Bécs helyett most Brüsszel ellen szónokolt a magyar kormányfő

Ma, 168 évvel ezelőtt az európai népek nagy szabadságharcai után

„a mi közös otthonunk, Európa nem szabad”

– fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédében kedden Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumnál. Szavai szerint Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig „ma Európában tilos kimondani az igazságot”. És hogy mi az igazság? Hát az, hogy népvándorlás fenyegeti Európát, hogy a bevándorlás bűnözést, terrort hoz a kontinensre, és azt is tilos kimondani, hogy „ez nem véletlen”, hanem egy „kitervelt, irányított akció”. A kormányfő szerint Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy „minél gyorsabban ideszállítsák, betelepítsék közénk az idegeneket”.

Szerinte azonban Európa népei „lassan felébrednek”, mert talán megértették: a jövőjük forog kockán. A népvándorlás megállításához azonban

először Brüsszelt kell megfékezni.

Hozzátette: nem hagyják, hogy Brüsszel a törvények felé helyezze magát. „Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának gyümölcseit. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra. Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések. Nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra” – jelentette ki.

A miniszterelnök kifejtette: elutasítják a kényszerbetelepítést, nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek; nem fogják engedni, hogy mások mondják meg,

„kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba”.

Orbán Viktor szerint itt az ideje megkongatni a vészharangot. „Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát és egységbe hívunk minden európai nemzetet” – fogalmazott, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani.
A történelmi lengyel-magyar barátság szellemében az ünnepség lengyel vendégeit is köszöntötte: „Több tiszteletet a lengyeleknek, több tiszteletet Lengyelországnak!” – üzent ismét Brüsszelnek.

A magyaroknak két forradalmi hagyományuk van

Orbán szerint. Az egyik 1848-tól 1956-on keresztül, a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet, míg a másik hagyomány „vérvonala” a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut. Az 1918-1919-es forradalmat úgy jellemezte, hogy az a magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban található.

A miniszterelnök beszéde alatt ellentüntetők tiltakoztak,

egy részük hátat fordított Orbánnak, mások fütyültek, kiabáltak. A tiltakozókat és az állami ünnepség résztvevőit rendőrsorfal választotta el, azon át gyalázták egymást.