// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Mimesis Fesztivál a föld alatti labirintusban

// HIRDETÉS

És beindult a rangos képzőművészeti feszt a Magyar Napokon. Nem a New Yorkban. Egy legalább annyira izgalmas helyszínen. Undergrund.

Hétfő délután négy órakor kábé 200 ember gyülekezett a Bánffy-palota napsütötte udvarán: ki az asztaloknál üldögélve, ki a lépcsőkön, a kerengőn állva, ki meg a zöld gyepen heverészve. Az alkalom: a 7. Kolozsvári Magyar Napok egyik rangos kortárs vizuális művészeti eseményének megnyitója. Igen, a Mimesis Fesztiválról van szó, amely immár negyedszer lép a nagyérdemű közönség elé.

Aki a korábbi évek Mimesis-akcióin jelen volt, kicsit talán csalódottan nézett körül a múzeumban. Hiszen hiányzott a mindenkori plusz egy „meghívott”: a New York. Márkos Tünde, az Origo Egyesület elnöke, a fesztivál főszervezője meg is említette megnyitóbeszédében: bármekkora is a veszteség nyomán érzett keserűség, a tavalyi Colectiv-tragédia után a szervezők nem vállalták, nem vállalhatták a felelősséget, hogy a képzőművészeti akciók vagy a hajnalig tartó víg murik során az emberek fejére essen az ingatlan, amely sajnos ugyanolyan állapotban van, mint eddig. Az idei fesztivál címe: Conti-Mentális Terek, témája pedig igen aktuális: az egymástól radikálisan különböző kultúrák konfliktusa a kortárs vizuális művészetek nyelvén, természetesen.

Viszont, amint azt Zakariás Ágota beszédében igen találóan megjegyezte, „… az újdonság varázsa a Bánffy-palota pincéjének esetében is megvan, hiszen egy sokáig nem használt térről van szó, amelyet csak néhány hete vontak be a kiállítási forgalomba. (…) A kiállítótér itt is ugyanolyan fontos, mint a kiállított tárgyak, illetve a Contihoz hasonlóan a Bánffy-palota pincéje is kiállított tárgyként működik.”

És tényleg. Amint az ember alábukik a kazamatákba, azonnal magával ragadja a hely szelleme. Nem is a múltba, időtlen térbe kerül a néző, egy labirintusba, ahol a legváratlanabb pillanatokban bukkan elő a 28 alkotó egy-egy munkája. Nemigen tudjuk leírni a föld alatti (művész)világ csodáit. Ahogy a közhely mondja: ezt tényleg látni kell. Hogy mikor? Hétfőtől vasárnapig (augusztus 15-21.) délelőtt tíz és délután hat óra között a Bánffy-palotában.

Noha nehéz a feladat, azért igyekszünk megmutatni mindazt, amit a fényképezőgép lencsevégre kaphat. Íme:

 

A megnyitók (balról jobbra): Zakariás Ágota művészettörténész, Márkos Tünde képzőművész, az Origo Egyesület elnöke, a Mimesis Fesztivál lelke és Bordás Beáta, a Kolozsvári Művészeti Múzeum munkatársa.

 

És akiknek megnyitják: a nagyérdemű közönség. Pontosabban a polgári oldal, amely az ernyők alatt ül.

 

És az alternatív oldal, amely elhever a Bánffy-palota udvarának gyepén.

 

E föld alatti tér kapuja körül ez a szlogen dukál: Te, ki itt belépsz, vértezd fel magad reménnyel, mert igazi csodák várnak rád.

 

A nézők is átlényegülnek a palota kazamatáinak labirintusában.

 

Az igéző keblek szinte megemelkednek, amint a hölgy arra készül, hogy megfújja trombitáját és felköltse az árnyakat is.

 

Nem csak a videoinstalláció szereplője mozog a vásznon. Maga a lepel is kísértetiesen lebeg a gép keltette szélben.

 

A darázs nem a perspektíva miatt ekkora. Valóban óriási. Viszont törpe rokonaival ellentétben nem szúr. Inkább gyönyörködtet.

 

A legkülönbözőbb kultúrák hátrahagyott nyomai emelkednek ki a föld alatti labirintus homokjából. Lenyűgöző!

 

És végül: igen, a művészet kísérletezés, játék. Ám, mint minden játék, véresen komoly.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS