// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Törvényen kívüli lesz a közmédia?

// HIRDETÉS

A kormányfő szerint igen, mivel ma a parlament eltörölte a tévé- és rádióilletéket. A köztévé nagyon nem örül.

Sürgősen tisztázni kell a közszolgálati tévé jogállását, miután a képviselőház ma egyhangúlag eltörölte a tévé- és rádióilletéket – áll a köztévé mai állásfoglalásában. Annak ellenére sürgeti ezt Irina Radu elnök-vezérigazgató, hogy állásfoglalásában kihangsúlyozta, a finanszírozási forrás megváltozása nem kellene módosítsa sem a TVR jogállását, sem szerkesztői függetlenségét.

 

Radu hangsúlyozta, a romániai tévé- és rádióilleték (háztartásonként 4, illetve 2 lej havonta) a legalacsonyabb Európában, mégis ez jelenti a köztévé fő bevételi forrását. A központi költségvetésből kapott összeg 90 százalékát ugyanis annak az állami cégnek fizetik ki, amelyik biztosítja a köztévé műsorainak földi sugárzását. Reklámbevételei pedig jóval alacsonyabbak a kereskedelmi tévékénél a törvényi szabályozás miatt is, miszerint a köztévé műsorait nem szabad reklámblokkokkal megszakítani, és óránként 12 perc helyett legfeljebb csak 8 percnyi hirdetést sugározhat.

 

A köztelevízió és -rádió függetlensége finanszírozásuk módján is áll vagy bukik,

és a tévé- és rádióilleték eltörlése ebből a szempontból gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a két intézményt – nyilatkozta kedden Dacian Cioloş kormányfő. 

 

„Jelenleg gyakorlatilag egyfajta törvényen kívüli állapot áll fenn, tudomásom szerint ugyanis – különböző okok miatt – egy köztelevíziót nem lehet 100%-ban az állami költségvetésből finanszírozni. A köztelevízió függetlenségét finanszírozási forrása is meghatározza. Örülnék, ha azok, akik meghozták ezt a döntést, elmondanák, milyen elképzeléseik vannak ennek kapcsán a jövőre nézve” – nyilatkozta a miniszterelnök.

 

Anca Dragu pénzügyminiszter szerint a törvény nem jelöli meg azokat a forrásokat, ahonnan pótolni lehetne az illetékek eltörléséből származó, 1,6 milliárd lejre becsült költségvetési űrt, ezért a kormány azt fontolgatja, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.

 

A miniszter szerint a rádió- ás tévéilleték önmagában 600 millió lejes kiesést jelent. 

 

„Törvény tiltja, hogy a közmédia bizonyos kiadásait a kormány fedezze. (...) Tehát egyszerűen törvénytelen lenne a két intézmény minden kiadását finanszírozni” – jelentette ki a pénzügyminiszter. 

 

Kormánypárttól kell majd pénzt kuncsorogni?

Elítéli az illetékek eltörlését a közrádió szakszervezete és az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség, illetve a vele együttműködő újságírószervezetek mai közleménye is. Úgy vélik, ha a közszolgálati médiumok teljesen az állami költségvetéstől függnek majd, ez még inkább kiszolgáltatja őket a költségvetést kidolgozó és elfogadtató mindenkori kormánynak, kormánypártnak.

 

Az aláíró sajtószervezetek 15 éve kérik, hogy változtassák meg a közmédiumok működését szabályozó törvényt, vezetőségük megválasztásának és leváltásának módját, mert már ez is túlzottan függővé teszi a közszolgálati adókat a politikumtól. Állnak elébe egy erről szóló közvitának, és nehezményezik, hogy ma a honatyák úgy szavaztak a közmédia finanszírozásáról, hogy azt nem előzte meg széleskörű vita, és nem is dolgozták ki az alternatív finanszírozás mechanizmusait.

 

Arra kérik Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki az illetéket eltörlő törvényt, és éljen abbéli jogával, hogy minél több szereplőt bevonó vitát kezdeményezzen a közmédia szerepéről és finanszírozási módjáról.

 

Ugyanezt kéri a FAIR-MediaSind nevű, sajtómunkásokat tömörítő szakszervezet is, amely szerint a rádió- és tévéilleték eltörlése nem más, mint támadás a demokrácia egyik alappillére, a szabad véleménynyilvánítás ellen. „Tulajdonképpen az illeték eltörlésével politikai ellenőrzés alá vonják a köztévét és -rádiót. Ez a törvény gyakorlatilag a kommunizmus állapotait hozza vissza Romániába, amikor a teljes sajtó a párt ellenőrzése alatt állt” – fogalmaz a MediaSind közleménye. 

 

Nem ér a nevem

Annak ellenére, hogy a képviselőház ma egyhangúlag szavazta meg a 102 illeték eltörlését, a voks után a liberális Andreea Paul egyből bírálni kezdte, szerinte a tévé- és rádiólleték eltörlésének célja politikai ellenőrzés alá vonni a közmédiát. 

 

Ezt hazugságnak és manipulációnak nevezte a PSD elnöke, az eltörlést kezdeményező Liviu Dragnea.

 

„A köztévé és rádió költségvetésének egy részét, ha nem tévedek, körülbelül 48%-át jelenleg is az állami büdzséből biztosítják. Ez azt jelenti, hogy ez a két intézmény jelen pillanatban is az állami költségvetéstől függ, amelyet a parlament hagy jóvá. (...) Ezentúl nagyobb összeget kapnak az államtól. A politikai ellenőrzés nem ezen múlik, hanem a vezetőség kijelölésének módjától függ. Én már egy éve mondom, hogy változtatni kell ezen az eljáráson, és remélem, jövőre sikerülni fog. A megoldás egyszerű: a parlament által megszavazott tanácsot nem kell felruházni végrehajtói jogkörrel. A testületnek csak az kellene legyen a feladata, hogy megszervezze a versenyvizsgát egy nagyon jó, politikailag független menedzser kiválasztására” – mondta Dragnea.

 

A közmédia dolgozóinak egy része a napokban tüntetett az illeték eltörlése ellen. Az ellenzők szerint ha elesik ettől a bevételtől, a közmédia kiszolgáltatottá válik a kormánnyal szemben. Az illetékek eltörlését korábban az RMDSZ is ellenezte.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei
Krónika

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei

Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS