// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Tudósítás az apokalipszis kellős közepéről

// HIRDETÉS

Először jelentek meg magyarul Zalmen Gradowski auschwitzi töredékei.

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Zalmen Gradowski auschwitzi töredékei. A holokauszt legeredetibb dokumentumainak tartott írásokat az elégetett áldozatok porában találták meg nem sokkal a haláltábor 1945. január 27-i felszabadítása után. A felszabadítás napját az ENSZ közgyűlése 2015-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

 

Az Auschwitz tekercs és A pokol szívében című töredékeket a holokauszt nemzetközi napja alkalmából egy kötetben megjelentető Múlt és Jövő Kiadó vezetője, Kőbányai János az MTI-nek elmondta: az 1910-ben született lengyel Zalmen Gradowski a Sonderkommandónak nevezett egység tagja volt 16 hónapon keresztül az auschwitzi megsemmisítő táborban. Az egység tagjait a gázkamrákban és a krematóriumokban végzett munkára kényszerítették a nácik.

 

„A sonderkommandósokra a túlélő rabok általában a nácik segítőiként, gyűlölettel emlékeztek vissza”

– fűzte hozzá Kőbányai János, aki elmondta azt is: az egység tagja közül többen inkább öngyilkosok lettek, mintsem hogy részt vegyenek a rájuk kiszabott borzalmas munkában. Sokan arra használták ki a Sonderkommando kivételes helyzetét, hogy részt vegyenek a nácik ellen szervezett felkelések szervezésében.

 

„Néhányan, köztük Zalmen Gradowski papírt szerzett és írt, hogy valami nyomot hagyjon a történtekről” – hangsúlyozta a kiadóvezető, aki szerint az így született dokumentumok közül Zalmen Gradowski töredékei a leghosszabbak. A többi fennmaradt töredék szerzője közül kiemeli őt az is, hogy a kutatás szerint korábban is próbálkozott írással.

 

„Gradowski pontosan tudta, hogy meg fog halni. Az élete funkciójává vált, hogy megírja tapasztalatait, és elrejtse valahová. Valószínűleg többet írt, de csak két töredéke maradt fent” – fogalmazott Kőbányai János. A töredékeket 1945 márciusában fedezték fel a hármas számú krematórium romjai körül.

 

A kiadóvezető szerint bár sok minden jelent meg a túlélőktől Auschwitzról és a holokausztról, az ő emlékeiket – az emberi emlékezet sajátos működése folytán – gyakran átalakítja, kiszínezi az idő. Zalmen Gradowski töredékeiben azonban a „totális jelenidejűség” a megdöbbentő, 

 

tanúságát a túlélés esélye, a túlélés átalakító emlékmunkája nélkül rögzíthette.

Kőbányai János úgy vélte: a töredékek szakrális jelentőséggel bírnak. Auschwitzban a legrosszabb történt meg az emberiséggel, Zalmen Gradowski az apokalipszis kellős közepéről tudósított.

 

„Gradowski dilettáns író volt. Egyszerűen, épkézláb mondatokban leírta azt, amit látott. Ebből egy olyan erős szöveg született, amit nem is lehet a szépirodalom vagy a dokumentumirodalom értékeivel mérni, csakis az evangéliumokhoz lehet hasonlítani” – fogalmazott a kiadóvezető.

 

A szöveg héberül 2012-ben jelent meg, a magyar fordítást az eredeti jiddisből a jeruzsálemi Héber Egyetem fiatal doktorandusza, Hunyadi Zsombor készítette el. A kutató bevezető tanulmányában a töredékeket nem csupán a holokauszt történelmének kontextusában helyezi el, hanem a soá során szintén elpusztított, manapság reneszánszát élő jiddis irodalom és kultúra keretei között is – mondta el Kőbányai János, aki fontosnak látja, hogy minél több fiatal kezébe eljusson a kötet.

 

A töredékeket Heller Ágnes ajánlásával jelentette meg a Múlt és Jövő Kiadó, a filozófus szerint bár a „túlélők tanúvallomásaiból, a nácik ellen folytatott perekből, a történetírásból sokkal többet tudtunk meg azóta Auschwitzról, mint ebből a csodával határosan ránk maradt dokumentumból, de ennél egyik sem hitelesebb”.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS