// 2026. október 5., hétfő // Aurél

// Nagyítás

// Archívum

Egzotikus országokon át vezet az út a világ megismeréséig

Nagyítás

Szerző: MTímea
2017. május 26., 21:27

Két gyergyói világvándor Kolozsváron beszélt arról, hogy miért érdemes saját tapasztalat alapján véleményt alkotni a világról, az afrikai éhezésről, az iráni nőkről vagy éppenséggel a menekültválságról.

Vannak emberek, akik kalandvágytól, küldetéstudattól vagy az ismeretlen kultúrák megismerésének szándékától hajtva bármikor készek arra, hogy összecsomagoljanak és útnak induljanak, legyen az apropó Ázsia legmagasabb tűzhányójának megmászása, egy afrikai expedíció, Srí Lanka-i építkezés vagy dél-szudáni irodavezetés. Nekik bőven van miről mesélniük és szívesen mesélnek is, ha megkérdezik őket.

Erről magunk is megbizonyosodhattunk a Györkös Mányi Albert Emlékházban, ahol a Nyitott szemmel című beszélgetősorozat ötödik évadjának zárásaképpen két olyan személyiséggel ismerkedhettünk meg, akik bár egy helyről, Gyergyóból indultak, kontinenseken átívelő útjaik soha nem keresztezte egymást – egészen mostanáig.

Csibi Márti műsorvezetővel, hegymászóval és Bartis Ervin jogásszal, humanitárius munkással a szintén gyergyói származású Laczkó Vass Róbert beszélgetett motivációról, egzotikus országokról és emberekről, a hegymászás, illetve a humanitárius munka veszélyeiről.

Balról: Bartis Ervin, Csibi Márti és a házigazda, Laczkó Vass Róbert

Bartis Ervintől megtudtuk, hogy nemrég költözött haza Gyergyószárhegyre, de máris Jordániába készül, miközben a Facebookon még mindig egy korábbi lakóhelye, Bejrút szerepel tartózkodási helyként. A világ felfedezésére irányuló vágyát egy képregény keltette fel, mely a történelem híres világjáróinak kalandjait mutatta be.

Tanulmányai után, a tizennyolcévesek tanácstalanságával lépett a világutazók útjára, először önkénteskedett, majd egy emberi jogi szervezetnél kezdett dolgozni. Mindig is érdekelte, hogy mi történik más országokban, az altruizmus és a kalandvágy egyszerre motiválta. Leginkább a szülők és a fenyvesek hiányoznak neki itthonról – árulta el egy későbbi kérdésre válaszolva.

Csibi Mártiról kiderült: azt tartják róla, ha 12 évesen nem vett volna részt egy cserkésztáborban, akkor ügyvéd vagy orvos lenne. De így a magashegyek szerelmese lett, nem volt több maradása ugyanis a tankönyvek mellett. Mint mondta, soha nem azzal foglalkozott, amit tanult, és soha nem azt tanulta, amivel foglalkozott. Tanítóképzőbe, majd zenekonzervatóriumba járt, de húsz év után visszatér eredeti tervéhez, és elvégzi az egészségügyi asszisztensképzőt. Rádiósként dolgozik, mégis operatőrként jutott el egy afrikai expedícióra. A fekete kontinens nagyon vonzotta, a zsigereiben érezte, hogy ott a helye, annak ellenére, hogy sokan úgy vélekedtek, a négyéves gyermekei mellett kéne lennie.

Nem árt az óvatosság

A családalapítás Bartis Ervin életében is átrendezte a prioritásokat: gyermekei megszületése után döntött úgy, hogy nem vállal több munkát háborús övezetekben, és családcentrikusabb kultúrákat választ. Azelőtt belefért, hogy tíz hónapot Dél-Szudánban, különböző törzsek közötti összecsapások közepette töltsön, ma már nem. Jogászdiplomájával eleinte humanitárius munkát végzett, mely katasztrófák sújtotta területeken főleg az ellátás biztosításában állt, majd áttért a fejlesztési tervek kivitelezésére, például iskolák építését felügyelte Srí Lankán. Jogi képzettségét Libériában és Tádzsikisztánban volt alkalma hasznosítani, ahol szintén építkeztek, csak nem épületeket, hanem jogi rendszereket.

Abban egyetértettek a meghívottak, hogy az ember világról alkotott képét, mentalitását és életvitelét egyaránt megváltoztatja a fejlődő/feltörekvő országok létminimumával való szembesülés. Bartis Ervin szerint a tapasztalatok segítenek abban, hogy az értékek helyreálljanak, de nagyon könnyű visszaszokni a nyugati életre és problémákra.

A növénytermesztés fontos élelemforrás Afrikában is

Csibi Márti tíz afrikai országot bejáró expedíciója során arra eszmélt rá, hogy milyen nagy az eltérés a televíziók által Afrikáról keltett kép és a valóság között. A kontinensről azt hiszi a nyugati ember, hogy tele van AIDS-betegekkel, az ott élők folyton háborúznak, általános az éhezés és senki sem boldog. Ehhez képest három olyan országban is megfordult, ahol semmilyen eltérést nem tapasztalt a gazdag országokhoz képest.

A szegényebb országokban valóban az általunk ismert létminimum alatt élnek az emberek, csakhogy ők erről nem tudnak, emiatt nem boldogtalanok. Megtanulták, hogy ha fehér embert látnak, akkor pénzt vagy élelmiszert kapnak, de ezen túlmenően élik a hétköznapi életüket. Ugyanazokat a zöldségeket termesztik, mint mi, meglehet, hogy egyes vidékek jellegzetes ételei nemcsak ízetlenek, hanem ránézésre fürdőszobaszőnyegre hasonlítanak – jegyezte meg.

Csibi Márti szerint óriási hiba annak alapján értékítéleteket alkotni, amit a televízióban látunk. Az általa ismert legboldogabb és legbékésebb emberek éppen Szudánban és Iránban élnek, alaptalan tehát lefejezésektől tartani (őt ettől féltették), legfeljebb a fejben meghozott előítéletek elvesztésére számíthat az oda látogató – mondta. Az iráni nők másodrendű helyzetéről is téves elképzelései vannak a nyugatnak, de aki soha nem beszélgetett iráni nővel, annak nincs honnan tudnia, hogy milyen meggyőződésből viseli a kendőt.

A mosoly országa

Bartis Ervinnek Srí Lanka lakosaival voltak pozitív tapasztalatai, akik a 2004-es cunami után is talpra tudtak állni. A könnycsepp alakú szigetre Bartis háromszor is visszatért, így folyamatában láthatta a polgárháború és a szökőár miatti intézkedések fázisait. Érdekes volt megfigyelni, hogy a különböző vallású lakosok hogyan viszonyultak a tragédiához, és azt, hogy nem vártak külső segítséget, készek lettek volna mindent újraépíteni önerőből. Srí Lanka a „mosoly országa”, az emberek rendkívül barátságosak, soha nem mondanak nemet, mosollyal válaszolnak akkor is, ha olyasmit kérdez tőlük a látogató, amire nem tudnak válaszolni.

Székely hegymászók Erőss Zsolt és Kiss Péter nyomában

A beszélgetés során szóba került a menekültválság is, hiszen Bartis Ervin nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, és élt Libanonban is, mely a szír menekültek első célállomása. Szerinte Európában a menekültválság percepció, és nem valóság. Az 500 milliós kontinensre mintegy egymillió bevándorló érkezett, miközben a négymilliós Libanon lakosságának már 20–25 százaléka szír és palesztin menekült. Ha Libanon elbír ennyi menekültet, Európa is képes lenne integrálni ennek a töredékét.

Azzal a felvetéssel egyetértett, hogy leghatékonyabb módon a környező országok tudnák segélyezni a menekülteket, de hozzá tette: ezeknek az országoknak az infrastruktúrája már nem bírja el a nyomást. Az európaiak úgy gondolnak a Közel-Keletre, mint egy olyan kompakt muzulmán térségre, ahol a különböző országok ismerik és szeretik egymást, holott ez nem így van. Másrészt nagyon kevés békében élő ország van Szíria közelében. Magas a feszültség Libanonban is, Törökország pedig nem túl befogadó. Talán Jordánia az egyetlen, ahol még békés viszonyok vannak – tette hozzá.

Erőss Zsolt, a példakép

A Györkös Mányi Albert Emlékházban egybesereglett közönség a beszélgetés ideje alatt a két világjáró utazásai során készített fotókat láthatott, ugyanakkor megtekinthették azt az amatőr felvételekből összeállított kisfilmet is, amelyet Csibi Márti készített útban a Kancsendzönga felé. Az akkori küldetés nem humanitárius, hanem lelkiismereti volt: méltó emléket állítani az egykori jó barátnak és példaképnek, Erőss Zsoltnak, illetve hegymászótársának, Kiss Péternek, akik itt vesztették életüket. Az őket ábrázoló emléktáblát Csibi Márti ötödmagával helyezte el egy, a hegy lábánál található buddhista kolostorban.

A házigazdák köszönetet mondanak

A tartalmas beszélgetés köszönetmondással zárult, legközelebb augusztusban, a Kolozsvári Magyar Napok keretében tekinthetünk nyitott szemmel a világra.

Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// ez is érdekelheti

Főtér

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

Krónika

Igazolatlanul hiányzik a pénz, de a tanárfizetés meglepően jó Romániában

Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.

Főtér

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Székelyhon

Csíkkarcfalvi férfit gyanúsítanak a halálos gázolás elkövetésével

Őrizetbe vették azt a 39 éves csíkkarcfalvi férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy csütörtökön este elgázolt egy 21 éves csíkdánfalvi nőt, aki belehalt sérüléseibe. Az elkövető elhagyta a baleset helyszínét.

Krónika

Boc: kezd problémává válni a 20 ezer EU-n kívüli bevándorló Kolozsváron

Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.

Székelyhon

Csak a falak maradtak: porig égett a több száz éves műemlék templom – videóval

Felbecsülhetetlen értékű veszteségnek nevezte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található radostyáni református templom leégését a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Facebook-oldalán vasárnap.

// még több főtér.ro

2026. október 02., péntek

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

2026. október 02., péntek

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

2026. szeptember 28., hétfő

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

2026. szeptember 28., hétfő

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

2026. szeptember 25., péntek

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

2026. szeptember 25., péntek

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

2026. szeptember 23., szerda

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

2026. szeptember 23., szerda

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

2026. szeptember 21., hétfő

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

2026. szeptember 21., hétfő

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

2026. szeptember 15., kedd

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

2026. szeptember 15., kedd

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

2026. szeptember 09., szerda

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

2026. szeptember 09., szerda

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

2026. szeptember 02., szerda

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

2026. szeptember 02., szerda

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

2026. augusztus 28., péntek

Nem sorozás, nem mozgósítás, csak egy óra papírmunka

Az orosz–ukrán háború árnyékában a román állam bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport.

2026. augusztus 28., péntek

Nem sorozás, nem mozgósítás, csak egy óra papírmunka

Az orosz–ukrán háború árnyékában a román állam bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport.

Különvélemény