Titkok és szolgálatok
Szerző: Papp Attila Zsolt
2016. augusztus 9. kedd, 16:34
Az, hogy a titkosszolgálatok mindenkit megfigyelnének, ha tehetnék, nem újdonság – de legalább tegyék titokban.

Különös érzés kerített hatalmába, azt olvasván, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) európai uniós alapokból kíván olyan hardver- és szoftverfejlesztéseket eszközölni, amelyek lehetővé tennék gyakorlatilag a teljes lakosság megfigyelését. 25 millió euróról van szó, amelyet a hírszerzés a távközlési minisztérium „digitális gazdasági versenyképességet” növelő finanszírozási programjának pályázatán nyert el, uniós forrásokból.

A diszkomfortérzés még csak nem is a projekt tartalmához – vagyis a titkosszolgálat rendelkezésére álló informatikai szuperrendszer kialakításának szándékához – kötődik. A mindent behálózó információs rendszerek korában

szinte lehetetlen, hogy ne hagyjuk ott a „digitális lábnyomainkat”

mások számára is hozzáférhető felületeken. A magánszféra sérthetetlenségéről szőtt régimódi elképzeléseinket legfennebb akkor valósíthatnánk meg, ha kivonulnánk egy őserdő kellős közepébe, ahol egy viskóban víz, villany, internetkapcsolat és térerő nélkül éldegélnénk – de nagy valószínűséggel még így is lokalizálnának a különböző térképfelismerő programokban.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy hidegen hagy az állambiztonsági szerveknek az a törekvése, hogy minél több ismeretet szerezzenek az ország minél több polgáráról, csak nincsenek illúzióim:

virtuális profiljaink már így is viszonylag könnyedén összeállíthatók,

és ha nem is a titkosszolgálati, de a kereskedelmi „forgalomba” bizonyosan bekerültek.

Egyébként pedig szó sincs semmiféle Nagy Testvér-projektről, ezt maga a SRI állítja, és ha ők mondják, akkor annak így is kell lennie. És akkor még nem beszéltünk a globális terrorveszélyről, a szervezett bűnözésről, a korrupcióról és a székely petárdakereskedelemről.

Az egészben a pénz megszerzésének a módozata a legizgalmasabb. Meglehet, legtöbbünk klasszikus kémregényekből, hollywoodi filmekből, illetve szenzációhajhász médiahírekből és az oral historyból szerezte értesüléseit a hírszerzés és elhárítás működésének sajátosságairól, de az mégiscsak

meghökkentő, hogy a titkosszolgálat nyílt – európai uniós! – pályázaton gründolja össze

a titkos tevékenységet igénylő projektjeihez a szükséges összeget.

Ismét csak a fikciós műfajok hatása, de elképzeltem, amint az MI6 megpályázza valamelyik nemzetközi szervezetnél a 007-es ügynök eszköztárának bővítésére a pénzügyi keretet, a moszkvai kollégák pedig közbeszerzési eljárást írnak ki a lehallgatóipar technikai újdonságainak kifejlesztésére. Tudom, a hidegháborúnak vége (viszont a globális terrorizmus...!), és a marcona tábornokok tarkóredői is a múlt ködébe vesztek, de ebben mégiscsak van valami mélységesen ironikus.

És ami még inkább az: a háborgó civil szervezeteknek – paradox módon – értékelniük kéne azt a transzparenciát, amellyel a román hírszerzés az egész eljárást lebonyolította. Egy közintézmény uniós forrásokra pályázott egy informatikai projektre, nyíltan, és megnyerte – hát hol itt a probléma?

Tudomásul kell vennünk, hogy

a rettegett „Nagy Testvér-terv” új fázisába lépett:

már nemcsak megfigyelnek, hanem ezt be is jelentik – elvéve ezzel az oknyomozó újságírástól a valódi leleplezés örömét, a költségvetési pénzek átláthatatlan vándorlásának felderítését. A jó öreg szolgálat már nem a régi – a titkaink, na azok viszont igen.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/16631
Beindult a nemzeti médiagépezet a közelgő pápalátogatással kapcsolatban. Méghozzá furmányos összeesküvés-elméletekkel.
Ráadásul az intézmény nevét is megváltoztatják a magyar oktatók konzultálása nélkül.
A hülyeség megpecsételi a közelmúlt egész román történelmét. Traian Ungureanu írása.
Az alkotmánybíróság mai döntése letörte a SRI szarvát.
Úgy tűnik, a Ioan-Aurel Pop mögé felsorakozó erők elindították a frontális és általános támadást Lucian Boia történész ellen.
A PSD-nek köszönhetően legalább hatszor több elítélt szabadulhatott idő előtt, mint ahogy tervezték.
Legalábbis ezzel nyugtatta néhány brit miniszter az üzletembereket. Lehet, hogy mégsem Románia kell majd levezényelje?
Gyűlöletbeszédet tartalmaz a kötelező román tananyag, a Harmadik levél. Legalábbis a Facebook algoritmusai szerint.
Böjte Csaba ferences szerzetes üzent a tanácstalanoknak.
Az EP-képviselőket inkább a román igazságügy helyzete foglalkoztatta, mintsem az, hogy melyek a román elnökség prioritásai.
Csak januárban 310 ezer lej közpénzt bulizik el a kincses város.
Csak a jó ég tudja, mire lenne jó egy álhír-óra a jelenlegi középiskolai tantervben. Hacsak nem további álhírek terjesztésére.
Most először foglalták bele a bányászjárás dossziéjába tételesen, hogy melyik államigazgatási szerveket terheli a felelősség.
Hozta a formáját a botrányhős.