// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Törvényen kívüli lesz a közmédia?

// HIRDETÉS

A kormányfő szerint igen, mivel ma a parlament eltörölte a tévé- és rádióilletéket. A köztévé nagyon nem örül.

Sürgősen tisztázni kell a közszolgálati tévé jogállását, miután a képviselőház ma egyhangúlag eltörölte a tévé- és rádióilletéket – áll a köztévé mai állásfoglalásában. Annak ellenére sürgeti ezt Irina Radu elnök-vezérigazgató, hogy állásfoglalásában kihangsúlyozta, a finanszírozási forrás megváltozása nem kellene módosítsa sem a TVR jogállását, sem szerkesztői függetlenségét.

 

Radu hangsúlyozta, a romániai tévé- és rádióilleték (háztartásonként 4, illetve 2 lej havonta) a legalacsonyabb Európában, mégis ez jelenti a köztévé fő bevételi forrását. A központi költségvetésből kapott összeg 90 százalékát ugyanis annak az állami cégnek fizetik ki, amelyik biztosítja a köztévé műsorainak földi sugárzását. Reklámbevételei pedig jóval alacsonyabbak a kereskedelmi tévékénél a törvényi szabályozás miatt is, miszerint a köztévé műsorait nem szabad reklámblokkokkal megszakítani, és óránként 12 perc helyett legfeljebb csak 8 percnyi hirdetést sugározhat.

 

A köztelevízió és -rádió függetlensége finanszírozásuk módján is áll vagy bukik,

és a tévé- és rádióilleték eltörlése ebből a szempontból gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a két intézményt – nyilatkozta kedden Dacian Cioloş kormányfő. 

 

„Jelenleg gyakorlatilag egyfajta törvényen kívüli állapot áll fenn, tudomásom szerint ugyanis – különböző okok miatt – egy köztelevíziót nem lehet 100%-ban az állami költségvetésből finanszírozni. A köztelevízió függetlenségét finanszírozási forrása is meghatározza. Örülnék, ha azok, akik meghozták ezt a döntést, elmondanák, milyen elképzeléseik vannak ennek kapcsán a jövőre nézve” – nyilatkozta a miniszterelnök.

 

Anca Dragu pénzügyminiszter szerint a törvény nem jelöli meg azokat a forrásokat, ahonnan pótolni lehetne az illetékek eltörléséből származó, 1,6 milliárd lejre becsült költségvetési űrt, ezért a kormány azt fontolgatja, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.

 

A miniszter szerint a rádió- ás tévéilleték önmagában 600 millió lejes kiesést jelent. 

 

„Törvény tiltja, hogy a közmédia bizonyos kiadásait a kormány fedezze. (...) Tehát egyszerűen törvénytelen lenne a két intézmény minden kiadását finanszírozni” – jelentette ki a pénzügyminiszter. 

 

Kormánypárttól kell majd pénzt kuncsorogni?

Elítéli az illetékek eltörlését a közrádió szakszervezete és az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség, illetve a vele együttműködő újságírószervezetek mai közleménye is. Úgy vélik, ha a közszolgálati médiumok teljesen az állami költségvetéstől függnek majd, ez még inkább kiszolgáltatja őket a költségvetést kidolgozó és elfogadtató mindenkori kormánynak, kormánypártnak.

 

Az aláíró sajtószervezetek 15 éve kérik, hogy változtassák meg a közmédiumok működését szabályozó törvényt, vezetőségük megválasztásának és leváltásának módját, mert már ez is túlzottan függővé teszi a közszolgálati adókat a politikumtól. Állnak elébe egy erről szóló közvitának, és nehezményezik, hogy ma a honatyák úgy szavaztak a közmédia finanszírozásáról, hogy azt nem előzte meg széleskörű vita, és nem is dolgozták ki az alternatív finanszírozás mechanizmusait.

 

Arra kérik Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki az illetéket eltörlő törvényt, és éljen abbéli jogával, hogy minél több szereplőt bevonó vitát kezdeményezzen a közmédia szerepéről és finanszírozási módjáról.

 

Ugyanezt kéri a FAIR-MediaSind nevű, sajtómunkásokat tömörítő szakszervezet is, amely szerint a rádió- és tévéilleték eltörlése nem más, mint támadás a demokrácia egyik alappillére, a szabad véleménynyilvánítás ellen. „Tulajdonképpen az illeték eltörlésével politikai ellenőrzés alá vonják a köztévét és -rádiót. Ez a törvény gyakorlatilag a kommunizmus állapotait hozza vissza Romániába, amikor a teljes sajtó a párt ellenőrzése alatt állt” – fogalmaz a MediaSind közleménye. 

 

Nem ér a nevem

Annak ellenére, hogy a képviselőház ma egyhangúlag szavazta meg a 102 illeték eltörlését, a voks után a liberális Andreea Paul egyből bírálni kezdte, szerinte a tévé- és rádiólleték eltörlésének célja politikai ellenőrzés alá vonni a közmédiát. 

 

Ezt hazugságnak és manipulációnak nevezte a PSD elnöke, az eltörlést kezdeményező Liviu Dragnea.

 

„A köztévé és rádió költségvetésének egy részét, ha nem tévedek, körülbelül 48%-át jelenleg is az állami büdzséből biztosítják. Ez azt jelenti, hogy ez a két intézmény jelen pillanatban is az állami költségvetéstől függ, amelyet a parlament hagy jóvá. (...) Ezentúl nagyobb összeget kapnak az államtól. A politikai ellenőrzés nem ezen múlik, hanem a vezetőség kijelölésének módjától függ. Én már egy éve mondom, hogy változtatni kell ezen az eljáráson, és remélem, jövőre sikerülni fog. A megoldás egyszerű: a parlament által megszavazott tanácsot nem kell felruházni végrehajtói jogkörrel. A testületnek csak az kellene legyen a feladata, hogy megszervezze a versenyvizsgát egy nagyon jó, politikailag független menedzser kiválasztására” – mondta Dragnea.

 

A közmédia dolgozóinak egy része a napokban tüntetett az illeték eltörlése ellen. Az ellenzők szerint ha elesik ettől a bevételtől, a közmédia kiszolgáltatottá válik a kormánnyal szemben. Az illetékek eltörlését korábban az RMDSZ is ellenezte.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS