Az EMNT több mint 38 ezer levélszavazatot juttatott célba

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia-központjai és az Erdélyi Magyar Néppárt önkéntesei fontos szerepet vállaltak abban, hogy az október 2-i magyarországi kvótanépszavazáson szavazó erdélyiek levélvoksai eljussanak a kolozsvári vagy a csíkszeredai konzulátusra. Tiboldi László, az EMNT alelnöke és Péter Kata, a kvótanépszavazás partiumi és közép-erdélyi lebonyolításáért felelős EMNT-megbízottja szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón számszerűsítette az adatokat.

Eszerint az EMNT összesen 38 ezer 566 levélszavazatot adott le:

• Székelyföldről 26 ezer 948-at,
• Közép-Erdélyből 3161-et,
• a Partiumból pedig 8457-et.

Az esetek többségében segítettek az azonosító nyilatkozat kitöltésében is a szavazóknak.

Péter Kata kifejtette: a Partiumban 60, Belső-Erdélyben pedig 55 településen voltak jelent az EMNT szavazatgyűjtői. A legtöbb szavazat Nagyváradon (4182) és Szatmárnémetiben (2367) gyűlt össze. Bár Kolozsváron a választók a konzulátuson is szavazhattak, így is 1473-an az EMNT-t bízták meg a levélvoksuk célba juttatásával.

Tiboldi László elmondta: a jelenlegi állás szerint a Nemzeti Választási Irodához mindeddig 154 ezer 119 levélszavazat jutott el, ebből 55 ezer 393 Románia területéről érkezett, tehát

az EMNT a levélszavaztok kétharmadát kezelte.

Székelyföldön egyébként 106 településen gyűjtötték össze a voksokat, a legtöbbet Székelyudvarhelyről (8552), Marosvásárhelyről (7517) és Sepsiszentgyörgyről (4884).

Tiboldi úgy értékelte, az EMNT alkalmazottai derekasan helytálltak a népszavazást megelőző tájékoztató kampányban és a szavazatok begyűjtése során is. Jó döntésnek bizonyult, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyiek nem bízták a román postára a szavazatukat, mivel a kézbesítéssel kapcsolatosan számos panasz volt. Az EMNT-alelnök szerint a külképviseletekkel operatív módon működtek együtt, és néhol az egyházi és civil szervezetekkel is működött a partneri viszony.

Újságírói kérdésre Tiboldi elmondta: sokkal nagyobb mozgósítás lett volna elvárható az RMDSZ részéről, mely csak kommunikációs kampányt folytatott, de tevőlegesen nem járult hozzá a népszavazáshoz. Az erdélyi részvétel arányaiban tekintve így is magasabb volt, mint Magyarországon – jelentette ki.

Az EMNT a jövőben kérni fogja a Nemzeti Választási Irodától az azonosító formanyomtatványok egyszerűsítését, ugyanis

ezúttal is viszonylag magas volt – 15 százalék – az érvénytelen szavazatok száma.

Tiboldi szerint ezek nem protestszavaztoknak minősülnek, mint Magyarországon, mivel inkább technikai okokból lettek érvénytelenek.

Sok a tévedési lehetőség az azonosítók kitöltésekor, az erdélyi szavazópolgárok pedig nincsenek hozzászokva a magyar hivatalos nyelvezethez, és az azonosításhoz kért adatok is félreértésre adnak okot. Magyarországon például az „anyja neve” rovatnál a leánykori nevet szokás beírni, a romániai gyakorlat szerint viszont az aktuális nevet. Az aláírási szokások is eltérnek: az anyaországban a teljes nevet szokás leírni, Romániában viszont sokan csak a szignójukkal írnak alá.

Az érvénytelen népszavazás sikerességét firtató kérdésre Tiboldi elmondta: bár akkor lehetne teljes sikerről beszélni, ha a referendum érvényes lenne, de a „nem”-ek aránya elmond mindent arról, amit a magyarok a kötelező kvótáról gondolnak.