// 2026. november 20., péntek // Jolán

Őfelsége hajóskapitánya voltam

// HIRDETÉS

Gondolkodott már azon, milyen egy tengerész élete? Nos, pontosan olyan, amilyennek elképzelte – tudtuk meg Simon Csaba hajóskapitánytól.

Maga Simon Csaba nem tűnik annak a morcos tengeri medvének, ahogyan az időjárás viszontagságaitól és kalandoktól megedzett tengerészeket elképzeljük – pedig 40 évet töltött a világ tengerein, idén februárban vonult vissza. Képes és videóösszeállítással egybekötött előadását természetesen Pompeius híres mondásával kezdi: Navigare necesse est, vivere non est necesse (Hajózni szükséges, élni nem szükséges), és felidézi azt az ókori görög mondást is, miszerint három emberfajta van, az élő, a halott és a hajós.

Az idézetek között azonban felelevenedik a magyar tengeri hajózás története, amely gazdagabb, mint gondolnánk, és választ kapunk arra a kimondatlan kérdésre is: miként lehetséges tengeri hajózás egy olyan országban, amelynek közel 100 éve nincs tengere.

Simon Csaba azt is elárulja: sokakhoz hasonlóan őt is a kaland- és felfedezésvágy romantikája hajtotta a tengerre, ráadásul irodalmi példák hatására: addig olvasgatta Dékány András ifjúsági regényeit, míg ő is a tengeren kötött ki. De – tegyük fel ismételten a kérdést – hogyan volt ez lehetséges egy szocializmusban felnövő magyar fiatal számára?

A kapitány először is felvázol néhány érdekességet a magyar tengerhajózás történetéből.

Tudta?

 

• Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Fiume (a mai horvátországi Rijeka) magyar tengeri kikötő volt, és haditengerészeti akadémiával rendelkezett. Ennek megfelelően az első világháború végéig mintegy 500 magyar lobogójú hajó szelte a tengereket. A Monarchia haditengerészetének utolsó parancsnoka egyébként Horthy Miklós ellentengernagy, a későbbi kormányzó volt.

• A tengerhajózásnak kereskedelmi szempontból alapvetően két funkciója volt: magyar termékeket szállított idegen országokba, illetve idegen országokból fuvarozott rakományokat Magyarországra.

• Trianon után Magyarország a területének jelentős részével együtt a hajói nagy részét és az önálló tengerhajózási lehetőségét is elvesztette – hiszen nem volt többé „magyar tenger”. A magyar tengerjárók zöme idegen fennhatóság alá került.

• A magyar tengerhajózás 1933-ban kapott új lendületet a Hollandiából bérbe vett Apollinaris III nevű motoros „pályára” állításával. Az első „igazi” magyar Duna-tengerjáró a Budapest volt, Kádár Ferenc kapitány parancsnoksága alatt. Budapest tengeri kikötő jogot kapott, az V. kerületben jegyezték be.

• A két világháború között a magyar hajóknak csupa elcsatolt magyar város nevét adták: Ungvár, Kolozsvár, Kassa. Az előbbi kettő elsüllyedt a második világháborúban, a Kassa viszont mai napig megtekinthető a neszmélyi hajóskanzenben.

• 1970-ben a magyar tengeri flotta már 21 hajót számlált. Ezek az Al-Dunáról hajóztak ki a tengerre, és egyik vonalon Brăilán, Sulinán rakodták át az árut, másik vonalon pedig Rijeka-Trieszt kiindulóponttal szelték a vizeket. A magyar hajók gyakorlatilag az egész világ tengereit lefedték.

• A magyar tengeri flotta zászlóshajóját Vörösmartynak hívták, de amúgy is tele volt költők neveivel: Csokonai, Ady, Radnóti és mások. A Vörösmarty lobogóját 2001-ben vonták be, ez de facto a legújabb kori magyar tengerhajózás megszűnését jelentette.

• Hivatalosan azonban 2004-ben szűnt meg a magyar tengerhajózás, mert még épült két hajó, a Pannon Star és a Pannon Sun. Sőt még később is építettek két hajót Kínában, a Bartók és a Kodály nevűeket, de azokat helyben eladták.

• Ezek nem voltak a maiakhoz hasonlítható óriáshajók, a Vörösmarty „csak” mintegy 15 ezer tonnát bírt el. Egy hajó ára egyébként 10 és 100 millió dollár között mozog.

 

Simon Csaba negyven évet töltött a világ tengerein|Fotó forrása: a KMN Facebook-oldala

Simon Csaba mindehhez hozzáfűzi, hogy a múlt rendszerben a magyar hajóknak bizony nem csak kereskedelmi funkciójuk volt, a szocializmus exportjának szerepét is ellátták: például hadianyagot szállítottak az éppen katonai konfliktusban álló baráti fejlődő országoknak, mondjuk Etiópiának, Vietnamnak vagy Szaddám Husszein Irakjának. Ő maga is részt vett efféle „expedíciókban”, és egészen elképesztő történeteket mesélt. Elmondta például, hogy amikor megérkeztek az eritreai Massawa kikötőjébe, heves ágyúzás, fegyverropogás fogadta őket. A helyiek azonban megnyugtatták őket: nyugodtan rakodjanak, mert az amerikaiak ugyanitt pakolják ki a hadirakományukat, a szemben álló felek ezt tiszteletben tartják.

Hurrikánok, kalózok, viharok – mit gondolnak, mégis mi a legnagyobb veszély a tengeren? Simon Csaba némiképp meghökkentő választ ad saját kérdésére: a hidelmekkel szemben nem a viharok, hanem a tűz. Ha ugyanis tűz üt ki egy hajón a nyílt tengeren, az végzetes, a tűz gyakorlatilag olthatatlan. Egyszer résztvevője volt egy hajótűznek, szerencsére nem a tengeren: az Amalon (ez nem egy női név, hanem az Arab-Magyar Line rövidítése) egy algíri kikötőben tüzet fogott a rakomány, és 21 napig égett.

Ja, és eloszlatja a Bermuda-háromszöggel kapcsolatos babonákat is: mint mondja, számtalanszor hajózott át a Bermudákon, különösebb problémák nélkül.

A sorban a következő gondot a viharok jelentik, de az ember nem is gondolná, hogy a szegény tengerészekre olyan veszélyek is leselkednek, mint a biztosítási csalás: ez azt jelenti, hogy piszkos ügyletek nyomán egy hajót egyszerűen átfestenek, átneveznek és továbbadják – a kényelmetlen tanúkat pedig természetesen eltüntetik. Volt olyan kollégája, akinek így veszett nyoma.

A szomáliai partoknál ólálkodó kalózok ellen pedig – a magyar kormányt megelőzve – feltalálták a GYODÁ-t: a hajókorlátra szögesdrótot vontak. Mint megtudtuk, a Vörös-tenger bejáratát 30 hadihajó őrzi – de még így sem sikerül mindig elkerülni a rajtaütéseket.

És persze ott a jó öreg csempészet, a hajózás elkerülhetetlen velejárója. Simon Csabának elképesztő sztorijai vannak erről is, elég ha csak a vámosok, a „black gang” megvesztegetési szokásaira térünk itt ki (mert a vámosok többnyire megvesztegethetők, minő meglepetés). Szóval: Egyiptomban a Marlboro az abszolút valuta, Dél-Amerikában a whisky, de a fejlődő világ országaiban, például Nigériában bontott csirkével, neszkávéval és rizzsel (!) is le lehet kenyerezni a vám éber őreit. A  cechet gyakran maga a hajózási vállalat állja...

Simon Csaba '90 óta angol, skót, olasz hajózási társaságoknál dolgozott. „Őfelsége kapitánya is voltam” – jegyzi meg huncut mosollyal, majd elmeséli, hogy a Geja C nevű hajó parancsnokaként a brazíliai Niteroi kikötőjében majdnem a brit nemzetbiztonságot veszélyeztető tényező lett. A brit uralkodói háznak ugyanis van ott egy saját tengerészeti telephelye, és amikor egyszer ott voltak, épp akkor érkezett András herceg a saját hajóján. Nekik ki kellett volna hajózniuk, ám egy Claudiu nevű román matrózuk napokig eltűnt – és szerencsétlen módon pont akkor tűnt fel az előkészített vörös szőnyegen, amikor a herceg partra lépett. A matróz, Simont idézve, „nem volt szomjas állapotban”.

Sokáig lehetett volna még hallgatni a tengerészparancsnok történeteit, azzal az egyre erőteljesebb elhatározással: ha megnövök, hajóskapitány leszek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS