// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

Kossuth-díjat kapott két erdélyi művész

// HIRDETÉS

Mindketten Erdélyben kezdték a pályafutásukat, de még 1989 előtt átköltöztek Magyarországra. Ismerjék meg Bálint Márta színművészt és Péterfy László szobrászt.

Bálint Márta színművész az erdélyi magyarság megmaradásáért és a Kárpát-medence kulturális kincseinek továbbadását csaknem öt évtizede töretlen hittel és alázattal szolgáló, a magyar és világirodalom legnagyobb klasszikusait mély átéléssel és gazdag drámai eszköztárral közvetítő, kivételesen magas színvonalú művészi pályája elismeréseként vehette át ma a Kossuth-díjat a budapesti Országházban.

 

Felidézte: pályáját húsz évesen a Szatmárnémeti Északi Színházban kezdte, később a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezető színésznője volt, ahol csodálatos éveket töltött. Egész erdélyi pályafutása a diktatúra éveire esett, amikor a magyar nyelvű színjátszás igazi küldetéstudattal járt együtt.

„Az 1970-es és 1980-as években a magyarság számára a színház jelentette az egyetlen közösségi kapcsot a magyar kultúrához. Ez színészként hatalmas felelőséggel járt”

– mutatott rá. Hozzátette: sokszor szörnyű körülmények közt voltak kénytelen játszani, egy alkalommal Koltón olyan kultúrházat avattak a kemény tél idején, amelynek nem volt ablaka, de egyébként sem voltak ritkák a fűtetlen közösségi házak. „Mindezt méltósággal és a küldetésünk tudatában tettük, a közönség rajongó szeretetével övezve” – fogalmazott. 

 

Pályája második szakaszát onnan számítja, hogy 1988-ban Budapestre költözött. Kitért arra is: Magyarországon a hivatását csak nagy nehézségek árán, folyamatos útkereséssel tudta folytatni. „A nehézségek és buktatók azonban még értékesebbé teszik, amit itt elértem. A pályám tulajdonképpen itt, az áttelepedés után teljesedett ki igazán. A Kossuth-díj egyben visszaigazolás is arra, hogy megérte küzdeni, értéket teremteni a magyar kultúra szolgálatában” – hangsúlyozta a művész, aki Magyarországon elsősorban egyéni estekkel lép fel.

„Kerestem a helyem, az utam, de nem találtam. Nem tartozom a siránkozó emberek vagy színészek táborába, hanem kitalálok magamnak új lehetőségeket, amelyeket megpróbálok megvalósítani. Az egyéni estek sorozata is így született meg” 

– fűzte hozzá. Elsőként az Újkori fohász című estjét állította össze egy bécsi felkérésre, ezt követte később egyebek mellett Kenéz Ferenc A szabadulóművész című művének feldolgozása, valamint az Egyedül – Székely János 677 sora című est.

 

Az MTI kérdésére, hogy miért választotta a színészi pályát, úgy válaszolt: máig emlékszik arra, hogy 5-6 éves korában miként csapta meg a marosvásárhelyi színházban a szétnyíló vörös függöny mögül a színpad illata. „Nagyon érdekelt ez a furcsa, különös világ” – idézte fel, megjegyezve: korán elhunyt édesanyja elbeszélése szerint már egészen kisgyerekként arról beszélt, hogy színésznő szeretne lenni. „Máig él bennem a tűz a színpad, a játék iránt” – fűzte hozzá Bálint Márta.

 

„Remélt, de nem várt esemény volt ez a kitüntetés”

– mondta az MTI-nek Péterfy László szobrászművész, akit szerdán a Parlamentben Kossuth-díjjal tüntettek ki. Péterfy László felidézte, hogy a művészeti gimnáziumot Marosvásárhelyen végezte, majd felvették a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festő-rajztanár szakára. „Valahogy így alakult, pedig valójában kisgyerekkorom óta szobrász akartam lenni” – tette hozzá.

 

A művész 1966-ban települt át Magyarországra, ahol családot alapított (lánya Péterfy Bori színésznő, énekesnő, illetve fia Péterfy Gergely író). Szobrász nagybátyja Várbazárban lévő műtermében kezdte el gyakorolni a gyerekkora óta áhított mesterséget. „Nagyon sok segítséget kaptam tőle és a mellette lévő műtermekben dolgozó szobrász kollégáktól is, az ő segítségükkel jutottam oda, hogy az 1960-as évek végén már köztéri megbízásokat is kaptam” –bemlékezett vissza.

 

Péterfy László kiemelte, hogy sokrétű munkásságában többek között népművészeti csoportokat is irányított, ezzel a közművelődésben is szerepet vállalt, és alkotásai mellett az egyik legbüszkébb arra, hogy 

 

kitalálta és megszervezte az azóta is zajló Mesterségek ünnepe elnevezésű hagyományőrző vásárt, 

amelynek minden évben a budai Vár ad otthont. Mint mondta, szobrai közül Budapesten is van két-három olyan, amelyet szívesen vállal, ilyen például a Petőfi híd budai hídfőjénél lévő, az 1945-56 között kivégzettekre emlékező Mementó, illetve az a kispesti emlékmű, amely az elsők között állított emléket az 1956-os forradalom áldozatainak.

 

A realista szobrokat készítő művész legszívesebben kisplasztikáin, már vázlatokban meglévő munkáin dolgozna, erre azonban nem jut ideje, mert megbízásai minden idejét kitöltik. Most egy Makóra tervezett, Makovecz Imre emlékére készült plasztikával foglalkozik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták
Székelyhon

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták

Jó tempóban halad az autópálya építése Maros megyében és a Lőrincfalva-Ákosfalva-Nyárádszereda szakaszon egyre több, a gépkocsiforgalmat érintő változásra lehet számítani.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS