// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A kolozsvári táblaper indoklása a földbe döngöli a polgármesteri hivatalt

// HIRDETÉS

Nem ment a városházi hazudozás a bíróság előtt.

Közzétette a Minority Rights Egyesület és a Musai-Muszáj civil csoport annak az alapfokú ítéletnek az indoklását, amelyben a Kolozs Megyei Törvényszék február végén elrendelte a kolozsvári kétnyelvű városnévtáblák kihelyezését.

Az indoklás szövege elolvasható itt.

A kolozsvári polgármesteri hivatalt amiatt perelte be a Minority Rights Egyesület, hogy a városháza nem alkalmazza a 2001-es közigazgatási törvénynek azt az előírását, amely szerint egy településen kötelező a többnyelvű táblák kihelyezése, ha a nemzeti kisebbség számaránya legalább 20 százalék.

Az ügyben – amelyet tavaly szeptemberben küldött vissza a táblabíróság újratárgyalásra a törvényszéknek –

a városháza egyszerűen megpróbálta átverni a bíróságot

és egy kétes értékű „bizonyítékkal” próbálta alátámasztani, hogy Kolozsváron a magyar lakosság számaránya 20 százalék alatt volt a határozat elfogadása idején, így a közigazgatási törvény alapján nem kötelező kihelyezni a többnyelvű táblákat.

A bíróság elutasította a városháza érvét, amely 2001-re vonatkozó népességi adatokkal próbálta bizonyítani, hogy a magyarok számaránya 18 százalék körüli volt. Az ítélet indoklása szerint 2001-ben nem volt népszámlálás, így hivatalos demográfiai adat sincs a népesség összetételéről.

Csak a népszámlálási adatok tekinthetők hivatalosnak, népszámlálás pedig 1992-ben, majd 2002-ben volt. És mivel a közigazgatási törvény a 2002-es népszámlálás előtt lépett életbe, alkalmazásakor a legutóbbi, tehát az 1992-es adatokat kell figyelembe venni. Azok alapján pedig a kolozsvári magyarok számaránya 22,77 százalék, tehát a törvény erre vonatkozó rendelkezésének értelmében a városvezetés számára kötelező a többnyelvű táblák kihelyezése – vonja le a következtetést a bíróság.

Az ítéletből az is kiderül, hogy

Emil Bocék hiába próbálnának arra hivatkozni,

hogy a törvény előírja a városháza számára a fellebbezés kötelezettségét, ha az ítéletnek anyagi vonzatai is vannak az intézményre nézve. A bíróság ugyanis leszögezi: a per nem a táblák kihelyezési költségeiről szól, hanem arról, hogy a törvényes előírsok ellenére a városvezetés nem hajlandó kiírni a város nevét a kisebbség nyelvén.

A német nyelvű Klausenburg elnevezés feltüntetése nem kötelező az indoklás szerint, mivel az 1992-es népszavazás adatai szerint akkor a németek számaránya 0,34 százalék volt.

A februárvégi ítélethirdetés után Emil Boc azt mondta: megvárja az ítélet indoklását, azt követően dönti el, hogy fellebbeznek-e vagy sem. Az indoklás kiközlésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a fellebbezést.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS