A multik irányítják a világot? Persze, ők is! De nem mindegy, hogyan.
A multinacionális cégeket lehet szeretni vagy utálni, de kétség kívül fontos részét képezik a gazdaságnak, illetve az életünknek, jó tehát tisztában lenni motivációikkal, működésükkel, a helyi közösségek számára nyújtott előnyökkel és hátrányokkal. Ehhez járult hozzá az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett szerda esti előadás, melynek meghívottja dr. Poór József, a gödöllői Szent István Egyetem tanára, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének (HSZOSZ) elnöke volt. Előadásának sokat sejtető címe: Élet a multik árnyékában. A nemzetköziesedés és globalizáció hatása a Közép-Kelet európai országok társadalmi-gazdasági viszonyaira. Mondandója azonban túlmutatott a címen, és egy átfogó képet nyújtott a multik globális működésének megértéséhez.
Kik irányítják a világot? – tette fel indításként a számos összeesküvés-elmélet alapját képező kérdést Poór József. A világ „karmestereiként” a multinacionális cégeket, a nemzetközi szervezeteket (pl. ENSZ, a FAO, stb.), a bankokat, és az (egyes) államokat határozhatjuk meg, ők alkotják azt a „titkos társaságot”, amelyre egyes politikusok előszeretettel utalnak. Való igaz, a nagyobb multinacionális cégek akkora erőt képviselhetnek, mint egy ország:
a foglalkoztatottak száma pedig akár 300-400 ezerre is tehető.
A multinacionális cégek meghatározásához két „klasszikust” idézett az előadó. Az amerikai Bartlett-Beamish szerzőpáros jellemzése szerint: azokat a nemzetközi kereskedelmet lebonyolító cégeket nevezzük multiknak, amelyek az export és import mellett külföldi beruházásokkal rendelkeznek, és ezek konkrét vállalatokban öltenek testet. Az ENSZ a következőképpen fogalmaz: a multi két vagy több országban működő, független cég, mely koherens stratégia mentén működik. A multik sajátossága, hogy az adott országokban telephelyeket működtetnek, bizonyos politikai körök szerint újabb kori „gyarmatokat”.
2016-ot írunk, és a kapitalizmus ma már nem ugyanazt jelenti, mint 1989-ben, vagy még korábban. Ez egy sokkal több szereplős gazdasági rendszer, amire a multiknak is tekintettel kell lenniük. A nemzetközi cégek nagy mesterei a világ látszólagos kézben tartásának, de nem mindegyikük globális, hiszen vannak olyanok is, amelyek csak néhány országban vannak jelen – többségében nyersanyagpótlás vagy az olcsó munkaerő miatt.
A globalizáció nem új keletű fogalom, bár különböznek a szakértők véleményei arról, hogy mikor keletkezett. Egyesek Kolumbusz Kristófhoz vagy a keresztes lovagokhoz vezeti vissza, de az általános nézet szerint a 18-19. században jelent meg.
A multik megjelenésének:
Poór József a multikkal szemben tanúsított állami viszonyulást illetően kifejtette: vannak, akik feltétel nélkül támogatják, vannak akik minden feltétellel elvetik a jelenlétüket, és vannak a kompromisszumkeresők. Véleménye szerint ez utóbbi hozzáállás a leginkább ésszerűbb, mivel a multik beáramlása olyan, mint egy házasság.Meg kell nézni, melyek az előnyei és a hátrányai. A multik hozzáállása az adott országhoz sem mellékes, hiszen egyesek figyelmen kívül hagyják az országok között eltérő kulturális szokásokat, míg mások tiszteletben tartják azokat.
Ha még nem hallotta volna ezt a kifejezést, jó, ha tudja: Kína és India országneveinek összetoldásával alakult ki, és a jövő legnagyobb gazdasági előretörését jelzi. Ha a két 1,5-2 milliárd lakosú ország vállalatai tömegesen fognak megjelenni a világpiacon, ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Amerika, Japán, vagy a nyugat-európai országok esetében történt, akkor nem tud labdába rúgni senki sem. Már most bizonyos területeken megszerezték a világvezető pozíciót, például a Tata indiai cég. Az előadó meglátása szerint nem a mennyiséggel, csakis minőséggel lehet versenyezni velük, de nem biztos, hogy ez tíz év múlva is igaz lesz.
Előadásában Poór József felhívta a figyelmet, hogy a multik térhódítása milyen emberéleteket követelő tragédiákhoz vezethet – az elmúlt 1-2 évben számos ilyen esetről számolt be a világsajtó. Ezek nem a multik, hanem az auditért felelős vállalkozók hibájából történnek, de elkerülésükben a nemzetközi cégeknek is szerepet kell vállalniuk. Fontosak a környezetvédelmi szempontok is, Poór véleménye szerint a globális cégeknek figyelembe kell venniük az ENSZ vagy más világszervezetek irányelveit nemcsak a környezetvédelemben, hanem az emberi jogok, a munkaügy, stb. területén is.
Poór József a kolozsvári előadáson
Ha a tőkeáramlást megfigyeljük, láthatjuk, kétezerig nagyon jól ment a biznisz, és ez tartott 2001. szeptember 11-ig. Később ismét fellendülés jött: mint egy gyorsvonat, úgy robogott keletre, illetve délre a nemzetközi tőke. A száguldó gazdaságnak a 2008-as világválság parancsolt megálljt, melyből napjainkban már sikerült kilábalni, így ismét fellendült a tőkeáramlás. A számokból az is kiderül, hogy a legtöbb pénz a legfejlettebb országokból megy ki, de ugyanide áramlik vissza. A listát az USA vezeti – fejtette ki Poór József.
Az előadásból kiderült: Kelet-Európa mindig is tőkehiányban szenvedett, főleg azért, mert a kelet-európai fejlődés a középkortól kezdve eltért a nyugati fejlődéstől. Nincs olyan kelet-európai ország, mely tiltakozna a multik beruházásaival szemben, mindegyiknek érdeke a nemzetközi tőke beáramlása. A multik technikája az, hogy mindenkihez elmennek, és a legnagyobb engedményeket nyújtó országot választják. Poór József szerint a kelet-európai országoknak ennek ellenére nem versenyezniük kellene az indiai, kínai cégekért, hanem közösen megteremteniük annak a lehetőségét, hogy a lehető legtöbb hasznot szerezzék a régió számára ezeknek a cégeknek a jelenlétéből.
Szintén kelet-európai sajátosság, hogy az itteni privatizációt nem a Marshall-terv fejlesztési segélyéből, hanem a multik pénzéből valósították meg, amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy a multik szabad kezet kaptak a rendszerváltás előtt erre a régióra. A legtöbb tőkét Észtország és Csehország vonzotta, Magyarország közepesen teljesített, Románia viszont nagyon alacsonyan.
Magyarországon az első külföldi tőke a 90-es években jelent meg, az első vegyesvállalatok a Siemens és az IBM voltak. Az évek során voltak hirtelen növekedések és visszaesések is, jelenleg évente 3-4, legfeljebb 5 milliárd euró tőke érkezik az országba. Korábban az olcsó munkaerő miatt jöttek a multik, de ma már Chindiával nem lehet felvenni a versenyt. Jelenleg a képzett munkaerő, az olcsó létesítmények és szolgáltatások, illetve a rugalmasabban kezelt munkaügyi szabályozások vonzzák Kelet-Európába a multikat. Az úgynevezett evolúciós és revolúciós bemeneteli technikák mellett a megosztott gazdaságpolitikának köszönhetően újak jelentek, amit például az Uber alkalmazott. Megjelennek olyan cégek, amelyeknek semmilyen kapcsolódása nem volt az adott régióval, és nagyon rövid időn belül uralják a piacot. Ezeknek a lényege a szoftver, amely nem ismer határokat és távolságot.
Az előnyök közé sorolható a tőkebeáramlás, az új munkahelyek teremtése, az új technológiák és szemléletek meghonosítása. De mindennek ára van. Ha egy országban romlik a gazdasági helyzet, a multi nem sokat tétovázik, összeszedi a pénzt és továbbáll a saját bankokkal együtt. Megjelenésük negatívan érinti a kis- és középvállalkozásokat. Nagyon komoly a manipulációs készségük, képesek befolyásolni a döntéshozókat. Állításait az előadó számos esettanulmánnyal alátámasztotta: a magyar dohányipar, a General Electric, a Nokia, a Kia, vagy a Rétyen megtelepedett Schweighoffer példáján keresztül.
Végezetül Poór József elmondta: a multikat lehet szeretni vagy utálni, de kétség kívül fontos részét képezik a gazdaságnak, ezért velük együtt kell élni. Érdemes azzal tisztában lenni, hogy a nagyokat védi a verseny és a jog, míg a kicsiket nem védi senki sem. A kormánynak, illetve a helyi önkormányzatoknak és közösségeknek a feladata lenne a védelmük. Nagyon fontos továbbá, a multiknak a közérdekkel szemben nagyon nagy értéke van: ha a közt eladjuk, azt legalább százszoros áron tegyük – zárta előadását a szakember.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.