Kényes kérdésekkel izzasztották le jelöltjeiket a kolozsvári civilek

Kocsmázni hívták a Clujul Civic (Civil Kolozsvár) Facebook-csoportosulás tagjai a politikai pártok parlamenti mandátumért induló képviselőit. Témát is adtak az elfogyasztandó ital mellé, így akár előre is felkészülhettek válaszaikkal. Ennek ellenére – vagy talán éppen emiatt – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem fogadta el a meghívást, így csak a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Népi Mozgalom Párt (PMP) az RMDSZ és a civilek oldaláról érkező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőinek álláspontjait ismerhettük meg az egyébként az interneten is közvetített eseményen.

Magyar szempontból is érdekesnek ígérkezett a beszélgetés, hiszen a több ezer tagot számláló csoport tagjaival konzultálva az öt téma közé bekerült a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügye is. Szóvá is tették egyesek, hogy ennek a problémának a megoldása nem a honatyák dolga, arra mégis alkalmat teremtett, hogy megismerjük, miként viszonyulnak a kisebbségi ügyekhez. A kérdésekből az is kiderült, milyen tematikák foglalkoztatják leginkább a kolozsvári civileket: a patarétiek helyzete, az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a gazdaság, illetve a melegházasság.

Kétnyelvű táblák ügye

Az egyetlen meghívott, aki a magyar feliratok ellen szólalt fel, Ștefan Burlacu, a PMP jelöltje volt.  Azzal érvelt, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogával kapcsolatosan a törvény világosan fogalmaz, amikor a 20 százalékos küszöböt rögzíti. Kolozsváron a magyarság aránya nem haladja meg ezt a küszöböt, tehát nincs törvényes alapja a kétnyelvű helységnévtábláknak. Kijelentéseire később valaki azzal reagált, hogy csak azért gondolja így, mert semmi köze nincs Kolozsvárhoz (a tartalékos ezredes Neamț megyéből származik), nem ismeri a helyi viszonyokat.

A PSD színeiben jelen lévő Gabriel Horea Nasra pártjától szokatlan hangnemben beszélt a magyar ügyről: szerinte Erdély mindannyiunk közös otthona, ezért elsősorban háromnyelvű (román, magyar, német) táblák kihelyezését támogatja. A baloldali jelölt fals pingpongjátszmához hasonlította az önkormányzat és a magyar civilek közötti huzavonát, ugyanakkor kifejtette: nem érti, hogy az RMDSZ miért nem kényszerítette ki a táblák kihelyezését, hiszen alpolgármesteri tisztséggel is rendelkezik. Erre reagálva, Csoma Botond elmondta: az RMDSZ tíz év alatt sokszor felszólalt a kétnyelvű táblák ügyében, a döntő többség támogatása nélkül azonban nem tud eredményt elérni a helyi tanácsban.

Gabriel Horea Nasra, Csoma Botond, Ştefan Burlacu

A PMP jelöltje által felhozott érvre azzal reagált, hogy amikor megjelent a kormányhatározat a 20 százalékos küszöbről, akkor még Kolozsvár lakossága – a 2001-es népszámlálási adatok alapján – meghaladta a 20 százalékot. Szerinte a valódi multikulturalitás megköveteli a többnyelvű feliratokat, ezért is érdemes lenne a küszöböt 10 százalékra csökkenteni.

Az USR részéről Mihai Goțiu elmondta: pártja támogatja a többnyelvű helységnévtáblák ügyét, konkrét segítségét is felajánlotta a magyar civileknek ebben a küzdelemben. Arra emlékeztetett, hogy a törvény nem tiltja a táblák kihelyezését. Félig viccesen megjegyezte: őt az sem zavarná, ha a parlament épületére is magyar feliratot helyeznének ki.

Utólag az USR kampányblogján nyomatékosította a javaslatot: az összes Romániában élő kisebbség nyelvén helyezzenek ki feliratokat a parlamenten. Száz évvel az egyesülés után nem ártana betartani azt, amit 1918. december 1-jén Gyulafehérváron aláírtak. Goțiu arra is emlékeztetett, hogy a kisebbségeknek jogokat ígérő Gyulafehérvári Nyilatkozat az egyik legdemokratikusabb dokumentum Románia történelmében.

Mit tesz az RMDSZ a szélsőségesség erősödésének meggátolása érdekében?

A közönség soraiból érkező kérdés arra vonatkozott, hogy 2018. december 1-jén, amikor az ország Erdély Romániával való egyesülésének száz éves évfordulóját ünnepli, a nacionalizmus rendkívül veszélyes. Az RMDSZ Megmentjük Kolozsvárt Bukaresttől kampányszlogene sem éppen a társadalmi megbékélést szolgálja. Csoma Botond elismerte a szlogen provokáló jellegét, de hozzátette: amíg Kolozsvár az államkasszát gyarapító adójának csak a 40 százalékát kapja vissza, és miközben nincs pénz a filharmónia épületének vagy a terelőút felépítésére, addig releváns ez a kérdés.

A szélsőségesség megállításával kapcsolatosan az RMDSZ jelöltje megfordította a kérdést: mit tesznek a román pártok azért, hogy gátat szabjanak a szélsőségeseknek? A PSD képviselője az elhangzottakra azzal reagált, hogy a gazdagabb megyéknek szolidárisaknak kell lenniük az ország szegényebb régióival.

Kolozsvár szégyene, Patarét

A pataréti romatelepen mélyszegénységben élők helyzete már régóta foglalkoztatja a kolozsvári civileket, köztük éppen a jelen lévő Adrian Dohotarut, aki az USR képviseletében próbál szerencsét a politikában. Nem csoda tehát, hogy a problémát jól ismerő jelölt adta a legátfogóbb választ a kérdésre.

Az önkormányzat által mesterségesen létrehozott gettó lakosainak szinte a felét kényszerrel telepítették ide. A négy különböző hagyománnyal rendelkező roma közösség tagjai a szemétválogatásból és utcaseprésből próbálnak megélni, de ezt veszélyezteti, hogy a régi szeméttelep jövő évi végleges bezárásával sokan elveszítik az állásukat. Adrian Dohotaru szerint hasznos lenne, ha szakszervezetbe tömörülnének, és így próbálnák érdekeiket érvényesíteni. Hosszú távon pedig a szociális lakások számának bővítésére és kevésbé szegregált iskolák létesítésére van szükség. A szociális lakások szükségességére hívta fel a figyelmet válaszában az RMDSZ és a PSD képviselője is.

Csoma Botond szerint a társadalom peremén élők számára is elérhetővé kell tenni a szociális lakásokat. Az RMDSZ kezdeményezte már a kritériumok megváltoztatását, de a kolozsvári önkormányzatban mindeddig nem találtak partnerre. Honatyaként új kormányzati források megteremtésében lát lehetőséget az új szociális lakások felépítésére. Gabriel Horea Nasra (PSD) szerint a három újonnan épülő lakótelepeken kellene szociális lakásokat biztosítani a patarétiek számára.

Az egyetlen kitérő választ ismét Traian Băsescu pártjának jelöltje adta, aki szerint nem a honatyák, hanem a városvezetés dolga megoldani a problémát, akár európai uniós támogatással.

A melegházasság alkotmányos tiltásáról

Mint ismeretes, a Koalíció a családért civil szövetség azért indított aláírásgyűjtést, hogy az alkotmányba foglalják bele: házasság csak férfi és nő között lehetséges. Ehhez azonban kétharmados parlamenti többség, valamint érvényes és eredményes népszavazás szükséges. Szinte valamennyi párt besorolt a romániai egyházak többsége által is támogatott terv mögé, ehhez képest a kolozsvári polgári fórumon jelen lévő politikusok óvatosan fogalmaztak a kérdésben. A kakukktojás ezúttal is a PMP-s tartalékos ezredes volt, aki finomkodás nélkül kijelentette, románként és ortodoxként maga is aláírta az alkotmánymódosításért indított petíciót, mert úgy véli, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre.

Gabriel Horea Nasra (PSD) szerint az erről szóló vita fals, és reális társadalmi párbeszédre van szükség ebben a kérdésben. Úgy véli, hogy mindenkinek joga van a magánélethez, és az egyház nem szólhat bele abba, hogy két ember hogyan tervez magának jövőt.

Csoma Botond szerint a élettársi kapcsolat hivatalos elismeréséről szóló törvényre lenne szükség Romániában is. A melegek életét nagyban megkönnyítené, ha közös hitelt vehetnének fel, vagy örökölhetnének egymástól a párok. Az erről szóló társadalmi vitára már felkészült Románia.

Mihai Goțiu (USR) messzebbről közelítette meg a témát. Pandora szelencéje akkor nyílt ki, amikor a referendum érvényességi küszöbét 50 százalékról 30 százalékra csökkentették, és megnyílt az út a politikai érdekek mentén szervezett népszavazási témák előtt. Goțiu szerint az 50 százalékos küszöb visszaállítására és valós társadalmi párbeszédre van szükség.

Mi a helyzet a szabadkereskedelmi egyezménnyel?

A Kanada és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) egyelőre nem ratifikálták, két bizottság vizsgálja még – hívta fel a figyelmet Ștefan Burlacu (PMP). Szerinte a románok, de a román parlament tagjai sem szeretnék, ha külföldről a nagyhatalmi érdekek szerint diktálnák, hogy mit tegyenek.

Gabriel Horea Nasra (PSD) elmondta: pillanatnyilag nem támogatja a CETA-t, de e tekintetben is komoly társadalmi vitára van szükség.  Ahogyan a verespataki bányaberuházás esetében is történt, el kell magyarázni az embereknek, milyen veszélyeket rejt a szabadkereskedelmi egyezmény ratifikálása.

Csoma Botond kifejtette: nem sok információval rendelkezünk arról, hogy mit is takar pontosan az egyezmény, amelynek csak a jelentése mintegy 1600 oldalas. Szükség van egy átfogó és korrekt elemzésre arról, hogyan érintené az egyezmény a korporációkat, illetve az Európai Unió tagállamait, állampolgárait, és csak azután kellene eldönteni, Románia ratifikálja-e.

Csoma Botond, Ştefan Burlacu, Adrian Dohotaru, Mihai Goţiu

Az USR képviselője szerint nem lehet támogatni az egyezményt, ameddig a befektetési bírósági rendszer (ICS) az alapja. Azok a bírók, akik esetleges peres eljárásokban döntenének, például az egészségi vagy környezetvédelmi kérdésekben, szabadidejükben a multik érdekeit képviselik.

Legyen 2000 lej a minimálbér!

A fórum utolsó nagy témája Románia gazdasági mutatóinak értelmezését boncolta, különösen a munkaerőpiac és a tőkeáramlás tekintetében. A PMP jelöltje szerint a minimálbérnek legalább 2000 lejnek kellene lennie, emelni kell a foglalkoztatási rátát, az agyelszívást meg kell állítani, és haza kell hívni a külföldre kivándorolt románságot.

A PSD-s jelölt úgy vélte, akkor támogatjuk a leginkább Románia gazdaságát, ha román termékeket vásárolunk, legyen szó akár a szupermarketek polcain jelen lévő termékekről, akár az ipari előállításról. Csoma Botond annak a véleményének adott hangot, hogy 2020-ig fokozatosan kétezer lejre kellene növelni a minimálbért, az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelően. Ugyanakkor nem szabad a populizmus csapdájába esni a felelőtlen ígérgetésekkel.

Adrian Dohotaru (USR) néhány sokatmondó statisztikai adatot ismertetett. Romániában az alkalmazottaknak a fele minimálbérből él. Úgy vélekedett, hogy egy olyan munkatörvényre van szükség, mely védelmet nyújt az alkalmazottak számára a munkadíjak és pótlékok megállapításakor. Csökkenteni kell a munkaerőpiaci adócsalás mértékét és a korrupciót – fejtette ki.

A mindvégig feszültségteljes fórum második felében a közönség tagjai intézhettek kérdéseket a szavazataikat kérő jelöltekhez.

A közönség soraiból rengeteg kérdés felmerült, például a CETA ratifikálásával és a cianidos aranybányászat betiltásával kapcsolatosan. A válaszokból is kiderült, hogy a téma nem érte még el a politikusok ingerküszöbét, vagy csak nem tudnak érdemi választ adni a verespataki bányaberuházással szemben egységesen kiálló civileknek.