A Kolozs megyei RMDSZ szerdai sajtótájékoztatója a – mondjuk így – visszafogott öröm jegyében zajlott. Jelen voltak: Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke, Kolozsvár alpolgármestere, Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Deák Ferenc ügyvezető elnök és Kinizsi Zoltán kampányfőnök. A tájékoztató körlevélben beharangozott Vákár István (a Kolozs Megyei Tanács alelnöke) nem volt jelen. No meg az információra éhes sajtó, akit a beszélők magyarul és románul tájékoztattak.
Csoma Botond elmondta, hogy az általános szavazópolgári apátia ellenére az RMDSZ jól teljesített ezen a választáson, annak dacára, hogy az abszolút szavazatszámot tekintve kevesebb szavazatot kaptak, mint 2012-ben.
Az eredmények:
7 megyei tanácsosi (2012-ben 5 mandátum jött be), illetve 5 városi tanácsosi mandátumot
sikerült szerezni visszaosztás nélkül (a 2012-es 4-gyel ellentétben, ami annak idején visszaosztás után lett meg). Ennek oka pedig az, hogy sikerült meggyőzni sok kolozsvári és Kolozs megyei magyart, hogy menjen csak el szépen szavazni. A sikerhez természetesen Horváth Anna és Vákár István elmúlt négy évben kifejtett jó munkája is nagyban hozzájárult – hangzott el.
Az apátiára visszatérve, Csoma kijelentette, a közömbösség jeleit elsősorban a door to door kampány során tapasztalták, ekkor volt alkalmuk ugyanis a polgárok szemei közé nézni, és első kézből megtapasztalni a kolozsváriak, Kolozs megyeiek véleményét, hozzáállását.
Saját szövegének román változatából érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy Csoma Botond úgy vélte, Horváth Anna nem csak a kolozsvári magyarok alpolgármestere volt az elmúlt négy évben, melynek bizonyítéka, hogy román polgárok is szavaztak az RMDSZ-re. Az is fontos megjegyzés volt, hogy a megszerzett 5 kolozsvári és 7 megyei mandátum jó alap lehet arra, hogy az RMDSZ a magyar közösség számára kedvező szövetségeket kössön az elkövetkező időszakban. A sajtó képviselői azonnal lecsaptak a forró pontra: kivel, kikkel fognak tárgyalni? De válasz nem érkezett, a szokásoson kívül: mindenkivel tárgyalni fognak, aztán majd meglátják.
Horváth Anna mindenekelőtt megköszönte a magyar és a román közösségnek a támogatást. Mert igaz ugyan, hogy az általános kolozsvári szavazókedv 22%-kal esett (130.000-ről olyan 101.000-re), viszont fontos, hogy 16.500 magyar és román szavazópolgár az RMDSZ-t tisztelte meg a szavazatával.
Horváth Anna azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szavazási apátia tulajdonképpen kapóra jött az RMDSZ-nek, ugyanis ha a román közösség a 2012-es részvételi arányban jelent volna meg az urnák előtt, akkor elképzelhető, hogy az RMDSZ-nek most négy tanácsosa sem lenne. Gergely Balázs jelenlétét a tanácsosi listán viszont pozitívumként értékelte, ugyanis ez minden bizonnyal nyomott a latban, ami a szavazatok számát illeti.
A másik elgondolkodtató adat:
Kolozsváron 203 szavazaton múlt a hatodik mandátum.
És figyelem! Ezt a 203 szavazatot nem akarja senki a rivális pártokra kenni. Ez a 203 szavazat azokban a háztartásokban keresendő, ahol nem sikerült megfelelő módon megszólítani a szavazópolgárokat.
A helyzet jelen pillanatban a következő: a Nemzeti Liberális Párt (élén a multikulturális vonzalmairól elhíresült Emil Boc polgármesterrel) 17 mandátummal rendelkezik a városi tanácsban, ami egy híján kétharmados többséget jelent. Ez pedig azt jelenti, hogy az RMDSZ immár nem megkerülhetetlen, ami a tanácsi döntéseket illeti.
Horváth Anna számára az elkövetkező négy év kulcskérdése: hogyan lehet megszólítani azt a 20–25.000 kolozsvári magyart, aki ezúttal távol maradt az urnáktól. A megfelelő válasz érdekében már a jövő héttől elindítják a következő négy év kampányát: körzetekre osztják a várost és meghatározzák azoknak a családoknak a számát, akikhez hetente el kell jutniuk, a kolozsváriak problémáinak minél jobb megértése végett.
Deák Ferenc ügyvezető elnök szűkszavú beszédében köszönetet mondott annak a 35.855 Kolozs megyei polgárnak, aki az RMDSZ-re adta le a szavazatát. Hozzátette azonban, hogy ez a 35.855 kerek 3.000-rel kevesebb, mint 2012-ben, ami azt jelenti, hogy bizony fogyunk, mégpedig azért, mert továbbra is
jelentős mértékű elvándorlással kell számolni a megye helységeiben, és a kiöregedés is megteszi a maga hatását.
Elmondta továbbá, hogy az RMDSZ 46 közigazgatási egységben indított tanácsosi listát (plusz a Kolozs megyei tanácsban). Ebből 43 esetben sikerült is mandátumot szerezni. Pusztakamaráson 8, Aranyosgerenden 6, Detrehemben pedig 14 szavazat hiányzott a mandátum megszerzéséhez.
14 polgármesterjelölt indult a megyében az RMDSZ színeiben, ebből 8 meg is szerezte a mandátumot. Azokon a helyeken, ahol eddig is RMDSZ-es volt a polgármester, az alakulatnak sikerült megtartania pozícióit. Az RMDSZ Széken a független Sallai Jánost támogatta, aki meg is nyerte a választást.
További számszerű eredmények: az RMDSZ összesen 135 helyi tanácsosi mandátumot szerzett az idei választásokon, a 2012-es 134-hez képest. Továbbá hét közigazgatási egységben van RMDSZ-többség a tanácsban. Hát így állunk.
Kinizsi Zoltán kolozsvári kampányfőnök számára a legnagyobb kihívást a város magyar lakosságának mozgósítása jelentette, mert igaz ugyan, hogy a kolozsvári magyar közösség jó nagy, viszont igen heterogén, minek következtében ugyancsak inventív módon kellett megszólítani. Kudarcként értékelte a hatodik városi tanácsi mandátumhoz szükséges 203 szavazat hiányát, annak ellenére, hogy például a door to door kampány során több mint 7.000 háztartásba sikerült eljutniuk.
Az elkövetkező négy évben is a mozgósításra kell összpontosítani. Például arra is, hogy átnézzék a lakossági adatbázist, ugyanis az idei kampány során tapasztalták, hogy már nem érvényes.
Kinizsi még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet:
az RMDSZ nem folytatott negatív kampányt.
Végül pedig azt ajánlotta, hogy a következő választások előtt tegyék őt hátrébb a tanácsosi listán, mert igaz ugyan, hogy ő mindig a vonal alá kerül, de az is igaz, hogy aki előtte van, az nyer.
Ami a koalíciós döntéshozatal menetrendjét illeti: a választásoktól számított 20 napon belül meg kell alakulnia a helyi tanácsoknak. Most tehát ez a következő lépés.
A sajtó képviselői igyekeztek feszegetni az esetleges szövetségek, tárgyalási alapok, megkeresések kérdését, viszont a felszólalók udvariasan elzárkóztak a válasz elől. Így aztán elgondolkodhatunk például azon, hogy mit tehet a kolozsvári városi tanács RMDSZ-frakciója egy olyan helyzetben, mint ez a mostani, amikor is gyakorlatilag Boc mesternek nincs rájuk szüksége. Mi történik például a többnyelvű városnévtáblák orrvérzésig vitatott ügyével? Meg egyáltalán… mi lesz, ha a magyar tanácsosok csupán multikulturális díszei lesznek a Kincses Város vezető testületének?
Fotó: RMDSZ