Nem csak Băsescut csókolgatta, a korrupcióellenes harcot is dicsérte Juncker Bukarestben

Kelemen Hunor pedig az RMDSZ európai eszmék iránti elkötelezettségét emlegette.
Hirdetés

Romániának „el kell foglalnia megérdemelt helyét az Európai Unió kebelén és a schengeni övezetben” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki csütörtökön érkezett bukaresti látogatásra és beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén.

Juncker szerint Románia „jelentős erőfeszítéseket tett” az utolsó tíz évben a korrupció visszaszorítására, az igazságszolgáltatási rendszer reformjára és hozzátette: a Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) lezárásának nem kell a „reformfolyamat befejezését jelentenie”.

„Az MCV lezárása még mélyebb együttműködést jelent (…), mert ez az alapja az államok és népek közötti kapcsolatnak. (…) Számíthatnak az Európai Bizottság fenntartás nélküli támogatására, főleg ami az európai strukturális és beruházási alapokat illeti. Én meg támogatom a román hatóságokat abban, hogy az elért fejlődés visszafordíthatatlan legyen” – mondta az EB elnöke.

Kiemelte: a román társadalom két legfontosabb célkitűzése

az igazságszolgáltatás függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása kell hogy legyen.

„Az állampolgárok bizalmát ki kell érdemelni és ezt az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításával és a hatalmi ágak szétválasztásával lehet elérni” – hangsúlyozta Juncker.

Az EB elnöke szerint Romániának minél hamarabb a schengeni övezet részévé kell válnia.

„Romániának el kell foglalnia megérdemelt helyét az Európai Unió kebelén és a schengeni övezetben. A csatlakozási kritériumok igen világosak voltak és, ismétlem, ezeket nem kell tovább nehezíteni. Romániának minél hamarabb a schengeni-övezet részévé kell válnia, mert megérdemli ezt a helyet” – szögezte le Jean-Claude Juncker.

Hirdetés

Arról is beszélt: büszke arra, hogy részese volt az Európai Unió „sorsdöntő pillanatának”, amikor Románia csatlakozott az EU-hoz.

„Nagyon boldog vagyok, hogy visszatérhettem Bukarestbe,

tudom, hogy ez néha közhelyesen hangzik. Utoljára 2003-ban jártam itt és megtiszteltetés számomra, hogy ma a parlamentben beszélhetek, ahol önök a román népet képviselik, egy bátor, elkötelezett népet, amelyet oly régóta szeretek. Idén Románia EU-s csatlakozásának tízedik évfordulóját ünnepeljük és meghatódva emlékszem 2007. január 1-jére, amikor Románia csatlakozott a megbékélt európai nemzetek köréhez. Akkor egyesültünk” – nyilatkozta az EB elnöke.

Juncker hangsúlyozta, hogy ő mindig támogatta Románia EU-s csatlakozását.

„A csatlakozás útján luxemburgi miniszterelnökként kísértem végig önöket, nem atyai módon tettem ezt, hanem testvérként. Megismertem a demokratikus Románia államelnökeit és miniszterelnökeit” – mondta Juncker, aki hozzátette, hogy sok európai számára ismeretlenek a román nép erőfeszítései, nem tudatosították, hogy milyen erőbedobásra volt szükség ilyen rövid időn belül átalakítani az igazságszolgáltatási, gazdasági, politikai és szociális rendszert, hogy ezek megfeleljenek az európai elvárásoknak.

Kelemen Hunor: az RMDSZ mindig az európai eszmét követte
Az RMDSZ alapítása óta az európai eszme elkötelezettje, ez a meggyőződés pedig azóta sem változott: „az ország jövőjét csakis egy mainál erősebb Unióban lehet és kell is elképzelni, hiszen történelmünk tanított meg arra: a szabadság, a biztonság és a jólét sosem keletről érkezik” – mondta Kelemen Hunor a Juncker látogatása alkalmából tartott parlamenti ülésen.
Az RMDSZ elnöke üdvözölte, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a Minority Safepack kezdeményezésnek. „Európa alapértékei közé tartozik az etnikai, vallási és nyelvi sokszínűség, úgy véljük, ezeket az értékeket továbbra is meg kell őrizni, és meg kell szilárdítani. Hatvan millió olyan polgár él Európában, aki nem szeretne beolvadni, de saját szülőföldjén szeretne élni és építkezni” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Az EU reformjának bátornak és nyitottnak kell lennie, ehhez pedig több párbeszédre és nagyobb felelősségvállalásra, a polgárok iránti tiszteletre és szolidaritásra van szükség – mondta Kelemen.
„A globális kihívásokkal szembesülő Európa csak akkor jöhet ki nyertesként, ha erősebb lesz, ha békét és stabilitást teremt, jólétet és szabadságot. Egymagukban a kontinens országainak, még a legerősebbeknek sem sikerülhet. Vagy együtt sikerül, a szükséges kompromisszumok meghozatalával, vagy közös lesz bukásunk, ha lemondunk Európa legsikeresebb politikai és gazdasági projektjéről”.
Az RMDSZ elnöke szerint a többsebességes Európa katasztrófához vezethet, arra ösztönözhet egyeseket, hogy alternatívát keressenek, ez pedig konfliktusokkal és feszültségekkel járna: „előbb-utóbb fel kell vetni a szuverenitás kérdését is, a hatalmi viszonyok elosztásának kérdését, új egyensúlyt kell teremteni a tagállamok és Brüsszel, az európai intézmények és a nemzetiek között”.
Hirdetés