Gondolkodott már azon, milyen egy tengerész élete? Nos, pontosan olyan, amilyennek elképzelte – tudtuk meg Simon Csaba hajóskapitánytól.
Maga Simon Csaba nem tűnik annak a morcos tengeri medvének, ahogyan az időjárás viszontagságaitól és kalandoktól megedzett tengerészeket elképzeljük – pedig 40 évet töltött a világ tengerein, idén februárban vonult vissza. Képes és videóösszeállítással egybekötött előadását természetesen Pompeius híres mondásával kezdi: Navigare necesse est, vivere non est necesse (Hajózni szükséges, élni nem szükséges), és felidézi azt az ókori görög mondást is, miszerint három emberfajta van, az élő, a halott és a hajós.
Az idézetek között azonban felelevenedik a magyar tengeri hajózás története, amely gazdagabb, mint gondolnánk, és választ kapunk arra a kimondatlan kérdésre is: miként lehetséges tengeri hajózás egy olyan országban, amelynek közel 100 éve nincs tengere.
Simon Csaba azt is elárulja: sokakhoz hasonlóan őt is a kaland- és felfedezésvágy romantikája hajtotta a tengerre, ráadásul irodalmi példák hatására: addig olvasgatta Dékány András ifjúsági regényeit, míg ő is a tengeren kötött ki. De – tegyük fel ismételten a kérdést – hogyan volt ez lehetséges egy szocializmusban felnövő magyar fiatal számára?
A kapitány először is felvázol néhány érdekességet a magyar tengerhajózás történetéből.

Simon Csaba negyven évet töltött a világ tengerein|Fotó forrása: a KMN Facebook-oldala
Simon Csaba mindehhez hozzáfűzi, hogy a múlt rendszerben a magyar hajóknak bizony nem csak kereskedelmi funkciójuk volt, a szocializmus exportjának szerepét is ellátták: például hadianyagot szállítottak az éppen katonai konfliktusban álló baráti fejlődő országoknak, mondjuk Etiópiának, Vietnamnak vagy Szaddám Husszein Irakjának. Ő maga is részt vett efféle „expedíciókban”, és egészen elképesztő történeteket mesélt. Elmondta például, hogy amikor megérkeztek az eritreai Massawa kikötőjébe, heves ágyúzás, fegyverropogás fogadta őket. A helyiek azonban megnyugtatták őket: nyugodtan rakodjanak, mert az amerikaiak ugyanitt pakolják ki a hadirakományukat, a szemben álló felek ezt tiszteletben tartják.
Hurrikánok, kalózok, viharok – mit gondolnak, mégis mi a legnagyobb veszély a tengeren? Simon Csaba némiképp meghökkentő választ ad saját kérdésére: a hidelmekkel szemben nem a viharok, hanem a tűz. Ha ugyanis tűz üt ki egy hajón a nyílt tengeren, az végzetes, a tűz gyakorlatilag olthatatlan. Egyszer résztvevője volt egy hajótűznek, szerencsére nem a tengeren: az Amalon (ez nem egy női név, hanem az Arab-Magyar Line rövidítése) egy algíri kikötőben tüzet fogott a rakomány, és 21 napig égett.
Ja, és eloszlatja a Bermuda-háromszöggel kapcsolatos babonákat is: mint mondja, számtalanszor hajózott át a Bermudákon, különösebb problémák nélkül.
A sorban a következő gondot a viharok jelentik, de az ember nem is gondolná, hogy a szegény tengerészekre olyan veszélyek is leselkednek, mint a biztosítási csalás: ez azt jelenti, hogy piszkos ügyletek nyomán egy hajót egyszerűen átfestenek, átneveznek és továbbadják – a kényelmetlen tanúkat pedig természetesen eltüntetik. Volt olyan kollégája, akinek így veszett nyoma.
A szomáliai partoknál ólálkodó kalózok ellen pedig – a magyar kormányt megelőzve – feltalálták a GYODÁ-t: a hajókorlátra szögesdrótot vontak. Mint megtudtuk, a Vörös-tenger bejáratát 30 hadihajó őrzi – de még így sem sikerül mindig elkerülni a rajtaütéseket.
És persze ott a jó öreg csempészet, a hajózás elkerülhetetlen velejárója. Simon Csabának elképesztő sztorijai vannak erről is, elég ha csak a vámosok, a „black gang” megvesztegetési szokásaira térünk itt ki (mert a vámosok többnyire megvesztegethetők, minő meglepetés). Szóval: Egyiptomban a Marlboro az abszolút valuta, Dél-Amerikában a whisky, de a fejlődő világ országaiban, például Nigériában bontott csirkével, neszkávéval és rizzsel (!) is le lehet kenyerezni a vám éber őreit. A cechet gyakran maga a hajózási vállalat állja...
Simon Csaba '90 óta angol, skót, olasz hajózási társaságoknál dolgozott. „Őfelsége kapitánya is voltam” – jegyzi meg huncut mosollyal, majd elmeséli, hogy a Geja C nevű hajó parancsnokaként a brazíliai Niteroi kikötőjében majdnem a brit nemzetbiztonságot veszélyeztető tényező lett. A brit uralkodói háznak ugyanis van ott egy saját tengerészeti telephelye, és amikor egyszer ott voltak, épp akkor érkezett András herceg a saját hajóján. Nekik ki kellett volna hajózniuk, ám egy Claudiu nevű román matrózuk napokig eltűnt – és szerencsétlen módon pont akkor tűnt fel az előkészített vörös szőnyegen, amikor a herceg partra lépett. A matróz, Simont idézve, „nem volt szomjas állapotban”.
Sokáig lehetett volna még hallgatni a tengerészparancsnok történeteit, azzal az egyre erőteljesebb elhatározással: ha megnövök, hajóskapitány leszek.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.