// 2026. október 26., hétfő // Dömötör

Tudósítás az apokalipszis kellős közepéről

// HIRDETÉS

Először jelentek meg magyarul Zalmen Gradowski auschwitzi töredékei.

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Zalmen Gradowski auschwitzi töredékei. A holokauszt legeredetibb dokumentumainak tartott írásokat az elégetett áldozatok porában találták meg nem sokkal a haláltábor 1945. január 27-i felszabadítása után. A felszabadítás napját az ENSZ közgyűlése 2015-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

 

Az Auschwitz tekercs és A pokol szívében című töredékeket a holokauszt nemzetközi napja alkalmából egy kötetben megjelentető Múlt és Jövő Kiadó vezetője, Kőbányai János az MTI-nek elmondta: az 1910-ben született lengyel Zalmen Gradowski a Sonderkommandónak nevezett egység tagja volt 16 hónapon keresztül az auschwitzi megsemmisítő táborban. Az egység tagjait a gázkamrákban és a krematóriumokban végzett munkára kényszerítették a nácik.

 

„A sonderkommandósokra a túlélő rabok általában a nácik segítőiként, gyűlölettel emlékeztek vissza”

– fűzte hozzá Kőbányai János, aki elmondta azt is: az egység tagja közül többen inkább öngyilkosok lettek, mintsem hogy részt vegyenek a rájuk kiszabott borzalmas munkában. Sokan arra használták ki a Sonderkommando kivételes helyzetét, hogy részt vegyenek a nácik ellen szervezett felkelések szervezésében.

 

„Néhányan, köztük Zalmen Gradowski papírt szerzett és írt, hogy valami nyomot hagyjon a történtekről” – hangsúlyozta a kiadóvezető, aki szerint az így született dokumentumok közül Zalmen Gradowski töredékei a leghosszabbak. A többi fennmaradt töredék szerzője közül kiemeli őt az is, hogy a kutatás szerint korábban is próbálkozott írással.

 

„Gradowski pontosan tudta, hogy meg fog halni. Az élete funkciójává vált, hogy megírja tapasztalatait, és elrejtse valahová. Valószínűleg többet írt, de csak két töredéke maradt fent” – fogalmazott Kőbányai János. A töredékeket 1945 márciusában fedezték fel a hármas számú krematórium romjai körül.

 

A kiadóvezető szerint bár sok minden jelent meg a túlélőktől Auschwitzról és a holokausztról, az ő emlékeiket – az emberi emlékezet sajátos működése folytán – gyakran átalakítja, kiszínezi az idő. Zalmen Gradowski töredékeiben azonban a „totális jelenidejűség” a megdöbbentő, 

 

tanúságát a túlélés esélye, a túlélés átalakító emlékmunkája nélkül rögzíthette.

Kőbányai János úgy vélte: a töredékek szakrális jelentőséggel bírnak. Auschwitzban a legrosszabb történt meg az emberiséggel, Zalmen Gradowski az apokalipszis kellős közepéről tudósított.

 

„Gradowski dilettáns író volt. Egyszerűen, épkézláb mondatokban leírta azt, amit látott. Ebből egy olyan erős szöveg született, amit nem is lehet a szépirodalom vagy a dokumentumirodalom értékeivel mérni, csakis az evangéliumokhoz lehet hasonlítani” – fogalmazott a kiadóvezető.

 

A szöveg héberül 2012-ben jelent meg, a magyar fordítást az eredeti jiddisből a jeruzsálemi Héber Egyetem fiatal doktorandusza, Hunyadi Zsombor készítette el. A kutató bevezető tanulmányában a töredékeket nem csupán a holokauszt történelmének kontextusában helyezi el, hanem a soá során szintén elpusztított, manapság reneszánszát élő jiddis irodalom és kultúra keretei között is – mondta el Kőbányai János, aki fontosnak látja, hogy minél több fiatal kezébe eljusson a kötet.

 

A töredékeket Heller Ágnes ajánlásával jelentette meg a Múlt és Jövő Kiadó, a filozófus szerint bár a „túlélők tanúvallomásaiból, a nácik ellen folytatott perekből, a történetírásból sokkal többet tudtunk meg azóta Auschwitzról, mint ebből a csodával határosan ránk maradt dokumentumból, de ennél egyik sem hitelesebb”.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa
Krónika

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Főtér

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában

Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból
Székelyhon

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból

Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS