// 2026. április 10., péntek // Zsolt

Sikertelenül zárult a magyar Mount Everest-expedíció

// HIRDETÉS

Klein Dávid is visszafordult, úgyhogy továbbra sincs olyan magyar hegymászó, aki oxigénpalack nélkül ért volna fel a csúcsra.

Suhajda Szilárd után Klein Dávid is visszafordult a Mount Everestről a 8848 méteres csúcs elérése nélkül, az expedíció befejeződött –  tájékoztatta a vállalkozás sajtóreferense péntek reggel az MTI-t.

Klein Dávid a magyarok közül elsőként akart oxigénpalack használata nélkül feljutni a világ legmagasabb pontjára. A közlemény szerint az egész szezonra jellemző szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás miatt Klein a két filmes serpával együtt 8115 méterről az életük megóvása érdekében visszaereszkedett a négyes táborba, ahonnét a hajnali órákban indultak tovább. Azóta már elérték a kettes tábort – mondta el telefonon a sajtóreferens.

A sajtós szerint Klein Dávid jól van, és ha kedvez az időjárás, szombatra már lejut az alaptáborba. Hozzátette, hogy az expedíció ezzel véget ért, ebben a szezonban több kísérletre a várható időjárási körülmények, valamint a Khumbu-jégesésen felállított létrák közelgő lebontása miatt nem lesz lehetőség.

Stefano Favaro, az expedíció menedzsere közleményében hangsúlyozta, hogy a két mászó teljesítménye példaértékű, mindent megtettek a vállalkozás sikere érdekében, „tökéletes fizikai és mentális állapotban”, felkészülten érkeztek a Mount Everest alaptáborába, ám „az idei szezonban nehéz időjárási körülmények fogadták az expedíciót”.

Hozzáfűzte: az expedíció menedzsmentje „teljes mértékben egyetértett és kiállt Szilárd döntése mellett”, amikor rosszulléte miatt szerdán visszatért az alaptáborba, hogy Klein Dávid tovább tudjon haladni.

Napjainkig a magyar expedíciós hegymászók a 14 nyolcezer méter feletti csúcs közül tizenkettőn jártak, csak a Sisapangma főcsúcsa (8027 méter) és a K2 (8611 méter) vár még meghódításra. Mindeddig 31 magyar állampolgár állt nyolcezer méter feletti csúcson, köztük hat nő.

Klein Dávid szerdán a 7200 méteren lévő hármas táborból kevesebb mint tíz óra mászás után érkezett meg a nagyjából 8000 méter magasságban lévő négyes táborba, ahonnan néhány óra pihenés után a két filmes serpával együtt magyar idő szerint csütörtök délután indult tovább a Mount Everest csúcsára.

A csúcsmászás során azonban a zord idő miatt végül Klein is visszafordult. Favaro szerint mind Suhajda, mind Klein felelősségteljes döntést hozott, „hiszen az expedíció filozófiája a tiszta és biztonságos mászás”.

Az expedíció sajtóreferense megerősítette az MTI-nek, hogy az expedíció véget ért.

Oxigénpalack nélkül eddig még nem jutott fel magyar hegymászó az Everestre, oxigénpalackkal viszont többen is. Első magyarként a székely „Hópárduc”, Erőss Zsolt hódította meg a „világ tetejét”: eredetileg oxigénpalack nélkül indult neki a csúcsnak 2002 májusában, így 8700 méterig jutott, majd visszatért az alaptáborba. Mivel itt nem tudott teljesen regenerálódni, másodszor palackozott oxigénnel vágott neki a csúcsnak, ahová május 25-én első magyarként jutott fel.

Ezen a grafikán követheti, kik voltak azok a magyarok, akik feljutottak a Mount Everestre:


Eddig mintegy hétezren jutottak fel a helyiek által Csomolungmának (Jóságos Istenanyánknak) nevezett 8848 méter magas hegy tetejére a Himalájában, de kétszáznál is kevesebben vannak azok, akik oxigénpalack nélkül értek fel a csúcsra. Klein Dávid legutóbb az északi oldalról próbálkozott, de a déli oldalt is ismeri, 2005-ben és 2008-ban járt ott.

Meghódítása nem kockázatmentes feladat: minden öt vállalkozóból egy az életével fizet, a legtöbben a visszaúton vesztették életüket. A „világ tetejére” elsőként 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Percival Hillary és Tenzing Norgay nepáli serpa (hegyi vezető) jutottak fel: a hatalmas szenzációt keltő teljesítményt koronázási ajándékként II. Erzsébet brit királynőnek ajánlották. Azon máig vitatkoznak, hogy a brit George Mallory és Andrew Irvine 1924-ben megmászta-e a hegyet, mert a csúcstámadás során nyomuk veszett, holttestüket csak 1999-ben találták meg. A csúcsot oxigénpalack nélkül először a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler érte el 1978-ban, Meissner később – elsőként – mind a tizennégy, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsot meghódította.

A csúcson, amely Sir George Everest angol mérnökről kapta a nevét, rendkívüliek a körülmények: télen akár mínusz 50 Celsius fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol, s hatalmas mennyiségű hó esik. A levegő annyira ritka, hogy a hegymászók csak „halálzónának” nevezik, mert a szervezet szinte képtelen az alkalmazkodásra, a mászó hajlamos rossz döntéseket hozni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország
Krónika

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország

Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Főtér

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix

Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását
Székelyhon

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő
Székelyhon

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

A húsvéthétfői bántalmazás ügyében Béres Norbert részletesen ismertette a történteket a Székelyhonnal. Elmondása szerint több ütés érte, az incidensben a Sepsi OSK szakmai stábjának tagjai is érintettek. A fociklub sportigazgatója is megszólalt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS