// 2026. november 16., hétfő // Ödön

A világháború már zajlik, csak nem Európában

// HIRDETÉS

Kell-e tartanunk Európa iszlamizálódásától? És melyek azok az európai értékek, amelyeket szeretnénk megvédeni? Egy filozófus és egy bivalyosgazda találkozása az unitáriusok „boncasztalán”.

A kolozsvári unitáriusok idén szélesre tárták az amúgy is nyitott kapuikat az aktuális, sokat vitatott témák előtt.  Az Európai érték(t)rendek című beszélgetésen Egyed Péter filozófus, költő, egyetemi tanár és Kolumbán Gábor mérnök, fizikus, közgazdász, civilszervezet-vezető, korábbi Hargita megyei tanácselnök, volt unitárius főgondnok és jelenlegi énlaki bivalyosgazda cserélt eszmét az öreg kontinens legégetőbb problémáiról, Farkas Emőd mostani unitárius főgondnok moderálásával.

Mit jelent európainak lenni, melyek az európai civilizáció alapértékei?

– hangzik el az alapkérdés rögtön az elején, és előkerül Lucian Boia A Nyugat alkonya című könyve, amelyben meglehetősen lehangoló jövőképet fogalmaz meg, az európai kultúra és civilizáció összeomlását vizionálva.

Az alapértékekkel kapcsolatban Egyed Péter az Európai Unió Alapjogi Chartáját idézi, amely az európai polgárokat kizárólag a maguk individualitásában határozza meg, egyénekként – ez az európai liberalizmus mérvadó felfogása, amelynek nagy hibája, hogy figyelmen kívül hagyja az emberi létezés közösségi vetületeit. A kisebbségben élő magyarok számára ez azért gond, mert alkalmat ad arra, hogy bármilyen közösségi jellegű jogkövetelést uniós szinten erre hivatkozva söpörjenek le az asztalról.

Az európai chartában továbbá a kereszténység sem szerepel mint alapvető érték, ez részben a felvilágosodás szekuláris ideológiájának, részben pedig a különböző, politikailag és kulturálisan eltérő hátterű tagállamok megegyezéskényszerének a következménye. Ez azonban zavart okoz az európai értéktudatban: Egyed olaszországi élményeire hivatkozik, ahol azt tapasztalta, hogy a regionálisan tagolt olasz identitás legfontosabb összetartó ereje a katolicizmus.

Edwin Lord Weeks festménye a córdobai mecset belsőjéről (részlet)

Az iszlám európai jelenléte nem újdonság: Délen most is vannak muszlim kultúrájú országok és régiók (Albánia, Koszovó, Bosznia), történeti visszatekintésben pedig ott a középkori Córdobai Kalifátus példája.

Kolumbán Gábor bevallja, hogy a kezdetektől ösztönösen euroszkeptikusnak tartotta magát, annak ellenére, hogy a 90-es évek végén elég gyakran járta meg Strasbourgot, mivel tagja volt két uniós munkabizottságnak is.

Június 23., azaz a Brexit-népszavazás után az EU válsága felerősödik, mert a népszavazásnak nincs jó eredménye, bármelyik opció is győzzön, az komoly lélektani törést okoz majd. „Az angolok népszavazása az EU-ból való kilépésről olyan, mint a december 5-i népszavazás volt számunkra a kettős állampolgárságról” – fogalmazza meg egy eléggé meghökkentő hasonlattal.

Az Európai Unió projektje megbukott,

mivel a létrehozása mögött nem áll más, mint az emberi kétségbeesés: ezt a konstrukciót a második világháború tapasztalata szülte, és legfőbb célja elkerülni a harmadik világháború kitörését.

Európa azonban nem úszta meg a belső konfliktusokat, csupán exportálta azokat, ennek köszönhető a mostani migránshullám is. „A harmadik világháború már zajlik, csak nem Európa területén” – kapjuk fel ismét a fejünket egy erős kijelentésére.

Az EU, Kolumbán szerint, olyan építményre hasonlít, amelynek először a tetejét húzták fel, de az alapjait nem rakták le, a tagállamokban nincs meg az a szolidaritásérzet, amely szükséges lenne a migránsválsághoz hasonló globális kihívások kezelésére, és ha Merkel kancellár asszony nem tartaná össze vasmarokkal, már szétesett volna. Az Unió technikailag képtelen kezelni a szituációt, ami tragikus következményekhez vezet, hiszen a Földközi-tenger már most tömegsírrá vált.

Fogas kérdések, gondterhelt előadók: Egyed Péter, Farkas Emőd és Kolumbán Gábor

Egyed Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy

az erdélyi történelemben nem ismeretlen a „migránskérdés”,

és a cigányok, illetve az örmények tömeges letelepítésére utal – mire Farkas Emőd bátorkodik közbevetni, hogy a katolikus örmények érkezése talán nem vethető össze a tömeges muszlim bevándorlással.

Kolumbán szerint a probléma abban áll, hogy a kultúrákat eleve erős, zárt közösségek tartották fenn, a nyugati kultúrkörben azonban az individualizációs és információs-kommunikációs folyamatok nyitottá tették a társadalmat. Abban mindenki egyetért, hogy a nyílt társadalom jó, csakhogy a migránsok zárt kultúrákból jönnek, és identitásukról érthető módon nem akarnak lemondani, ráadásul a demográfiai trendek egyértelműen számukra kedvezőek.

Az Európai Uniónak ezt az ellentmondást kéne kezelnie, úgy integrálva a migránsokat, hogy a jóléti társadalom vívmányai se vesszenek el – mert ha nem kezeli, az olyan folyamatokat indíthat el Európában, amelyek a bezárkózás kultúrájához való visszatérést eredményezik a tagállamok jelentős részében.

Hogy miként kéne kezelni, illetve hogyan oldhatók fel az egész problémakörben rejlő ágas-bogas önellentmondások, arra most sem sikerült választ találni. „Nem lehetetlen, hogy Európa tényleg muszlim lesz. De az is Európa lesz” – vágja szét a gordiuszi csomót Kolumbán.

Ettől aztán mindenki megnyugodott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS