Médiajelentés: nem független a romániai sajtó

A romániai sajtó nem tölti be alapvető szerepét, gyakran válik bizonyos kereskedelmi és politikai érdekek szócsövévé, áthágva a pontos, kiegyensúlyozott és teljes körű tájékoztatás elvét – derül ki A médiapluralizmusra leselkedő kockázatok az Európai Unióban és ezen kívül (MPM) című jelentésből, amelyet a Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központ készített az Európai Unió támogatásával.

Eszerint a romániai médiapiacot a televíziók uralják, ugyanakkor az utóbbi időben nőtt az internethasználat, a nyomtatott sajtó olvasottsága azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, részesedése a médiapiac mindössze 13 százalékára tehető. A gazdasági válság miatt drasztikusan visszaesett a reklámbevételektől nagymértékben függő újságok példányszáma, az előfizetésekből pedig igen korlátozott bevételre tesznek szert.

Egy olyan országban, ahol az embereknek nem szokásuk az olvasás, és nincs jártasságuk abban, hogy fizetni kell a hírekért, nehéz helyzetbe kerültek a nagy hagyománnyal bíró kiadványok is.

A jelentésben a médiapluralizmus és a sajtószabadság kockázati indexét négy fő tematika mentén vizsgálták: az alapvédettség, a piaci pluralizmus, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás. Minden tematikát mutatók írnak le, és a mutatókat egy 0-tól 100%-ig terjedő skálán helyezik el. Alacsony kockázatot jelent a 0% és 33% közötti érték, közepest a 33% és 66% közötti, és magas kockázatot jelent a 66% és 100% közötti érték.

• Ami az alapvédettséget illeti, a romániai törvényi előírások „viszonylag biztos” keretet adnak, a kockázati index 34%. Ebben a kategóriában a kockázatot növelő tényező, hogy a vonatkozó előírásokat nem alkalmazzák következetesen. A jelentés szerint ezen problémák nagy részét a gazdasági-társadalmi körülmények és a román állami intézmények (igazságügyi intézményhálózat, közigazgatás) strukturális problémái gerjesztik.

• A piaci pluralizmusra vonatkozó mutatók a médiatulajdon átláthatóságát minősítik, amelynek Romániában közepes (50%) a kockázati indexe. Ezen belül a jelentés szerint magas kockázati indexet (72%) generál az a körülmény, hogy nem létezik megfelelő jogszabálykeret a médiatulajdon koncentrálásának korlátozására. Még ennél is magasabb kockázati indexet (79%) okoz, hogy a tulajdonosi csoportok kereskedelmi szempontok szerint befolyásolják a tartalmat.

• A politikai függetlenség hiánya jelenti a legnagyobb veszélyt a romániai médiapluralizmusra. Közepes kockázat indexet (65%) kapott, mutatói pedig azt vizsgálják, hogy léteznek-e, és ha igen, mennyire hatékonyak a médiumok politikai ellenőrzését gátló mechanizmusok. Ezek a mutatók ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy szavatolt-e a médiumok kiadói függetlensége.

A függetlenség hiányának okai a jogszabályi keretre, a médiapiac rendellenességeire és az állami intézmények részrehajlására vezethetők vissza. A kategória mutatói közül háromnak a kockázati indexe 80% fölött van: a médiumok politikai ellenőrzése (88%), a kiadói függetlenség (81%) és a közmédiumok irányítása és finanszírozása (92%). Az összes közül ebben a kategóriában van a legtöbb magas kockázati értékű mutató.

• A társadalmi befogadás kockázati indexét 54%-ra becsülték. A társadalmi befogadás mutatói arra vonatkoznak, hogy milyen mértékben férnek hozzá a médiatermékekhez a különböző társadalmi csoportok. A kisebbségekre, illetve a nőkre vonatkozó index közepes (38%). A nemek közötti egyenlőtlenség jól érezhető a hírek tartalmában, valamint a közmédiumokban elfoglalt vezető tisztségek számát illetően is, ahol a nők erősen alulreprezentáltak (a hírszerkesztés az egyetlen olyan terület, ahol a nők száma meghaladja a férfiakét).

Magasabb kockázati indexet regisztráltak a fogyatékkal élőknek a médiatermékekhez való hozzáférését illetően (63%), mely területen a jogszabályi keretnek jelentős hiányosságai vannak, illetve a jelbeszéddel vagy a feliratozással való párhuzamos kommunikációt illetően. Az alacsony szintű digitális kompetenciák, valamint a korlátozott internet-hozzáférés okozza a médiakompetencia magas (81%) kockázati indexét.

A jelentés következtetései szerint a nehéz általános gazdasági helyzet közepette Romániában a toborzással, az alkalmazással és a munkahelyek stabilitásával kapcsolatos tényezők gondot jelentenek az újságírói szakmát illetően. Ezt felerősíti a kiadói függetlenséget szavatoló intézményes háttér hiánya, mind a főszerkesztők, mind az újságírók nagyobb csoportjai tekintetében.
A létező etikai kódexek nem kötelező jellegűek, és a közmédia alkalmazottjait leszámítva az újságírók jelentős többsége nem tagja aktív szakmai szervezetnek vagy szakszervezetnek, amelyek általában gyengén képviseltetik magukat Romániában.

A jelentés készítői megállapítják, hogy a médiatulajdonosakat semmi sem kötelezi a kiadói függetlenség biztosítására, és nem vonatkoznak rájuk sajátos összeférhetetlenségi kritériumok sem. Ez a tény tovább bátorítja a tulajdonosokat, hogy mögöttes céllal birtokoljanak médiumokat, amelyekkel különböző politikai, gazdasági előnyökhöz juthatnak – mutat rá a jelentés.