// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Sikertelenül zárult a magyar Mount Everest-expedíció

// HIRDETÉS

Klein Dávid is visszafordult, úgyhogy továbbra sincs olyan magyar hegymászó, aki oxigénpalack nélkül ért volna fel a csúcsra.

Suhajda Szilárd után Klein Dávid is visszafordult a Mount Everestről a 8848 méteres csúcs elérése nélkül, az expedíció befejeződött –  tájékoztatta a vállalkozás sajtóreferense péntek reggel az MTI-t.

Klein Dávid a magyarok közül elsőként akart oxigénpalack használata nélkül feljutni a világ legmagasabb pontjára. A közlemény szerint az egész szezonra jellemző szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás miatt Klein a két filmes serpával együtt 8115 méterről az életük megóvása érdekében visszaereszkedett a négyes táborba, ahonnét a hajnali órákban indultak tovább. Azóta már elérték a kettes tábort – mondta el telefonon a sajtóreferens.

A sajtós szerint Klein Dávid jól van, és ha kedvez az időjárás, szombatra már lejut az alaptáborba. Hozzátette, hogy az expedíció ezzel véget ért, ebben a szezonban több kísérletre a várható időjárási körülmények, valamint a Khumbu-jégesésen felállított létrák közelgő lebontása miatt nem lesz lehetőség.

Stefano Favaro, az expedíció menedzsere közleményében hangsúlyozta, hogy a két mászó teljesítménye példaértékű, mindent megtettek a vállalkozás sikere érdekében, „tökéletes fizikai és mentális állapotban”, felkészülten érkeztek a Mount Everest alaptáborába, ám „az idei szezonban nehéz időjárási körülmények fogadták az expedíciót”.

Hozzáfűzte: az expedíció menedzsmentje „teljes mértékben egyetértett és kiállt Szilárd döntése mellett”, amikor rosszulléte miatt szerdán visszatért az alaptáborba, hogy Klein Dávid tovább tudjon haladni.

Napjainkig a magyar expedíciós hegymászók a 14 nyolcezer méter feletti csúcs közül tizenkettőn jártak, csak a Sisapangma főcsúcsa (8027 méter) és a K2 (8611 méter) vár még meghódításra. Mindeddig 31 magyar állampolgár állt nyolcezer méter feletti csúcson, köztük hat nő.

Klein Dávid szerdán a 7200 méteren lévő hármas táborból kevesebb mint tíz óra mászás után érkezett meg a nagyjából 8000 méter magasságban lévő négyes táborba, ahonnan néhány óra pihenés után a két filmes serpával együtt magyar idő szerint csütörtök délután indult tovább a Mount Everest csúcsára.

A csúcsmászás során azonban a zord idő miatt végül Klein is visszafordult. Favaro szerint mind Suhajda, mind Klein felelősségteljes döntést hozott, „hiszen az expedíció filozófiája a tiszta és biztonságos mászás”.

Az expedíció sajtóreferense megerősítette az MTI-nek, hogy az expedíció véget ért.

Oxigénpalack nélkül eddig még nem jutott fel magyar hegymászó az Everestre, oxigénpalackkal viszont többen is. Első magyarként a székely „Hópárduc”, Erőss Zsolt hódította meg a „világ tetejét”: eredetileg oxigénpalack nélkül indult neki a csúcsnak 2002 májusában, így 8700 méterig jutott, majd visszatért az alaptáborba. Mivel itt nem tudott teljesen regenerálódni, másodszor palackozott oxigénnel vágott neki a csúcsnak, ahová május 25-én első magyarként jutott fel.

Ezen a grafikán követheti, kik voltak azok a magyarok, akik feljutottak a Mount Everestre:


Eddig mintegy hétezren jutottak fel a helyiek által Csomolungmának (Jóságos Istenanyánknak) nevezett 8848 méter magas hegy tetejére a Himalájában, de kétszáznál is kevesebben vannak azok, akik oxigénpalack nélkül értek fel a csúcsra. Klein Dávid legutóbb az északi oldalról próbálkozott, de a déli oldalt is ismeri, 2005-ben és 2008-ban járt ott.

Meghódítása nem kockázatmentes feladat: minden öt vállalkozóból egy az életével fizet, a legtöbben a visszaúton vesztették életüket. A „világ tetejére” elsőként 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Percival Hillary és Tenzing Norgay nepáli serpa (hegyi vezető) jutottak fel: a hatalmas szenzációt keltő teljesítményt koronázási ajándékként II. Erzsébet brit királynőnek ajánlották. Azon máig vitatkoznak, hogy a brit George Mallory és Andrew Irvine 1924-ben megmászta-e a hegyet, mert a csúcstámadás során nyomuk veszett, holttestüket csak 1999-ben találták meg. A csúcsot oxigénpalack nélkül először a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler érte el 1978-ban, Meissner később – elsőként – mind a tizennégy, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsot meghódította.

A csúcson, amely Sir George Everest angol mérnökről kapta a nevét, rendkívüliek a körülmények: télen akár mínusz 50 Celsius fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol, s hatalmas mennyiségű hó esik. A levegő annyira ritka, hogy a hegymászók csak „halálzónának” nevezik, mert a szervezet szinte képtelen az alkalmazkodásra, a mászó hajlamos rossz döntéseket hozni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS