// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Torockói Tusványos politikusok nélkül

// HIRDETÉS

Double Rise: a fesztivál, ahol nem kétszer fogsz felkelni, hanem valószínűleg le sem fekszel.

Magyar és összművészeti akar lenni a hónap végén induló Double Rise fesztivál. Azért Torockón, mert az különleges helyszín, és azért angol a neve, mert úgy hagyományosodna a Székelykő lábához, hogy nemzetközivé terebélyesedhessen. Persze ha sikeres lesz az első kiadás június 30. és július 3. között – tudtuk meg ma a fesztivált beharangozó sajtótájékoztatón, amelynek kedvéért a szervezők kivittek minket Torockóra.

 

Előkóstoltuk a helyszínt,

de csak verbálisan, vagyis megtudtuk, hogy a nagyszínpad a faluközponttól 7-800 méterre lesz Torockószentgyörgy irányában, a kisszínpad a központi csorgó melletti iskola udvarán, a folkudvar pedig az évtizedek óta bejáratott közösségi helyként működő Tóbiás ház udvarán.

 

Attól lesz összművészeti a dupla napfelkeltés fesztivál, hogy a napi 7-8 könnyűzenei koncert mellett egészestés folkkoncertekre, egészéjszakás táncházba, egészestés filmekre, színházi előadásokra és meccsközvetítésekre is beugorhatunk. Akárcsak Tusványoson. Itt ugyan nem az Olt folyik, és nem a kemping mellett, cserébe viszont be lehet majd fizetni raftingra.

 

 

A szervezőcsapat egy része: Sevecsek Reni, Gondi Mátyás, Józsa Örs, Vajas Albert

 

A nagyszínpados zenekarok zömét Tusványosról ismerjük: a július elsején, pénteken fellépő 30Y-t, PASO-t vagy Anna and the Barbies-t, a vasárnapi Kiscsillagot vagy a Magashegyi Undergroundot. Akárcsak Tusványoson, itt is beszélgetni lehet majd a nagyszínpados zenekarok frontembereivel délutánonként, folkudvarban kézműveskedve vagy borudvarban nyelvműveskedve múlatni az időt, a Költőfészeknek nevezett irodalmi udvarban elmerülni a líra, próza, színház és slampoetry szómágiájában.

 

Közéleti előadásokra nem, de történelmi (1956-os), oktatási és üzleti témájú előadásokra mindhárom napon beülhetünk a Márton Áron Agorára, amivé a Duna-ház udvara alakul. Ugyanúgy lehet kirándulni a Székelykőre, mint Tusnádfürdőn a Sólyomkőre, és ugyanúgy csak sátorban, lakókocsiban vagy a környező településeken (Sinfalva, Várfalva, Aranyosgyéres) lehet kőházas szállást találni, mert Torockót már teljesen lefoglalta a fesztivál.

 

Amitől a Double Rise több, mint Tusványos:

  • nagyszínpadra vállal olyan zenészeket, együtteseket, amelyek még nem jártak Erdélyben vagy nem nagy fesztiválon: Wellhello, Soerii & Poolek, Odett, Punnany Massif;
  • erőteljesebb a folkvonal autentikus és feldolgozott népzenével, tánc- és énekoktatással, hangszer- és zenészsimogatóval, megfejelve az egészet a Fölszállott a páva erdélyi gálájával;
  • jóval erőteljesebb a dzsesszes és funky vonal az ugrálós zenék mellett a kisszínpadon: Koszika and the Hotshots, Antal Gábor Jazz Trio, Jazzybit, Jazzybirds, Funkorporation, Jónás Vera Experiment, Bin Jip;
  • komolyzenét (egyházi, régi zenét, klasszikus gitárjátékot) hoz a kínálatba és vélhetően az unitárius templomba, ha a szervezők megegyeznek addig az egyház képviselőivel, vasárnap ugyanis konfirmálnak a torockói ifjak;
  • nem köti színpadhoz a színházat: a faluban bárhol, bármikor meglephet egy egy-két perces utcaszínházi előadás;
  • Fesztiválovi néven este tízig működtet gyermekmegőrzőt szakemberekkel, gyerekszínházzal, bábszínházzal;
  • a falu központjában változatosnak ígért evészeti lehetőségek mellett minden helyszínen lehet majd ételt kapni;
  • szakemberek vezetik körbe a faluban azokat, akiket a helytörténet érdekel;
  • sárkányrepülő is biztosítja az emelkedett hangulatot;
  • buszjáratokat biztosítanak a helyszínre Kolozsvárról és Marosvásárhelyről, illetve vissza legkésőbb éjjel kettőig, bár akkor még nem ér véget a nap. Sőt egy aranyosgyéresi, száz férőhelyes panzió tulajdonosa is ingyen szállítást ígért azoknak a fesztiválozóknak, akik nála szállnának meg.

Amit már most tudni lehet,

hogy a beléptetést, a jegyek karszalagra váltását a színpadoknál külön oldják meg, a többi helyszín pedig, mint például a templom vagy a Márton Áron Agora, ingyenesen látogatható. Az eszközigényes sportolásért pedig természetesen külön fizetni kell.

 

 

Torockói ház

 

A kempinget a falu mellett alakítják ki, a lakókocsis változat lesz persze a kényelmesebb, jóval drágább, de őrzött, melegvizes zuhanyzós változat. Ide már az online jegyvásárláskor bevásárolhatjuk magunkat, de helyben is befizethetünk a sátras vagy lakókocsis változatra. Ha ódzkodnánk az online vásárlástól, de elővételben szeretnénk jegyet, bérletet kapni, akkor azt Kolozsváron a KMDSZ irodájában vagy a Paprika Rádió szerkesztőségében tudjuk megvenni, Marosvásárhelyen pedig június 8-tól a Tutunban.

 

A jegyek a helyszínen csak kicsivel lesznek drágábbak, mint elővételben. Eddig kétezer jegyet, főként bérletet adtak el elővételben, ezekből (megszorozva a majdnem négy nappal) nyolcezer látogatóra számítanak a szervezők, akik a fesztivál első kiadására összesen 10-15 ezer látogatót szeretnének bevonzani.

 

Amit nem lehet tudni,

hogy mit szól majd a faluturizmushoz szokott falu ahhoz, hogy párezer ember bulizik ott egy hosszú hétvégén át. Egyelőre pozitívak a visszajelzések, mondta Gondi Mátyás fesztiváligazgató, sokan tudnak majd helyben profitálni a rendezvényből, és nem csak anyagilag, de biztosan lesznek majd olyanok is, akik nem fogják szeretni a fesztivált. Mindenesetre a polgármesterrel folyamatosan egyeztetnek a szervezők.

 

Azt sem lehet tudni, mekkora a fesztivál költségvetése, ezt firtató kérdésünkre a nagyvonalú „50 és 100 millió forint között” választ kaptuk. A kiadásokat a szponzorok és a jegybevétel fedezik, az előbbiek a plakátok alján szerepelnek, kaptuk a hasznos eligazítást. (Kerestük őket a fesztivál honlapján is, de nem találtuk.)

 

 

Torockói banner

 

A plusz, amit a fesztivál el szeretne érni

a napfelketékig tartó bulikon kívül, hogy olyan közösség alakuljon ki, amely évről évre együtt tud szórakozni egy látványos természeti és épített környezetben.

 

Először idén június 30. és július 3. között. Igen, ez épp az a hétvége, amikor az utcazenészek Szatmárnémetit fogják vidítani, a kolozsvári Sétatéri parkot pedig ellepik a függőágyak, a melománok és a többé vagy kevésbé dzsesszt játszó zenészek. Hogy miért pont akkor dobbant a Double Rise? Mert ez volt az a hétvége, amikor ráértek a magyarországi zenekarok. 

 

Mert pörögnek a fesztiválok határon innen és túl. Nekünk csak élvezni kell a kínálatot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS