// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Csúnyán egymásnak feszült az orosz és a magyar külügy

// HIRDETÉS

Most már nemcsak 1956 megítélésében nincs nézetazonosság, hanem abban sem, hogy mi hangzott el pontosan a magyar külügyminiszter és az orosz nagykövet találkozóján.

Lehet csűrni-csavarni, lehet nagyhatalmi értelmezéseket használni, ettől még a tény tény marad: Oroszország budapesti nagykövetét bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM), hogy elmondják,

senkitől sem fogadjuk el, hogy megalázza az '56-os hősök emlékét

– közölte a tárca szerdán az MTI-vel.

A KKM mindezt arra reagálva írta, hogy Irina Zvonova, a magyarországi orosz nagykövetség szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökségnek szerdán úgy nyilatkozott: Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet a KKM-ben folytatott megbeszélésen megerősítette, hogy

Oroszországnak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos megítélése változatlan,

a magyar fél pedig jegyzéket nem nyújtott át és tiltakozást sem jelentett be.

A szóvivő szerint a nagykövetet késő este hívták be a KKM-be, miután az orosz állami televízióban a forradalom 60. évfordulójával kapcsolatban kifogásolható kijelentések hangzottak el 1956-ról. „A magyar fél felhívta a figyelmet arra, hogy a nagykövetet nem berendelték a külügyminisztériumba, hanem beszélgetésre hívták meg” – mondta a szóvivő. Hozzátette:

„nem volt sem jegyzék, sem tiltakozás”,

egyszerű beszélgetés volt, a nagykövet kifejtette a hivatalos álláspontot, és felhívta a figyelmet arra, hogy „Oroszországban a tömegtájékoztatási eszközök szabadon sugároznak, az ezen a témán dolgozó újságírók és tudósok önálló véleménnyel, önálló állásponttal rendelkeznek”.

Mint megírtuk, az orosz állami televízió több műsorában is az '56-os forradalomra nézve súlyosan dehonesztáló kijelentések hangzottak el. Az orosz köztelevízió heti politikai magazinműsora szerint – amely megszólaltatta Havas Szófia szocialista politikust is – 1956-ban Magyarországon „pogrom volt”, a felkelést „a CIA szervezte”, és a grúziai, valamint ukrajnai eseményekre utalva azt fejtegették, hogy ez volt az első a Nyugat által támogatott „színes forradalmak” sorában, a forradalmárok „ezrével engedték ki a nácikat a börtönökből”, akik aztán „házról házra járva vadászták a kommunistákat és a zsidókat”. A KKM ezután kérette be Oroszország budapesti nagykövetét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS