// 2026. november 20., péntek // Jolán

Románia: nemzetállam vagy eurofil ország?

// HIRDETÉS

A történelmi hagyományoknak megfelelően hol ez, hol az. És ez a kettősség a parlamenti választások előtt felerősödik, amint a felmérések is bizonyítják.

Véleményünk szerint a következő parlamenti választásnak az a kulcsa, hogy az ország polgárainak kétharmada elutasítja az Európai Unió által a magas szintű politikai döntésekre gyakorolt hatalmat.

A Konrad Adenauer Alapítvány által a Wilfried Martens Központtal együttműködésben tavaly végzett egyik szociológiai kutatás a jelenleg rendelkezésre álló legrészletesebb képet nyújtja nekünk a románok Európai Unióval kapcsolatos percepciójáról. És annak ellenére, hogy a mennyiségi módszereket minőségiekkel ötvöző tanulmány elkészítése óta eltelt egy egész év, eredményei továbbra is érvényesek, mert olyan társadalmi és pszichológiai tényhelyzeteket mutatnak, melyek nem változnak egyik napról a másikra, mint például a munkakeresési célú külföldre távozás, vagy a bizonyos intézményekkel kapcsolatos bizalom mértéke.

De a kutatásnak főleg egy bizonyos szegmensét tartjuk hasznosnak a jelenlegi választási helyzet megértéséhez. A felmérés az Európai Unió által gyakorolt befolyásra vonatkozó percepciókat vizsgálva látszólag semleges, egyszerű megállapításokra hasonlító, de figyelmen kívül hagyott politikai potenciállal rendelkező benyomásokat állapít meg. Ennek megfelelően a románok 52 százaléka szerint az Európai Unió jelentősen befolyásolja a romániai gazdasági helyzetet. Ezt finomítva kiderül, hogy 38 százalék erős, 14 százalék pedig nagyon erős befolyásra gondol. Eddig nincs túl sok hozzáfűznivaló, hiszen az általános vélemény egybeesik a szakértők véleményével, akik ezeket a függési kapcsolatokat könnyen alátámaszthatják kereskedelmi cserékre, befektetésekre, az euró súlyára és további ilyen dolgokra vonatkozó adatokkal. De a következő fejezet az Európai Unió és a román politikai döntések kapcsolatára vonatkozik. Az ország polgárainak több mint fele (51%) úgy véli, hogy

az EU jelentősen befolyásolja a politikai döntéseket.

Egyesek erős (38%), mások nagyon erős (13%) befolyásról beszélnek.

Márpedig ebben jelentős politikai gond rejlik. A felmérés még mélyebbre hatol és kimutatja, hogy az EU által leginkább befolyásolt intézmények az Elnöki Hivatal (56%), a kormány (54%), a Parlament (53%), a politikai pártok (48%) és így tovább, csökkenő mértékben egészen az Egyházig, melyre szintén kiterjed a hatás, de a legkisebb mértékben (27%). Regionális különbségek is vannak, a fővárosi és a környékbeli lakosok ugyanis az erdélyieknél jóval nagyobb mértékben érzékenyek az EU által az elnöki döntésekre gyakorolt befolyásra.

De még nem mutattam rá a probléma teljes dimenziójára, hiszen arra a kérdésre, hogy milyen szinten kellene elfogadni a politikai döntéseket, természetüktől függetlenül, a megkérdezettek nagy többsége (65%) azt válaszolta, hogy ezeket nemzeti szinten kellene meghozni. A másik oldalon csak 35 százalék vélekedett úgy, hogy a Romániára vonatkozó döntéseket európai szinten kellene meghozni, amit az eurolelkesek mégis derűlátásra felhatalmazónak tekintenek, hiszen magasabb, mint az európai országok többségében.

A részletekbe még jobban belemenve kiderül, hogy a következő területeket kellene inkább nemzeti hatáskörben tartani, csökkenő sorrendben: törvényhozási vita, állambiztonság, oktatás, mezőgazdaság és egészségügy. A románok szerint pedig a kereskedelmet, az infrastruktúrát, a munkapiacot és az idegenforgalmat kellene inkább európai szinten kezelni.

Következésképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ország nagyjából kétharmada helyteleníti az Európai Unió által a törvényhozásra és a magas szintű döntéshozatalra gyakorolt túl nagy befolyást és – véleményünk szerint –

ez lesz a most következő választás kulcsa.

A fő politikai erők, a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) – ösztönösen vagy nagyon is tudatosan – némiképp e demarkációs vonalhoz igazodnak. Talán a PSD veszi át a leginkább a politikai döntéshozók EU-val szembeni függőségével kapcsolatos elégedetlenséget, amit a legtöbbször képletesen és nagyon szórványosan és töredékesen fejez ki. A felmérések különben azt mutatják, hogy a PSD támogatottsága nagyjából megfelel azok arányának, akik szerint a kormány és az Elnöki Hivatal nagyon függ az EU-tól, a PNL felé hajlók száma pedig nagyjából azokéval egyenlő, akik szerint a döntéseket az Európai Unió szintjén kellene meghozni. Például ott, ahol a legnagyobb azoknak az aránya, akik szerint a kormány függ az EU-tól (Bukaresten és Ilfov megyében), a helyhatósági választást egyértelműen a PSD nyerte meg, a PNL pedig látványos vereséget szenvedett annak ellenére, hogy jelentős előnnyel rendelkezett ezekben a választókerületekben.

A valóságban az összkép minden bizonnyal sokkal bonyolultabb és a választói döntéseket sok más megfontolás is befolyásolja, melyek összekeverednek a fenti kritériumokkal és akár meg is fordíthatják azokat, de azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a két mező mennyiségi egybeesését.

Más pártok is vannak, melyek szintén e láthatatlan vonalak mentén helyezkednek el, mint ahogy kétértelmű vagy egyszerűen ellentmondásos álláspontokat is megfigyelhetnénk. Tény, hogy egyik párt sem vállal fel egy teljesen egyértelmű álláspontot, ezért aztán

Romániában nem beszélhetünk kimondottan szuveranista vagy euroszkeptikus pártokról,

mint ahogy nyelvezetükben és érvelésükben eurofil pártok sincsenek. De mind közül a PNL helyzete a legtörékenyebb, hiszen az EU politikáinak a kormányon és az elnökön keresztül alárendeltnek tartott liberálisok nem képesek ezt a helyzetet az előnyükre fordítani. Ellenkezőleg, feszengőnek tűnnek, és ellentmondásos álláspontra helyezkednek, megpróbálva összezavarni a szálakat. Cioloş kormányfő például szimbolikus nyelvezetet alkalmaz, ugyanakkor Brâncuşi mellett pózol, vagyis a választási sorrendet tekintve (és esetenként) egyaránt európai és nemzeti állásfoglalást képvisel, de kerüli egy explicit politikai program vállalását. Ezért nem tekinthető a PNL nyugati minta szerinti eurofil pártnak, ahol a politikusok sokkal egyértelműbb politikai álláspontra helyezkednek és igyekeznek kiterített lapokkal érvelni mellette.

De a PSD sem igazi euroszkeptikus párt: megelégszik a rosszmájú megjegyzésekkel és kétértelmű replikákkal, a kettős beszéd hosszú múltra visszatekintő hagyományába illően. A PSD a „beavatottak” felé kacsintva beszél „azokról”, akiket nem nevez meg, de mégis kitartóan hivatkozik rájuk. E zavaros helyzet és imposztorság nyomán mindkét párt heterogén szavazatokat gyűjt be, ugyanakkor hozzájárul a lehengerlően terjedő távolmaradási hajlandósághoz. Az USB (újabban USR) (a Mentsétek meg Bukarestet Szövetség, illetve a Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.), Nicuşor Dan és Clotilde Armand pártja egy paradoxon, és éppen e helyzetnek köszönheti sikerét. Egy olyan párt, melyben az egyik központi figura egy francia, aki a befogadó országa iránti elkötelezettségével hódít, endogén eurofil, vagyis egyszerre eurofil és szuveranista szervezetnek tűnik, amire Nyugaton van példa, de Romániában még nem láttunk ilyet.

Végül, az eltérések ellenére Románia nem különbözik lényegesen a többi európai országtól és ez meg is látszik a KAS által készített alapos tanulmányon, ezért jelenleg itt is a nemzetállam és a brüsszeli Bizottság közötti kapcsolat a fő kérdés. Annyi különbséggel, hogy itt a téma eltemetve és láthatatlan marad, vagy pontosabban mondva igyekeznek minimalizálni és gyakran tudatosan el is rejteni azt.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Bíróság elé kell állnia Raed Arafatnak – hírmix
2026. november 20., péntek

Bíróság elé kell állnia Raed Arafatnak – hírmix

A romániaiak elsöprő többsége több térfigyelő kamerát szeretne a közterületeken. Vádat emeltek egy férfi ellen, aki zsidók, romák és politikusok elleni erőszakra buzdított, valamint náci és legionárius jelképek népszerűsített.

Bíróság elé kell állnia Raed Arafatnak – hírmix
2026. november 20., péntek

Bíróság elé kell állnia Raed Arafatnak – hírmix

A romániaiak elsöprő többsége több térfigyelő kamerát szeretne a közterületeken. Vádat emeltek egy férfi ellen, aki zsidók, romák és politikusok elleni erőszakra buzdított, valamint náci és legionárius jelképek népszerűsített.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS