// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

Törvényen kívüli lesz a közmédia?

// HIRDETÉS

A kormányfő szerint igen, mivel ma a parlament eltörölte a tévé- és rádióilletéket. A köztévé nagyon nem örül.

Sürgősen tisztázni kell a közszolgálati tévé jogállását, miután a képviselőház ma egyhangúlag eltörölte a tévé- és rádióilletéket – áll a köztévé mai állásfoglalásában. Annak ellenére sürgeti ezt Irina Radu elnök-vezérigazgató, hogy állásfoglalásában kihangsúlyozta, a finanszírozási forrás megváltozása nem kellene módosítsa sem a TVR jogállását, sem szerkesztői függetlenségét.

 

Radu hangsúlyozta, a romániai tévé- és rádióilleték (háztartásonként 4, illetve 2 lej havonta) a legalacsonyabb Európában, mégis ez jelenti a köztévé fő bevételi forrását. A központi költségvetésből kapott összeg 90 százalékát ugyanis annak az állami cégnek fizetik ki, amelyik biztosítja a köztévé műsorainak földi sugárzását. Reklámbevételei pedig jóval alacsonyabbak a kereskedelmi tévékénél a törvényi szabályozás miatt is, miszerint a köztévé műsorait nem szabad reklámblokkokkal megszakítani, és óránként 12 perc helyett legfeljebb csak 8 percnyi hirdetést sugározhat.

 

A köztelevízió és -rádió függetlensége finanszírozásuk módján is áll vagy bukik,

és a tévé- és rádióilleték eltörlése ebből a szempontból gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a két intézményt – nyilatkozta kedden Dacian Cioloş kormányfő. 

 

„Jelenleg gyakorlatilag egyfajta törvényen kívüli állapot áll fenn, tudomásom szerint ugyanis – különböző okok miatt – egy köztelevíziót nem lehet 100%-ban az állami költségvetésből finanszírozni. A köztelevízió függetlenségét finanszírozási forrása is meghatározza. Örülnék, ha azok, akik meghozták ezt a döntést, elmondanák, milyen elképzeléseik vannak ennek kapcsán a jövőre nézve” – nyilatkozta a miniszterelnök.

 

Anca Dragu pénzügyminiszter szerint a törvény nem jelöli meg azokat a forrásokat, ahonnan pótolni lehetne az illetékek eltörléséből származó, 1,6 milliárd lejre becsült költségvetési űrt, ezért a kormány azt fontolgatja, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.

 

A miniszter szerint a rádió- ás tévéilleték önmagában 600 millió lejes kiesést jelent. 

 

„Törvény tiltja, hogy a közmédia bizonyos kiadásait a kormány fedezze. (...) Tehát egyszerűen törvénytelen lenne a két intézmény minden kiadását finanszírozni” – jelentette ki a pénzügyminiszter. 

 

Kormánypárttól kell majd pénzt kuncsorogni?

Elítéli az illetékek eltörlését a közrádió szakszervezete és az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség, illetve a vele együttműködő újságírószervezetek mai közleménye is. Úgy vélik, ha a közszolgálati médiumok teljesen az állami költségvetéstől függnek majd, ez még inkább kiszolgáltatja őket a költségvetést kidolgozó és elfogadtató mindenkori kormánynak, kormánypártnak.

 

Az aláíró sajtószervezetek 15 éve kérik, hogy változtassák meg a közmédiumok működését szabályozó törvényt, vezetőségük megválasztásának és leváltásának módját, mert már ez is túlzottan függővé teszi a közszolgálati adókat a politikumtól. Állnak elébe egy erről szóló közvitának, és nehezményezik, hogy ma a honatyák úgy szavaztak a közmédia finanszírozásáról, hogy azt nem előzte meg széleskörű vita, és nem is dolgozták ki az alternatív finanszírozás mechanizmusait.

 

Arra kérik Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki az illetéket eltörlő törvényt, és éljen abbéli jogával, hogy minél több szereplőt bevonó vitát kezdeményezzen a közmédia szerepéről és finanszírozási módjáról.

 

Ugyanezt kéri a FAIR-MediaSind nevű, sajtómunkásokat tömörítő szakszervezet is, amely szerint a rádió- és tévéilleték eltörlése nem más, mint támadás a demokrácia egyik alappillére, a szabad véleménynyilvánítás ellen. „Tulajdonképpen az illeték eltörlésével politikai ellenőrzés alá vonják a köztévét és -rádiót. Ez a törvény gyakorlatilag a kommunizmus állapotait hozza vissza Romániába, amikor a teljes sajtó a párt ellenőrzése alatt állt” – fogalmaz a MediaSind közleménye. 

 

Nem ér a nevem

Annak ellenére, hogy a képviselőház ma egyhangúlag szavazta meg a 102 illeték eltörlését, a voks után a liberális Andreea Paul egyből bírálni kezdte, szerinte a tévé- és rádiólleték eltörlésének célja politikai ellenőrzés alá vonni a közmédiát. 

 

Ezt hazugságnak és manipulációnak nevezte a PSD elnöke, az eltörlést kezdeményező Liviu Dragnea.

 

„A köztévé és rádió költségvetésének egy részét, ha nem tévedek, körülbelül 48%-át jelenleg is az állami büdzséből biztosítják. Ez azt jelenti, hogy ez a két intézmény jelen pillanatban is az állami költségvetéstől függ, amelyet a parlament hagy jóvá. (...) Ezentúl nagyobb összeget kapnak az államtól. A politikai ellenőrzés nem ezen múlik, hanem a vezetőség kijelölésének módjától függ. Én már egy éve mondom, hogy változtatni kell ezen az eljáráson, és remélem, jövőre sikerülni fog. A megoldás egyszerű: a parlament által megszavazott tanácsot nem kell felruházni végrehajtói jogkörrel. A testületnek csak az kellene legyen a feladata, hogy megszervezze a versenyvizsgát egy nagyon jó, politikailag független menedzser kiválasztására” – mondta Dragnea.

 

A közmédia dolgozóinak egy része a napokban tüntetett az illeték eltörlése ellen. Az ellenzők szerint ha elesik ettől a bevételtől, a közmédia kiszolgáltatottá válik a kormánnyal szemben. Az illetékek eltörlését korábban az RMDSZ is ellenezte.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták
Székelyhon

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták

Jó tempóban halad az autópálya építése Maros megyében és a Lőrincfalva-Ákosfalva-Nyárádszereda szakaszon egyre több, a gépkocsiforgalmat érintő változásra lehet számítani.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS