Fotó: Bartis Ervin
Történetek Napkeletről
MTímea
2017. május 26. péntek, 21:27
Két gyergyói világvándor Kolozsváron beszélt arról, hogy miért érdemes saját tapasztalat alapján véleményt alkotni a világról, az afrikai éhezésről, az iráni nőkről vagy éppenséggel a menekültválságról.
Vannak emberek, akik kalandvágytól, küldetéstudattól vagy az ismeretlen kultúrák megismerésének szándékától hajtva bármikor készek arra, hogy összecsomagoljanak és útnak induljanak, legyen az apropó Ázsia legmagasabb tűzhányójának megmászása, egy afrikai expedíció, Srí Lanka-i építkezés vagy dél-szudáni irodavezetés. Nekik bőven van miről mesélniük és szívesen mesélnek is, ha megkérdezik őket.
 
Erről magunk is megbizonyosodhattunk a Györkös Mányi Albert Emlékházban, ahol a Nyitott szemmel című beszélgetősorozat ötödik évadjának zárásaképpen két olyan személyiséggel ismerkedhettünk meg, akik bár egy helyről, Gyergyóból indultak, kontinenseken átívelő útjaik soha nem keresztezte egymást – egészen mostanáig.
 
Csibi Márti műsorvezetővel, hegymászóval és Bartis Ervin jogásszal, humanitárius munkással a szintén gyergyói származású Laczkó Vass Róbert beszélgetett motivációról, egzotikus országokról és emberekről, a hegymászás, illetve a humanitárius munka veszélyeiről.
 
 
Balról: Bartis Ervin, Csibi Márti és a házigazda, Laczkó Vass Róbert 
 
Bartis Ervintől megtudtuk, hogy nemrég költözött haza Gyergyószárhegyre, de máris Jordániába készül, miközben a Facebookon még mindig egy korábbi lakóhelye, Bejrút szerepel tartózkodási helyként. A világ felfedezésére irányuló vágyát egy képregény keltette fel, mely a történelem híres világjáróinak kalandjait mutatta be.
 
Tanulmányai után, a tizennyolcévesek tanácstalanságával lépett a világutazók útjára, először önkénteskedett, majd egy emberi jogi szervezetnél kezdett dolgozni. Mindig is érdekelte, hogy mi történik más országokban, az altruizmus és a kalandvágy egyszerre motiválta. Leginkább a szülők és a fenyvesek hiányoznak neki itthonról – árulta el egy későbbi kérdésre válaszolva.
 
Csibi Mártiról kiderült: azt tartják róla, ha 12 évesen nem vett volna részt egy cserkésztáborban, akkor ügyvéd vagy orvos lenne. De így a magashegyek szerelmese lett, nem volt több maradása ugyanis a tankönyvek mellett. Mint mondta, soha nem azzal foglalkozott, amit tanult, és soha nem azt tanulta, amivel foglalkozott. Tanítóképzőbe, majd zenekonzervatóriumba járt, de húsz év után visszatér eredeti tervéhez, és elvégzi az egészségügyi asszisztensképzőt. Rádiósként dolgozik, mégis operatőrként jutott el egy afrikai expedícióra. A fekete kontinens nagyon vonzotta, a zsigereiben érezte, hogy ott a helye, annak ellenére, hogy sokan úgy vélekedtek, a négyéves gyermekei mellett kéne lennie.

Nem árt az óvatosság

 
A családalapítás Bartis Ervin életében is átrendezte a prioritásokat: gyermekei megszületése után döntött úgy, hogy nem vállal több munkát háborús övezetekben, és családcentrikusabb kultúrákat választ. Azelőtt belefért, hogy tíz hónapot Dél-Szudánban, különböző törzsek közötti összecsapások közepette töltsön, ma már nem. Jogászdiplomájával eleinte humanitárius munkát végzett, mely katasztrófák sújtotta területeken főleg az ellátás biztosításában állt, majd áttért a fejlesztési tervek kivitelezésére, például iskolák építését felügyelte Srí Lankán. Jogi képzettségét Libériában és Tádzsikisztánban volt alkalma hasznosítani, ahol szintén építkeztek, csak nem épületeket, hanem jogi rendszereket.
 
Abban egyetértettek a meghívottak, hogy az ember világról alkotott képét, mentalitását és életvitelét egyaránt megváltoztatja a fejlődő/feltörekvő országok létminimumával való szembesülés. Bartis Ervin szerint a tapasztalatok segítenek abban, hogy az értékek helyreálljanak, de nagyon könnyű visszaszokni a nyugati életre és problémákra.
 
 
A növénytermesztés fontos élelemforrás Afrikában is
 
Csibi Márti tíz afrikai országot bejáró expedíciója során arra eszmélt rá, hogy milyen nagy az eltérés a televíziók által Afrikáról keltett kép és a valóság között. A kontinensről azt hiszi a nyugati ember, hogy tele van AIDS-betegekkel, az ott élők folyton háborúznak, általános az éhezés és senki sem boldog. Ehhez képest három olyan országban is megfordult, ahol semmilyen eltérést nem tapasztalt a gazdag országokhoz képest.
 
A szegényebb országokban valóban az általunk ismert létminimum alatt élnek az emberek, csakhogy ők erről nem tudnak, emiatt nem boldogtalanok. Megtanulták, hogy ha fehér embert látnak, akkor pénzt vagy élelmiszert kapnak, de ezen túlmenően élik a hétköznapi életüket. Ugyanazokat a zöldségeket termesztik, mint mi, meglehet, hogy egyes vidékek jellegzetes ételei nemcsak ízetlenek, hanem ránézésre fürdőszobaszőnyegre hasonlítanak – jegyezte meg.
 
Csibi Márti szerint óriási hiba annak alapján értékítéleteket alkotni, amit a televízióban látunk. Az általa ismert legboldogabb és legbékésebb emberek éppen Szudánban és Iránban élnek, alaptalan tehát lefejezésektől tartani (őt ettől féltették), legfeljebb a fejben meghozott előítéletek elvesztésére számíthat az oda látogató – mondta. Az iráni nők másodrendű helyzetéről is téves elképzelései vannak a nyugatnak, de aki soha nem beszélgetett iráni nővel, annak nincs honnan tudnia, hogy milyen meggyőződésből viseli a kendőt.
 

A mosoly országa

 
Bartis Ervinnek Srí Lanka lakosaival voltak pozitív tapasztalatai, akik a 2004-es cunami után is talpra tudtak állni. A könnycsepp alakú szigetre Bartis háromszor is visszatért, így folyamatában láthatta a polgárháború és a szökőár miatti intézkedések fázisait. Érdekes volt megfigyelni, hogy a különböző vallású lakosok hogyan viszonyultak a tragédiához, és azt, hogy nem vártak külső segítséget, készek lettek volna mindent újraépíteni önerőből. Srí Lanka a „mosoly országa”, az emberek rendkívül barátságosak, soha nem mondanak nemet, mosollyal válaszolnak akkor is, ha olyasmit kérdez tőlük a látogató, amire nem tudnak válaszolni.
 
 
Székely hegymászók Erőss Zsolt és Kiss Péter nyomában
 
A beszélgetés során szóba került a menekültválság is, hiszen Bartis Ervin nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, és élt Libanonban is, mely a szír menekültek első célállomása. Szerinte Európában a menekültválság percepció, és nem valóság. Az 500 milliós kontinensre mintegy egymillió bevándorló érkezett, miközben a négymilliós Libanon lakosságának már 20–25 százaléka szír és palesztin menekült. Ha Libanon elbír ennyi menekültet, Európa is képes lenne integrálni ennek a töredékét.
 
Azzal a felvetéssel egyetértett, hogy leghatékonyabb módon a környező országok tudnák segélyezni a menekülteket, de hozzá tette: ezeknek az országoknak az infrastruktúrája már nem bírja el a nyomást. Az európaiak úgy gondolnak a Közel-Keletre, mint egy olyan kompakt muzulmán térségre, ahol a különböző országok ismerik és szeretik egymást, holott ez nem így van. Másrészt nagyon kevés békében élő ország van Szíria közelében. Magas a feszültség Libanonban is, Törökország pedig nem túl befogadó. Talán Jordánia az egyetlen, ahol még békés viszonyok vannak – tette hozzá.
 

Erőss Zsolt, a példakép

 
A Györkös Mányi Albert Emlékházban egybesereglett közönség a beszélgetés ideje alatt a két világjáró utazásai során készített fotókat láthatott, ugyanakkor megtekinthették azt az amatőr felvételekből összeállított kisfilmet is, amelyet Csibi Márti készített útban a Kancsendzönga felé. Az akkori küldetés nem humanitárius, hanem lelkiismereti volt: méltó emléket állítani az egykori jó barátnak és példaképnek, Erőss Zsoltnak, illetve hegymászótársának, Kiss Péternek, akik itt vesztették életüket. Az őket ábrázoló emléktáblát Csibi Márti ötödmagával helyezte el egy, a hegy lábánál található buddhista kolostorban.
 

A házigazdák köszönetet mondanak
 
A tartalmas beszélgetés köszönetmondással zárult, legközelebb augusztusban, a Kolozsvári Magyar Napok keretében tekinthetünk nyitott szemmel a világra.
comments powered by Disqus
A törvény kezdeményezője megsértődött, de az RMDSZ sem örül, hiszen a tervezet alááshatja a román-magyar viszonyt.
Nem egy regényből idézünk. Nem is két dühös polgár vitázott imígyen. Egy képviselő meg egy művelődési miniszter szópárbaja ez. A tévében.
Amikor a székelyföldi román is elismeri, hogy a román kormány magasról tesz a Székelyföldre, ha pénzt kell osztani, a magyar kormány viszont odafigyel.
Mindkét alakulatnak érdekében állt, hogy a szenátus megvétózza a kétfordulós polgármester-választás visszaállítását.
Erősen jól kell lavíroznia az új román kormány hajójának a PSD által hátrahagyott vízi aknák között, ha nem akar nagyon hamar a levegőbe repülni.
Klaus Iohannis előállt és bejelentett.
Egzotikus figura, mégis a miénk: a török apától, magyar anyától származó író-filmrendező karrierje Egyiptomban teljesedett ki. Most film készült róla.
Ha azt hittük, hogy a korrupcióellenesek makulátlan múlttal rendelkeznek, olvassuk el, mit derített ki Dan Barnáról a Rise Projekt.
Az ország, ahol Drakula, Jézus Krisztus, a Ferrari és a szekér egyáltalán nem véletlenül találkozik a csipkés márványpalota udvarán. Radu Paraschivescu írása.
A PSD történetében először fordul elő, hogy a hatalmas pártnak a saját politikai túléléséért kell küzdenie.
Kezdődhet a munka, az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a DNA volt főügyészének kinevezését.
Egy megtévedt kisember pokoljárásán keresztül beszél a magyar közállapotokról a magyar blues „atyja”.
Külföldi turisták benyomásait gyűjtötte csokorba az egyébként galaci szerző. És igazat is ad nekik.
A feltételezések szerint több antikommunista ellenállót is lelőttek a szekuritáté egykori karánsebesi épületének udvarán.