// 2026. szeptember 2., szerda // Rebeka, Dorina

Semmi sem garantálja a magyar nyelvű ellátást a kórházakban

// HIRDETÉS

Nem a nyelvi jogaink bővültek, legfeljebb a magyarul is tudó orvosok, nővérek esélyei nőttek az álláskeresésnél.

Sikerült megint olyan jogszabálymódosítást sikerként ünnepelni, ami csúnyán elbukik a mindennapi életben – derült ki a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) mai közleményéből. 

 

Az ügyvédekből, jogászokból álló független jogvédő szervezet tanulmányozta a 95/2006-os és 292/2001-es egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvények egy hete elfogadott módosítását, és azt állapította meg, hogy a kezdeményezők valamint a sajtó állításaival ellentétben a módosítás nem keletkeztet új nyelvi jogokat.

 

Ugyanis nem a magyar nyelv használata válik kötelezővé

az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben, a módosítások mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszik kötelezővé ezekben az intézményekben. A törvények jelenlegi formájának egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni például a kolozsvári gyermekkórházban – áll a közleményben.

 

Kérdésünkre, hogy ez a törvény kötelezi-e a magyarul is tudó szakembert magyarul megszólalni és magyarul ellátni az ezt kérő beteget, Ilyés Zsolt ügyvéd nemmel válaszolt. A kötelező érvény egy másik, a 46/2003-as törvényből származhat, amely szerint a betegnek joga van olyan nyelvű ellátáshoz, amelyet ő is megért. (Nem feltétlenül az anyanyelvén. Szélsőséges esetben, amennyiben se az orvosi személyzettel, se tolmáccsal nem találnak közös nyelvet, ez a törvény egyféle, kölcsönösen elfogadott és megértett mutogatást ír elő – ebből is látszik, hogy ez az alapelv főként az idelátogató külföldiek ellátásáról szól.) 

 

A mostani törvénymódosítás egyelőre az intézményt kötelezi, hogy kisebbségek nyelvén is tudó szakembert alkalmazzon, de arról egyelőre nem rendelkezik, hogy például minden váltásban dolgozzon ilyen szakember. Sőt a módosítás a szakember kifejezést sem konkretizálja, hogy az az ellátásban közvetlenül résztvevő orvost, nővért vagy ápolót jelent, esetleg egyetlen laboránst egy megaintézményben. 

 

Vagyis továbbra sem lehet ezekre a jogszabályokra hivatkozva számon kérni, hogy például a kolozsvári magyar pácienseket magyarul lássák el a város kórházaiban, még akkor sem, ha Kolozsváron ötvenezer magyar él. Ha bármelyik intézmény alkalmaz akár csak egyetlen, magyarul is tudó szakembert, jogilag már védettnek tudhatja magát. 

 

Ha a törvényhozónak a nyelvi jogok bővítése lett volna a célja, akkor nem az intézményre kellett volna alkalmazási kötelezettséget kirónia – mondta el Ilyés Zsolt, hanem azt kellett volna előírnia, hogy a küszöb teljesülése esetén (a Romániában hivatalos) bármelyik kisebbségi nyelv használható legyen az egészségügyi és szociális ellátásban. 

 

Ami reményre adhat okot,

azok a törvények alkalmazási szabályai, amelyeket az egészségügyi minisztériumnak kell ezután kidolgoznia, és amelyekből több minden ki fog majd derülni. (Az egy hete elfogadott módosítások jövő január elsején lépnek életbe). 

 

Valószínűleg ezek az alkalmazási szabályok határoznak meg szankciókat is azokra a kórházakra, amelyek olyan településen működnek, ahol ötezernél több vagy legalább húsz százaléknyi magyar (vagy más kisebbségi) lakos él, mégsem alkalmaznak az illető kisebbség nyelvén tudó szakszemélyzetet. Vagy azt, hogy ki biztosítja a kisebbségek nyelvén is tudó szakemberek állásának finanszírozását.

 

Ha nem társítanak szankciókat is a most elfogadott módosításokhoz, attól még a beteg reklamálhat, de nem garantált, hogy megnyer egy jogérvényesítő pert egy ilyen ügyben, tisztázta számunkra az ügyvéd, mivel a mostani jogszabály nem világos és egyértelmű ebből a szempontból.

 

A hatályos jogszabályok értelmében a román nyelv ismerete hiányában a pácienst egy általa ismert nyelven kell ellátni. Ezt nem az egy hete módosított, hanem az 46/2003-as törvény 8. bekezdése írja elő. A kisebbségi nyelvi jogok lényege viszont pontosan az, hogy 

 

a román nyelv ismeretétől függetlenül is használható legyen a magyar nyelv 

– pontosít a jogvédők közleménye. Az egészségügyben ez például azt jelentené, hogy a románul jól beszélő kolozsvári magyarokat igényük szerint magyarul lássák el a kórházakban.

 

Ezért az AGFI csoport szerint nemcsak félrevezető a nyelvi jogok bővülését ünnepelni, hanem káros is, mert gyengíti a közösség jogtudatosságát. Született egy jól reklámozható jogszabály, amelynek tartalma viszont közelít a nulla felé – jelentette ki Ilyés Zsolt, az AGFI tagja.

 

Mindezek ellenére az AGFI a vizsgált törvénymódosításokat figyelemre méltónak tartja, még ha azok nem is eredményezik a nyelvi jogok bővülését. A romániai jogalkotó ugyanis először állapított meg a 20%-os etnikai küszöbön túl egy alternatív, 5000 fős küszöböt is, amire várhatóan könnyebben lehet majd hivatkozni az esetleges további jogszabály-módosításokkor.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Főtér

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

FRISSÍTVE – Felborult egy 267 embert szállító komp Ciprusnál, nő a halálos áldozatok száma
Krónika

FRISSÍTVE – Felborult egy 267 embert szállító komp Ciprusnál, nő a halálos áldozatok száma

Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Főtér

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén
Székelyhon

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
Krónika

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond

Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.

Este nyolctól hajnali négyig futószalagon buktak le az ittas sofőrök
Székelyhon

Este nyolctól hajnali négyig futószalagon buktak le az ittas sofőrök

Csaknem kétszáz ittas gépjárművezetőt szűrtek ki a közlekedési rendőrök az elmúlt két éjszaka egy országos ellenőrző akció során. További tizenhat sofőrnél tiltott szerek fogyasztását mutattak ki a tesztek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS