// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Kossuth-díjat kapott két erdélyi művész

// HIRDETÉS

Mindketten Erdélyben kezdték a pályafutásukat, de még 1989 előtt átköltöztek Magyarországra. Ismerjék meg Bálint Márta színművészt és Péterfy László szobrászt.

Bálint Márta színművész az erdélyi magyarság megmaradásáért és a Kárpát-medence kulturális kincseinek továbbadását csaknem öt évtizede töretlen hittel és alázattal szolgáló, a magyar és világirodalom legnagyobb klasszikusait mély átéléssel és gazdag drámai eszköztárral közvetítő, kivételesen magas színvonalú művészi pályája elismeréseként vehette át ma a Kossuth-díjat a budapesti Országházban.

 

Felidézte: pályáját húsz évesen a Szatmárnémeti Északi Színházban kezdte, később a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezető színésznője volt, ahol csodálatos éveket töltött. Egész erdélyi pályafutása a diktatúra éveire esett, amikor a magyar nyelvű színjátszás igazi küldetéstudattal járt együtt.

„Az 1970-es és 1980-as években a magyarság számára a színház jelentette az egyetlen közösségi kapcsot a magyar kultúrához. Ez színészként hatalmas felelőséggel járt”

– mutatott rá. Hozzátette: sokszor szörnyű körülmények közt voltak kénytelen játszani, egy alkalommal Koltón olyan kultúrházat avattak a kemény tél idején, amelynek nem volt ablaka, de egyébként sem voltak ritkák a fűtetlen közösségi házak. „Mindezt méltósággal és a küldetésünk tudatában tettük, a közönség rajongó szeretetével övezve” – fogalmazott. 

 

Pályája második szakaszát onnan számítja, hogy 1988-ban Budapestre költözött. Kitért arra is: Magyarországon a hivatását csak nagy nehézségek árán, folyamatos útkereséssel tudta folytatni. „A nehézségek és buktatók azonban még értékesebbé teszik, amit itt elértem. A pályám tulajdonképpen itt, az áttelepedés után teljesedett ki igazán. A Kossuth-díj egyben visszaigazolás is arra, hogy megérte küzdeni, értéket teremteni a magyar kultúra szolgálatában” – hangsúlyozta a művész, aki Magyarországon elsősorban egyéni estekkel lép fel.

„Kerestem a helyem, az utam, de nem találtam. Nem tartozom a siránkozó emberek vagy színészek táborába, hanem kitalálok magamnak új lehetőségeket, amelyeket megpróbálok megvalósítani. Az egyéni estek sorozata is így született meg” 

– fűzte hozzá. Elsőként az Újkori fohász című estjét állította össze egy bécsi felkérésre, ezt követte később egyebek mellett Kenéz Ferenc A szabadulóművész című művének feldolgozása, valamint az Egyedül – Székely János 677 sora című est.

 

Az MTI kérdésére, hogy miért választotta a színészi pályát, úgy válaszolt: máig emlékszik arra, hogy 5-6 éves korában miként csapta meg a marosvásárhelyi színházban a szétnyíló vörös függöny mögül a színpad illata. „Nagyon érdekelt ez a furcsa, különös világ” – idézte fel, megjegyezve: korán elhunyt édesanyja elbeszélése szerint már egészen kisgyerekként arról beszélt, hogy színésznő szeretne lenni. „Máig él bennem a tűz a színpad, a játék iránt” – fűzte hozzá Bálint Márta.

 

„Remélt, de nem várt esemény volt ez a kitüntetés”

– mondta az MTI-nek Péterfy László szobrászművész, akit szerdán a Parlamentben Kossuth-díjjal tüntettek ki. Péterfy László felidézte, hogy a művészeti gimnáziumot Marosvásárhelyen végezte, majd felvették a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festő-rajztanár szakára. „Valahogy így alakult, pedig valójában kisgyerekkorom óta szobrász akartam lenni” – tette hozzá.

 

A művész 1966-ban települt át Magyarországra, ahol családot alapított (lánya Péterfy Bori színésznő, énekesnő, illetve fia Péterfy Gergely író). Szobrász nagybátyja Várbazárban lévő műtermében kezdte el gyakorolni a gyerekkora óta áhított mesterséget. „Nagyon sok segítséget kaptam tőle és a mellette lévő műtermekben dolgozó szobrász kollégáktól is, az ő segítségükkel jutottam oda, hogy az 1960-as évek végén már köztéri megbízásokat is kaptam” –bemlékezett vissza.

 

Péterfy László kiemelte, hogy sokrétű munkásságában többek között népművészeti csoportokat is irányított, ezzel a közművelődésben is szerepet vállalt, és alkotásai mellett az egyik legbüszkébb arra, hogy 

 

kitalálta és megszervezte az azóta is zajló Mesterségek ünnepe elnevezésű hagyományőrző vásárt, 

amelynek minden évben a budai Vár ad otthont. Mint mondta, szobrai közül Budapesten is van két-három olyan, amelyet szívesen vállal, ilyen például a Petőfi híd budai hídfőjénél lévő, az 1945-56 között kivégzettekre emlékező Mementó, illetve az a kispesti emlékmű, amely az elsők között állított emléket az 1956-os forradalom áldozatainak.

 

A realista szobrokat készítő művész legszívesebben kisplasztikáin, már vázlatokban meglévő munkáin dolgozna, erre azonban nem jut ideje, mert megbízásai minden idejét kitöltik. Most egy Makóra tervezett, Makovecz Imre emlékére készült plasztikával foglalkozik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS