújabb alkotása, a Jupiter holdja idén a hivatalos versenyprogramba kapott meghívást, de nem nyert díjat.

A 43 éves Ruben Östlund most először versenyezhetett az Arany Pálmáért. A kortárs művészet körüli képmutató világot és a burokban élő individualista elitet fekete humorral bíráló alkotásának főhőse Christian, egy stockholmi palotában működő kortárs képzőművészeti múzeum igazgatója, akit a dán Claes Bang alakít. Miközben The Square címmel a szolidaritás és a tolerancia kérdéséről készít elő egy tárlatot, zsebtolvajok ellopják a mobiltelefonját és a papírjait, s ez teljesen felborítja a jól berendezett, kényelmes életét.

Az addig a „politikailag korrekt" világában mozgó, sikeres és jól szituált kurátor névtelen fenyegetőlevelet ír a rablóknak, akiket a GPS-ének köszönhetően sikerül megtalálnia egy szegény elővárosában, s ezzel lavinaszerűen indít be egy váratlan eseménysorozatot. A magát feddhetetlennek gondoló, kedves, de szerencsétlen fickó, tekintély nélküli apa, szánalmas szerető magánéleti kudarcsorozata lassan eléri és tönkreteszi az addig sikeres szakmai pályafutását is a múzeumban.

„A film a nyugati világ életmódjának álszenteskedéséről szól. Erkölcsösnek hisszük magunkat, fizetjük az adót, de egy csomó dologról nem akarunk tudomást venni magunk körül" - hangsúlyozta a rendező Cannes-ban, aki saját bevallása szerint a vallási, jobb- és baloldali politikai vitáktól függetlenül a humanista értékek fontosságára kívánja filmjével felhívni a figyelmet.

A Pedro Almodóvar spanyol filmrendező vezette kilenctagú zsűri a Nagydíjat a francia Robin Campillo 120 battements par minute (Percenként 120 szívverés) című alkotásának ítélte, amely szombaton már elnyerte a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját is.

A film az Act Up AIDS-ellenes mozgalomnak a megalakulását követő első éveiről szól az 1990-es években. A mára országosan ismertté vált egyesületet egy maroknyi, a betegségét addig magányosan élő fiatal alapította meg azzal a céllal, hogy szembesítse a francia politikát a saját felelősségével az AIDS elleni harcban. Az elszánt csoport egyszerre harcolt a halállal, a társadalom, a média és a laboratóriumok közönyével szemben.

A film rekonstruálja az egyesület heti rendszerességgel tartott vitamegbeszéléseit és akcióit, sikerét azonban feltehetően annak köszönheti, hogy a politikai üzeneten túl mindenekelőtt a mozgalomban meghatározó szerepet játszó aktivisták megindító portréját rajzolja fel, középpontjában egy fertőzött és egy nem beteg fiú szerelmi történetével. A főszerepeket Adele Haenel kivételével ismeretlen francia színészek alakítják.

A legjobb rendezés díját Sofia Coppola Csábítás című filmjének ítélte oda a zsűri. A Nicole Kidman főszereplésével készült alkotást Don Siegel 1971-es, A tizedes háreme című filmje ihlette. A történet az amerikai polgárháború idején egy lányiskolában játszódik, ahova beszállítanak egy sebesült katonát (Colin Farrell). Az eredeti változat a férfi szemszögéből meséli el az eseményeket, az újabb feldolgozás a női főszereplőre koncentrál.

Nicole Kidman kapta meg egyébként a 70. cannes-i fesztivál évfordulójára alapított különdíjat.

A zsűri díját Andrej Zvjagincev orosz rendező Loveless (Szeretethiány) című drámája vihette haza. Az orosz versenyfilm, amely a kritikusok egyik másik nagy kedvence volt a fesztiválon, egy válófélben lévő moszkvai házaspár és elveszett 12 éves fiuk történetén keresztül ad keserű látleletet az értékvesztett és individualista kortárs orosz társadalomról.

A legjobb forgatókönyv díját megosztva kapta a görög Jorgosz Lantimosz angolul forgatott Egy szent szarvas meggyilkolása című radikális alkotása, amely egy sebész és egy tinédzser furcsa kapcsolatát mutatja be, aki fokozatosan fészkeli be magát a sebész családjába, valamint Lynne Ramsay skót rendező You Were Never Really Here című thrillere.

Ez utóbbi film főszerepét, egy bérgyilkossá lett amerikai háborús veteránt alakító Joaquin Phoenix amerikai színész kapta meg a legjobb férfi alakítás díját.

Diane Kruger kapta a legjobb női alakítás díját a németországi török rendező Fatih Akin In the Fade (A sötétben) című politikai krimijének főszerepéért.

A egykori német topmodell Diane Kruger először forgatott filmet anyanyelvén. A történet szerint a hamburgi születésű Katja török származású férje, egy volt kábítószer-kereskedő és hatéves kisfiuk egy merényletben életét veszíti. Miután kézzelfogható bizonyíték hiányában a bíróság felmenti a neonáci tetteseket, az összeomlás szélén álló Katja a személyes bosszú mellett dönt.

A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a 27 éves Jang Qiu kínai rendező A Gentle Night (Egy szelíd éjszaka) című negyedórás kisfilmje érdemelte ki, amely egy gyerekét kereső anyáról szól. Teppo Airaksinen finn rendező The Ceiling című rövidfilmje pedig elismerő oklevelet kapott. A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat egy francia alkotás, Léonor Serraille Párizsban játszódó Jeune femme (Fiatal nő) című filmje kapta, amelyet az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély
Krónika

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély

Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól
Székelyhon

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS