// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

Törvényen kívüli lesz a közmédia?

// HIRDETÉS

A kormányfő szerint igen, mivel ma a parlament eltörölte a tévé- és rádióilletéket. A köztévé nagyon nem örül.

Sürgősen tisztázni kell a közszolgálati tévé jogállását, miután a képviselőház ma egyhangúlag eltörölte a tévé- és rádióilletéket – áll a köztévé mai állásfoglalásában. Annak ellenére sürgeti ezt Irina Radu elnök-vezérigazgató, hogy állásfoglalásában kihangsúlyozta, a finanszírozási forrás megváltozása nem kellene módosítsa sem a TVR jogállását, sem szerkesztői függetlenségét.

 

Radu hangsúlyozta, a romániai tévé- és rádióilleték (háztartásonként 4, illetve 2 lej havonta) a legalacsonyabb Európában, mégis ez jelenti a köztévé fő bevételi forrását. A központi költségvetésből kapott összeg 90 százalékát ugyanis annak az állami cégnek fizetik ki, amelyik biztosítja a köztévé műsorainak földi sugárzását. Reklámbevételei pedig jóval alacsonyabbak a kereskedelmi tévékénél a törvényi szabályozás miatt is, miszerint a köztévé műsorait nem szabad reklámblokkokkal megszakítani, és óránként 12 perc helyett legfeljebb csak 8 percnyi hirdetést sugározhat.

 

A köztelevízió és -rádió függetlensége finanszírozásuk módján is áll vagy bukik,

és a tévé- és rádióilleték eltörlése ebből a szempontból gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a két intézményt – nyilatkozta kedden Dacian Cioloş kormányfő. 

 

„Jelenleg gyakorlatilag egyfajta törvényen kívüli állapot áll fenn, tudomásom szerint ugyanis – különböző okok miatt – egy köztelevíziót nem lehet 100%-ban az állami költségvetésből finanszírozni. A köztelevízió függetlenségét finanszírozási forrása is meghatározza. Örülnék, ha azok, akik meghozták ezt a döntést, elmondanák, milyen elképzeléseik vannak ennek kapcsán a jövőre nézve” – nyilatkozta a miniszterelnök.

 

Anca Dragu pénzügyminiszter szerint a törvény nem jelöli meg azokat a forrásokat, ahonnan pótolni lehetne az illetékek eltörléséből származó, 1,6 milliárd lejre becsült költségvetési űrt, ezért a kormány azt fontolgatja, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.

 

A miniszter szerint a rádió- ás tévéilleték önmagában 600 millió lejes kiesést jelent. 

 

„Törvény tiltja, hogy a közmédia bizonyos kiadásait a kormány fedezze. (...) Tehát egyszerűen törvénytelen lenne a két intézmény minden kiadását finanszírozni” – jelentette ki a pénzügyminiszter. 

 

Kormánypárttól kell majd pénzt kuncsorogni?

Elítéli az illetékek eltörlését a közrádió szakszervezete és az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség, illetve a vele együttműködő újságírószervezetek mai közleménye is. Úgy vélik, ha a közszolgálati médiumok teljesen az állami költségvetéstől függnek majd, ez még inkább kiszolgáltatja őket a költségvetést kidolgozó és elfogadtató mindenkori kormánynak, kormánypártnak.

 

Az aláíró sajtószervezetek 15 éve kérik, hogy változtassák meg a közmédiumok működését szabályozó törvényt, vezetőségük megválasztásának és leváltásának módját, mert már ez is túlzottan függővé teszi a közszolgálati adókat a politikumtól. Állnak elébe egy erről szóló közvitának, és nehezményezik, hogy ma a honatyák úgy szavaztak a közmédia finanszírozásáról, hogy azt nem előzte meg széleskörű vita, és nem is dolgozták ki az alternatív finanszírozás mechanizmusait.

 

Arra kérik Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki az illetéket eltörlő törvényt, és éljen abbéli jogával, hogy minél több szereplőt bevonó vitát kezdeményezzen a közmédia szerepéről és finanszírozási módjáról.

 

Ugyanezt kéri a FAIR-MediaSind nevű, sajtómunkásokat tömörítő szakszervezet is, amely szerint a rádió- és tévéilleték eltörlése nem más, mint támadás a demokrácia egyik alappillére, a szabad véleménynyilvánítás ellen. „Tulajdonképpen az illeték eltörlésével politikai ellenőrzés alá vonják a köztévét és -rádiót. Ez a törvény gyakorlatilag a kommunizmus állapotait hozza vissza Romániába, amikor a teljes sajtó a párt ellenőrzése alatt állt” – fogalmaz a MediaSind közleménye. 

 

Nem ér a nevem

Annak ellenére, hogy a képviselőház ma egyhangúlag szavazta meg a 102 illeték eltörlését, a voks után a liberális Andreea Paul egyből bírálni kezdte, szerinte a tévé- és rádiólleték eltörlésének célja politikai ellenőrzés alá vonni a közmédiát. 

 

Ezt hazugságnak és manipulációnak nevezte a PSD elnöke, az eltörlést kezdeményező Liviu Dragnea.

 

„A köztévé és rádió költségvetésének egy részét, ha nem tévedek, körülbelül 48%-át jelenleg is az állami büdzséből biztosítják. Ez azt jelenti, hogy ez a két intézmény jelen pillanatban is az állami költségvetéstől függ, amelyet a parlament hagy jóvá. (...) Ezentúl nagyobb összeget kapnak az államtól. A politikai ellenőrzés nem ezen múlik, hanem a vezetőség kijelölésének módjától függ. Én már egy éve mondom, hogy változtatni kell ezen az eljáráson, és remélem, jövőre sikerülni fog. A megoldás egyszerű: a parlament által megszavazott tanácsot nem kell felruházni végrehajtói jogkörrel. A testületnek csak az kellene legyen a feladata, hogy megszervezze a versenyvizsgát egy nagyon jó, politikailag független menedzser kiválasztására” – mondta Dragnea.

 

A közmédia dolgozóinak egy része a napokban tüntetett az illeték eltörlése ellen. Az ellenzők szerint ha elesik ettől a bevételtől, a közmédia kiszolgáltatottá válik a kormánnyal szemben. Az illetékek eltörlését korábban az RMDSZ is ellenezte.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
Krónika

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS