Orbán: a kvótanépszavazás elérte a célját

A vasárnapi kvótanépszavazás elérte a célját, Magyarország döntött - értékelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

„A cél az volt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, tisztázzuk, mit akarnak a magyarok a tömeges migráció ügyében" - mondta a kormányfő, jelezve, hogy 3 282 723 ember ezt elutasította.

Úgy fogalmazott, mostantól nem a kormány és nem is a parlamenti képviselők akaratát, hanem mintegy 3,3 millió magyar emberét képviselik Brüsszelben. Összehasonlításul felidézte: amikor Magyarország az európai uniós csatlakozásról döntött, akkor 3 millió 50 ezer ember szavazata elég volt a belépéshez, most pedig mintegy 3,3 millió ember mondott nemet.

Vasárnap a magyarok történelmet írtak, a nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert - jelentette ki a miniszterelnök, megjegyezve, hogy az EU-ban elsőként és eddig egyetlenként csak Magyarországon kérdezték meg a választókat a migránskérdésről, amin az EU léte is múlhat.

3,3 millió ember egyetértett a Fidesz-KDNP megoldási javaslatával - értékelte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy

1990 óta még egyetlen párt vagy pártszövetség sem kapott ilyen mértékű támogatást.

Egymillióval több magyar választópolgár szavazott bizalmat a kormány álláspontjának a vasárnapi kvótareferendumon, mint amennyivel 2014-ben hatalmazták fel kormányzásra az emberek a Fidesz-KDNP-t - hívta fel a figyelmet.

Vannak ugyan, akik megpróbálják leértékelni, semmibe venni 3,3 millió ember akaratát - fogalmazott -, ám egyetlen becsületes magyar választott képviselő sem hagyhatja, hogy ezt az akaratot bárki felülírja.

Megjegyezte,

bár közjogi értelemben nem kötelezi az Országgyűlést a népszavazás eredménye, a Ház érvényt szerezhet annak, ezért kezdeményezi az alaptörvény módosítását „a népszavazás szellemében".

Azt is kiemelte, hogy az európai polgárok jelentős része sem támogatja Brüsszel kötelező kvótára vonatkozó „embertelen megoldási javaslatát". Szerinte Magyarország képes arra, hogy Brüsszelben is csatákat nyerjen.

A kormányfő emlékeztetett, Brüsszelben úgy döntöttek, hogy az EU-ba eddig bejutott illegális bevándorlókat kvótarendszer szerint kötelezően szétosztják a tagállamok között, ráadásul ezt felső korlát nélkül tennék.

A miniszterelnök nyilvánvalónak nevezte, hogy „ha szembeszállunk, akkor komoly európai viták középpontjában találjuk magunkat, és annak kellemetlen következményei lehetnek, például a Magyarországra zúduló támadások formájában, az Európai Bizottság részéről pedig bosszú és zsarolás is érkezhet a címünkre; ez a feltételezésünk beigazolódott".

A brüsszeli bürokratákat és az európai baloldalt felszólalásában migránspártinak nevezte, utóbbiak a bevándorlók Európába érkezését hasznosnak tartják - folytatta -, és „ezt képviseli a magyar baloldal is, az DK és vezetője nyíltan, az MSZP szégyellősen és sunyi módon".

Mint mondta, a 2014-es választásokon induló pártok a migránskérdésről „egy kukkot sem mondtak és nem is mondhattak", ezért mivel a parlamenti választással a bevándorlás kérdését nem lehetett eldönteni,

a választás eredményéből Magyarország véleményét levezetni nem lehetett, egyetlen becsületes megoldás maradt, döntsék el a magyarok, mit akarnak.

Kik élhetnek Magyarország területén? Ki döntsön erről: Brüsszel vagy Budapest? - tette fel a kérdést a kormányfő, jelezve, ezt kellett a népszavazáson eldönteni, ami hosszú évekre meghatározza az ország sorsát.

A résztvevők 98 százaléka - az érvénytelen szavazatot leadókat figyelembe véve 92 százaléka - úgy foglalt állást, „a döntés joga Budapesté, és ezért a jogunkért harcolni kell" - mondta Orbán Viktor.

Kifejtette: az Európában évek óta zajló „szervezett és irányított migrációs betelepítés" tavaly jelent meg Magyarországon, amikor illegális bevándorlók százezrei törvényellenesen, erőszakosan, félelmet keltő módon, „a magyar hatóságokra és jogszabályokra fittyet hányva keresztülgázoltak Magyarország területén".

A kormány akkor úgy döntött - idézte fel -, mindent megtesz a rend helyreállításáért, a polgárok megvédéséért, ezért fizikai, jogi és fegyveres védelmi rendszert épített ki. „A katonák és a rendőrök példás munkát végezve - a Röszkénél rájuk támadó szervezett bűnözők támadásait is visszaverve - teljesítették kötelességüket" - mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy

délről továbbra is folyamatos a migránsveszély, a nyomás pedig hosszú évekig fennmarad, és „időnként lökésszerűen meg is erősödik".

Ezért döntöttek újabb fizikai határvédelmi akadályok építéséről, Magyarország pedig képes a délről fenyegető, „akár milliós nagyságrendű veszély" feltartóztatására is - közölte a miniszterelnök.

Arról is beszélt, hogy 2010-től „gyakorlatilag mintaállammá váltunk", Magyarország betartja a Brüsszel által megkövetelt fiskális fegyelmet, a nemzetközi kötelezettségeit, az alaptörvénybe pedig beépítették az európai jogrendet. Magyarországnak minden joga megvan tehát ahhoz, hogy sorsdöntő európai kérdésekben hallassa a hangját az unióban - érvelt Orbán Viktor.

A miniszterelnök küzdelmes útra számít, mert „a korlátlan bevándorlásban és betelepítésben érdekelt politikai elit, támogatóik - köztük a magyar támogatóik is - erős eszköztárral rendelkeznek, hangosak, antidemokratikusak és erőszakosak".

„A mi feladatunk az, hogy ebben az ellenszélben is érvényt szerezzünk a magyarok vasárnap kinyilvánított egyértelmű akaratának" - zárta szavait a kormányfő.