// 2026. november 8., vasárnap // Zsombor

// Nagyítás

// Archívum

Egzotikus országokon át vezet az út a világ megismeréséig

Nagyítás

Szerző: MTímea
2017. május 26., 21:27

Két gyergyói világvándor Kolozsváron beszélt arról, hogy miért érdemes saját tapasztalat alapján véleményt alkotni a világról, az afrikai éhezésről, az iráni nőkről vagy éppenséggel a menekültválságról.

Vannak emberek, akik kalandvágytól, küldetéstudattól vagy az ismeretlen kultúrák megismerésének szándékától hajtva bármikor készek arra, hogy összecsomagoljanak és útnak induljanak, legyen az apropó Ázsia legmagasabb tűzhányójának megmászása, egy afrikai expedíció, Srí Lanka-i építkezés vagy dél-szudáni irodavezetés. Nekik bőven van miről mesélniük és szívesen mesélnek is, ha megkérdezik őket.

Erről magunk is megbizonyosodhattunk a Györkös Mányi Albert Emlékházban, ahol a Nyitott szemmel című beszélgetősorozat ötödik évadjának zárásaképpen két olyan személyiséggel ismerkedhettünk meg, akik bár egy helyről, Gyergyóból indultak, kontinenseken átívelő útjaik soha nem keresztezte egymást – egészen mostanáig.

Csibi Márti műsorvezetővel, hegymászóval és Bartis Ervin jogásszal, humanitárius munkással a szintén gyergyói származású Laczkó Vass Róbert beszélgetett motivációról, egzotikus országokról és emberekről, a hegymászás, illetve a humanitárius munka veszélyeiről.

Balról: Bartis Ervin, Csibi Márti és a házigazda, Laczkó Vass Róbert

Bartis Ervintől megtudtuk, hogy nemrég költözött haza Gyergyószárhegyre, de máris Jordániába készül, miközben a Facebookon még mindig egy korábbi lakóhelye, Bejrút szerepel tartózkodási helyként. A világ felfedezésére irányuló vágyát egy képregény keltette fel, mely a történelem híres világjáróinak kalandjait mutatta be.

Tanulmányai után, a tizennyolcévesek tanácstalanságával lépett a világutazók útjára, először önkénteskedett, majd egy emberi jogi szervezetnél kezdett dolgozni. Mindig is érdekelte, hogy mi történik más országokban, az altruizmus és a kalandvágy egyszerre motiválta. Leginkább a szülők és a fenyvesek hiányoznak neki itthonról – árulta el egy későbbi kérdésre válaszolva.

Csibi Mártiról kiderült: azt tartják róla, ha 12 évesen nem vett volna részt egy cserkésztáborban, akkor ügyvéd vagy orvos lenne. De így a magashegyek szerelmese lett, nem volt több maradása ugyanis a tankönyvek mellett. Mint mondta, soha nem azzal foglalkozott, amit tanult, és soha nem azt tanulta, amivel foglalkozott. Tanítóképzőbe, majd zenekonzervatóriumba járt, de húsz év után visszatér eredeti tervéhez, és elvégzi az egészségügyi asszisztensképzőt. Rádiósként dolgozik, mégis operatőrként jutott el egy afrikai expedícióra. A fekete kontinens nagyon vonzotta, a zsigereiben érezte, hogy ott a helye, annak ellenére, hogy sokan úgy vélekedtek, a négyéves gyermekei mellett kéne lennie.

Nem árt az óvatosság

A családalapítás Bartis Ervin életében is átrendezte a prioritásokat: gyermekei megszületése után döntött úgy, hogy nem vállal több munkát háborús övezetekben, és családcentrikusabb kultúrákat választ. Azelőtt belefért, hogy tíz hónapot Dél-Szudánban, különböző törzsek közötti összecsapások közepette töltsön, ma már nem. Jogászdiplomájával eleinte humanitárius munkát végzett, mely katasztrófák sújtotta területeken főleg az ellátás biztosításában állt, majd áttért a fejlesztési tervek kivitelezésére, például iskolák építését felügyelte Srí Lankán. Jogi képzettségét Libériában és Tádzsikisztánban volt alkalma hasznosítani, ahol szintén építkeztek, csak nem épületeket, hanem jogi rendszereket.

Abban egyetértettek a meghívottak, hogy az ember világról alkotott képét, mentalitását és életvitelét egyaránt megváltoztatja a fejlődő/feltörekvő országok létminimumával való szembesülés. Bartis Ervin szerint a tapasztalatok segítenek abban, hogy az értékek helyreálljanak, de nagyon könnyű visszaszokni a nyugati életre és problémákra.

A növénytermesztés fontos élelemforrás Afrikában is

Csibi Márti tíz afrikai országot bejáró expedíciója során arra eszmélt rá, hogy milyen nagy az eltérés a televíziók által Afrikáról keltett kép és a valóság között. A kontinensről azt hiszi a nyugati ember, hogy tele van AIDS-betegekkel, az ott élők folyton háborúznak, általános az éhezés és senki sem boldog. Ehhez képest három olyan országban is megfordult, ahol semmilyen eltérést nem tapasztalt a gazdag országokhoz képest.

A szegényebb országokban valóban az általunk ismert létminimum alatt élnek az emberek, csakhogy ők erről nem tudnak, emiatt nem boldogtalanok. Megtanulták, hogy ha fehér embert látnak, akkor pénzt vagy élelmiszert kapnak, de ezen túlmenően élik a hétköznapi életüket. Ugyanazokat a zöldségeket termesztik, mint mi, meglehet, hogy egyes vidékek jellegzetes ételei nemcsak ízetlenek, hanem ránézésre fürdőszobaszőnyegre hasonlítanak – jegyezte meg.

Csibi Márti szerint óriási hiba annak alapján értékítéleteket alkotni, amit a televízióban látunk. Az általa ismert legboldogabb és legbékésebb emberek éppen Szudánban és Iránban élnek, alaptalan tehát lefejezésektől tartani (őt ettől féltették), legfeljebb a fejben meghozott előítéletek elvesztésére számíthat az oda látogató – mondta. Az iráni nők másodrendű helyzetéről is téves elképzelései vannak a nyugatnak, de aki soha nem beszélgetett iráni nővel, annak nincs honnan tudnia, hogy milyen meggyőződésből viseli a kendőt.

A mosoly országa

Bartis Ervinnek Srí Lanka lakosaival voltak pozitív tapasztalatai, akik a 2004-es cunami után is talpra tudtak állni. A könnycsepp alakú szigetre Bartis háromszor is visszatért, így folyamatában láthatta a polgárháború és a szökőár miatti intézkedések fázisait. Érdekes volt megfigyelni, hogy a különböző vallású lakosok hogyan viszonyultak a tragédiához, és azt, hogy nem vártak külső segítséget, készek lettek volna mindent újraépíteni önerőből. Srí Lanka a „mosoly országa”, az emberek rendkívül barátságosak, soha nem mondanak nemet, mosollyal válaszolnak akkor is, ha olyasmit kérdez tőlük a látogató, amire nem tudnak válaszolni.

Székely hegymászók Erőss Zsolt és Kiss Péter nyomában

A beszélgetés során szóba került a menekültválság is, hiszen Bartis Ervin nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, és élt Libanonban is, mely a szír menekültek első célállomása. Szerinte Európában a menekültválság percepció, és nem valóság. Az 500 milliós kontinensre mintegy egymillió bevándorló érkezett, miközben a négymilliós Libanon lakosságának már 20–25 százaléka szír és palesztin menekült. Ha Libanon elbír ennyi menekültet, Európa is képes lenne integrálni ennek a töredékét.

Azzal a felvetéssel egyetértett, hogy leghatékonyabb módon a környező országok tudnák segélyezni a menekülteket, de hozzá tette: ezeknek az országoknak az infrastruktúrája már nem bírja el a nyomást. Az európaiak úgy gondolnak a Közel-Keletre, mint egy olyan kompakt muzulmán térségre, ahol a különböző országok ismerik és szeretik egymást, holott ez nem így van. Másrészt nagyon kevés békében élő ország van Szíria közelében. Magas a feszültség Libanonban is, Törökország pedig nem túl befogadó. Talán Jordánia az egyetlen, ahol még békés viszonyok vannak – tette hozzá.

Erőss Zsolt, a példakép

A Györkös Mányi Albert Emlékházban egybesereglett közönség a beszélgetés ideje alatt a két világjáró utazásai során készített fotókat láthatott, ugyanakkor megtekinthették azt az amatőr felvételekből összeállított kisfilmet is, amelyet Csibi Márti készített útban a Kancsendzönga felé. Az akkori küldetés nem humanitárius, hanem lelkiismereti volt: méltó emléket állítani az egykori jó barátnak és példaképnek, Erőss Zsoltnak, illetve hegymászótársának, Kiss Péternek, akik itt vesztették életüket. Az őket ábrázoló emléktáblát Csibi Márti ötödmagával helyezte el egy, a hegy lábánál található buddhista kolostorban.

A házigazdák köszönetet mondanak

A tartalmas beszélgetés köszönetmondással zárult, legközelebb augusztusban, a Kolozsvári Magyar Napok keretében tekinthetünk nyitott szemmel a világra.

Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// ez is érdekelheti

Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Krónika

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták

Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.

Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro

2026. október 20., kedd

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

2026. október 20., kedd

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

2026. október 19., hétfő

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

2026. október 19., hétfő

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

2026. október 15., csütörtök

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

2026. október 15., csütörtök

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

2026. október 12., hétfő

A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai

Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.

2026. október 12., hétfő

A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai

2026. október 05., hétfő

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

2026. október 05., hétfő

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

2026. október 02., péntek

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

2026. október 02., péntek

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

2026. szeptember 28., hétfő

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

2026. szeptember 28., hétfő

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

2026. szeptember 25., péntek

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

2026. szeptember 25., péntek

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

2026. szeptember 23., szerda

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

2026. szeptember 23., szerda

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

2026. szeptember 21., hétfő

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

2026. szeptember 21., hétfő

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Különvélemény