// 2026. május 4., hétfő // Mónika, Flórián

Semmi sem garantálja a magyar nyelvű ellátást a kórházakban

// HIRDETÉS

Nem a nyelvi jogaink bővültek, legfeljebb a magyarul is tudó orvosok, nővérek esélyei nőttek az álláskeresésnél.

Sikerült megint olyan jogszabálymódosítást sikerként ünnepelni, ami csúnyán elbukik a mindennapi életben – derült ki a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) mai közleményéből. 

 

Az ügyvédekből, jogászokból álló független jogvédő szervezet tanulmányozta a 95/2006-os és 292/2001-es egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvények egy hete elfogadott módosítását, és azt állapította meg, hogy a kezdeményezők valamint a sajtó állításaival ellentétben a módosítás nem keletkeztet új nyelvi jogokat.

 

Ugyanis nem a magyar nyelv használata válik kötelezővé

az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben, a módosítások mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszik kötelezővé ezekben az intézményekben. A törvények jelenlegi formájának egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni például a kolozsvári gyermekkórházban – áll a közleményben.

 

Kérdésünkre, hogy ez a törvény kötelezi-e a magyarul is tudó szakembert magyarul megszólalni és magyarul ellátni az ezt kérő beteget, Ilyés Zsolt ügyvéd nemmel válaszolt. A kötelező érvény egy másik, a 46/2003-as törvényből származhat, amely szerint a betegnek joga van olyan nyelvű ellátáshoz, amelyet ő is megért. (Nem feltétlenül az anyanyelvén. Szélsőséges esetben, amennyiben se az orvosi személyzettel, se tolmáccsal nem találnak közös nyelvet, ez a törvény egyféle, kölcsönösen elfogadott és megértett mutogatást ír elő – ebből is látszik, hogy ez az alapelv főként az idelátogató külföldiek ellátásáról szól.) 

 

A mostani törvénymódosítás egyelőre az intézményt kötelezi, hogy kisebbségek nyelvén is tudó szakembert alkalmazzon, de arról egyelőre nem rendelkezik, hogy például minden váltásban dolgozzon ilyen szakember. Sőt a módosítás a szakember kifejezést sem konkretizálja, hogy az az ellátásban közvetlenül résztvevő orvost, nővért vagy ápolót jelent, esetleg egyetlen laboránst egy megaintézményben. 

 

Vagyis továbbra sem lehet ezekre a jogszabályokra hivatkozva számon kérni, hogy például a kolozsvári magyar pácienseket magyarul lássák el a város kórházaiban, még akkor sem, ha Kolozsváron ötvenezer magyar él. Ha bármelyik intézmény alkalmaz akár csak egyetlen, magyarul is tudó szakembert, jogilag már védettnek tudhatja magát. 

 

Ha a törvényhozónak a nyelvi jogok bővítése lett volna a célja, akkor nem az intézményre kellett volna alkalmazási kötelezettséget kirónia – mondta el Ilyés Zsolt, hanem azt kellett volna előírnia, hogy a küszöb teljesülése esetén (a Romániában hivatalos) bármelyik kisebbségi nyelv használható legyen az egészségügyi és szociális ellátásban. 

 

Ami reményre adhat okot,

azok a törvények alkalmazási szabályai, amelyeket az egészségügyi minisztériumnak kell ezután kidolgoznia, és amelyekből több minden ki fog majd derülni. (Az egy hete elfogadott módosítások jövő január elsején lépnek életbe). 

 

Valószínűleg ezek az alkalmazási szabályok határoznak meg szankciókat is azokra a kórházakra, amelyek olyan településen működnek, ahol ötezernél több vagy legalább húsz százaléknyi magyar (vagy más kisebbségi) lakos él, mégsem alkalmaznak az illető kisebbség nyelvén tudó szakszemélyzetet. Vagy azt, hogy ki biztosítja a kisebbségek nyelvén is tudó szakemberek állásának finanszírozását.

 

Ha nem társítanak szankciókat is a most elfogadott módosításokhoz, attól még a beteg reklamálhat, de nem garantált, hogy megnyer egy jogérvényesítő pert egy ilyen ügyben, tisztázta számunkra az ügyvéd, mivel a mostani jogszabály nem világos és egyértelmű ebből a szempontból.

 

A hatályos jogszabályok értelmében a román nyelv ismerete hiányában a pácienst egy általa ismert nyelven kell ellátni. Ezt nem az egy hete módosított, hanem az 46/2003-as törvény 8. bekezdése írja elő. A kisebbségi nyelvi jogok lényege viszont pontosan az, hogy 

 

a román nyelv ismeretétől függetlenül is használható legyen a magyar nyelv 

– pontosít a jogvédők közleménye. Az egészségügyben ez például azt jelentené, hogy a románul jól beszélő kolozsvári magyarokat igényük szerint magyarul lássák el a kórházakban.

 

Ezért az AGFI csoport szerint nemcsak félrevezető a nyelvi jogok bővülését ünnepelni, hanem káros is, mert gyengíti a közösség jogtudatosságát. Született egy jól reklámozható jogszabály, amelynek tartalma viszont közelít a nulla felé – jelentette ki Ilyés Zsolt, az AGFI tagja.

 

Mindezek ellenére az AGFI a vizsgált törvénymódosításokat figyelemre méltónak tartja, még ha azok nem is eredményezik a nyelvi jogok bővülését. A romániai jogalkotó ugyanis először állapított meg a 20%-os etnikai küszöbön túl egy alternatív, 5000 fős küszöböt is, amire várhatóan könnyebben lehet majd hivatkozni az esetleges további jogszabály-módosításokkor.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…

Sánta Miriám

A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”

Sólyom István

Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit
Főtér

Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit

Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.

Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke
Krónika

Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke

Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.

Mise közben verekedett össze két ortodox pap – hétfői hírek
Főtér

Mise közben verekedett össze két ortodox pap – hétfői hírek

Grindeanu egyértelművé tette, nincs semmilyen politikai együttműködés az AUR-ral a bizalmatlansági indítványuk után. Vadonatúj vonatok álldogálnak egy bukaresti állomáson, mert nem tudjuk őket üzembe helyezni.

Vizsgálja az ügyészség a sürgősségiről hazaküldött, majd otthon meghalt páciens ügyét
Székelyhon

Vizsgálja az ügyészség a sürgősségiről hazaküldött, majd otthon meghalt páciens ügyét

Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.

Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát
Krónika

Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát

A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.

Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson
Székelyhon

Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson

Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson, a város Gyergyószárhegy felőli kijáratánál. A balesetben két személy megsérült, egyikük a roncsok közé szorult.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…

Sánta Miriám

A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”

Sólyom István

Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS