// 2026. augusztus 10., hétfő // Lörinc

Kossuth-díjat kapott két erdélyi művész

// HIRDETÉS

Mindketten Erdélyben kezdték a pályafutásukat, de még 1989 előtt átköltöztek Magyarországra. Ismerjék meg Bálint Márta színművészt és Péterfy László szobrászt.

Bálint Márta színművész az erdélyi magyarság megmaradásáért és a Kárpát-medence kulturális kincseinek továbbadását csaknem öt évtizede töretlen hittel és alázattal szolgáló, a magyar és világirodalom legnagyobb klasszikusait mély átéléssel és gazdag drámai eszköztárral közvetítő, kivételesen magas színvonalú művészi pályája elismeréseként vehette át ma a Kossuth-díjat a budapesti Országházban.

 

Felidézte: pályáját húsz évesen a Szatmárnémeti Északi Színházban kezdte, később a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezető színésznője volt, ahol csodálatos éveket töltött. Egész erdélyi pályafutása a diktatúra éveire esett, amikor a magyar nyelvű színjátszás igazi küldetéstudattal járt együtt.

„Az 1970-es és 1980-as években a magyarság számára a színház jelentette az egyetlen közösségi kapcsot a magyar kultúrához. Ez színészként hatalmas felelőséggel járt”

– mutatott rá. Hozzátette: sokszor szörnyű körülmények közt voltak kénytelen játszani, egy alkalommal Koltón olyan kultúrházat avattak a kemény tél idején, amelynek nem volt ablaka, de egyébként sem voltak ritkák a fűtetlen közösségi házak. „Mindezt méltósággal és a küldetésünk tudatában tettük, a közönség rajongó szeretetével övezve” – fogalmazott. 

 

Pályája második szakaszát onnan számítja, hogy 1988-ban Budapestre költözött. Kitért arra is: Magyarországon a hivatását csak nagy nehézségek árán, folyamatos útkereséssel tudta folytatni. „A nehézségek és buktatók azonban még értékesebbé teszik, amit itt elértem. A pályám tulajdonképpen itt, az áttelepedés után teljesedett ki igazán. A Kossuth-díj egyben visszaigazolás is arra, hogy megérte küzdeni, értéket teremteni a magyar kultúra szolgálatában” – hangsúlyozta a művész, aki Magyarországon elsősorban egyéni estekkel lép fel.

„Kerestem a helyem, az utam, de nem találtam. Nem tartozom a siránkozó emberek vagy színészek táborába, hanem kitalálok magamnak új lehetőségeket, amelyeket megpróbálok megvalósítani. Az egyéni estek sorozata is így született meg” 

– fűzte hozzá. Elsőként az Újkori fohász című estjét állította össze egy bécsi felkérésre, ezt követte később egyebek mellett Kenéz Ferenc A szabadulóművész című művének feldolgozása, valamint az Egyedül – Székely János 677 sora című est.

 

Az MTI kérdésére, hogy miért választotta a színészi pályát, úgy válaszolt: máig emlékszik arra, hogy 5-6 éves korában miként csapta meg a marosvásárhelyi színházban a szétnyíló vörös függöny mögül a színpad illata. „Nagyon érdekelt ez a furcsa, különös világ” – idézte fel, megjegyezve: korán elhunyt édesanyja elbeszélése szerint már egészen kisgyerekként arról beszélt, hogy színésznő szeretne lenni. „Máig él bennem a tűz a színpad, a játék iránt” – fűzte hozzá Bálint Márta.

 

„Remélt, de nem várt esemény volt ez a kitüntetés”

– mondta az MTI-nek Péterfy László szobrászművész, akit szerdán a Parlamentben Kossuth-díjjal tüntettek ki. Péterfy László felidézte, hogy a művészeti gimnáziumot Marosvásárhelyen végezte, majd felvették a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festő-rajztanár szakára. „Valahogy így alakult, pedig valójában kisgyerekkorom óta szobrász akartam lenni” – tette hozzá.

 

A művész 1966-ban települt át Magyarországra, ahol családot alapított (lánya Péterfy Bori színésznő, énekesnő, illetve fia Péterfy Gergely író). Szobrász nagybátyja Várbazárban lévő műtermében kezdte el gyakorolni a gyerekkora óta áhított mesterséget. „Nagyon sok segítséget kaptam tőle és a mellette lévő műtermekben dolgozó szobrász kollégáktól is, az ő segítségükkel jutottam oda, hogy az 1960-as évek végén már köztéri megbízásokat is kaptam” –bemlékezett vissza.

 

Péterfy László kiemelte, hogy sokrétű munkásságában többek között népművészeti csoportokat is irányított, ezzel a közművelődésben is szerepet vállalt, és alkotásai mellett az egyik legbüszkébb arra, hogy 

 

kitalálta és megszervezte az azóta is zajló Mesterségek ünnepe elnevezésű hagyományőrző vásárt, 

amelynek minden évben a budai Vár ad otthont. Mint mondta, szobrai közül Budapesten is van két-három olyan, amelyet szívesen vállal, ilyen például a Petőfi híd budai hídfőjénél lévő, az 1945-56 között kivégzettekre emlékező Mementó, illetve az a kispesti emlékmű, amely az elsők között állított emléket az 1956-os forradalom áldozatainak.

 

A realista szobrokat készítő művész legszívesebben kisplasztikáin, már vázlatokban meglévő munkáin dolgozna, erre azonban nem jut ideje, mert megbízásai minden idejét kitöltik. Most egy Makóra tervezett, Makovecz Imre emlékére készült plasztikával foglalkozik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Főtér

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint
Krónika

Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint

A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn
Főtér

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

„Óriási csattanás volt” – így emlékszik vissza a kedd esti balesetre a csíkszeredai családfő
Székelyhon

„Óriási csattanás volt” – így emlékszik vissza a kedd esti balesetre a csíkszeredai családfő

Lassan kezd visszaállni a rend a csíkszeredai Fürdő utcában, ahol kedden este egy ittas, jogosítvány nélküli sofőr autója csapódott egy családi házba. Az ablakot már sikerült helyreállítani, a fal sérült részét azonban még ki kell bontani.

Meddig használható még a régi személyi?
Krónika

Meddig használható még a régi személyi?

Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.

Visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan a közel 900 medve kilövését lehetővé tevő törvényt
Székelyhon

Visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan a közel 900 medve kilövését lehetővé tevő törvényt

Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS