Mekkora az út az ujjongástól a fellélegzésig? Fájni fog-e a szép új világ?
A párizsi klímacsúcson született megállapodást ujjongva és tapsolva ünnepelték a résztvevők. Az egyezménynek az a lényege, hogy csökkenteni kell a bolygó felmelegedését okozó üvegházhatás-gázok kibocsátását és hogy ebben 195 ország egyet is ért.
Arról már nem nagyon esik szó, hogy mit szólnak a bolygó legnagyobb ipari gyártói ahhoz, hogy változtatniuk kell majd a tevékenységükön. Például hogy környezetkímélőbb, ámde jóval drágább technológiákat kell majd alkalmazniuk. Vagy hogy csökkenteniük kellene a termelést.
Hogyan lehet azt elérni, hogy javaink előállítása ezentúl kevesebb szennyezéssel történjen, a termék pedig tartósabb, jobb és környezetkímélőbb legyen, egyúttal a gyártó profitja is növekedjen? (Mert ezért gyárt, ha a profit nem növekszik, értelmetlen és életképtelen az egész gazdasági tevékenység).
Vagy mit szólnak az emberek, akik eddig álmukban is azt a mantrát hallották, hogy
mert a tavalyi új rossz, elavult és nem divatos? Vállalkozz, fektess be, gyárts, gyártass, növekedj, fokozz, terjeszkedj, újíts? Hogyan lehet visszafogni a globális fogyasztást anélkül, hogy ne csökkenjen a kínálati bőség és a vásárlói szabadság? Hogyan lehet megfordítani olyan évtizedes, évszázados folyamatokat, amelyek hajtórugója egyrészt a folyamatosan növekvő profitspirál, másrészt a szintén állandóan növekvő fogyasztás (és pazarlás)?
Miként lehet megfordítani a bolygó szennyezésének öngyilkos folyamatát anélkül, hogy megváltoztatnánk (megsemmisítenénk?) a jelenlegi gazdasági, társadalmi, technológiai, civilizációs és kulturális rendet, amely éppen hogy egy szennyező, pazarló és a természettel szemben önző folyamat eredménye?
Azért létezünk itt, így és most, mivel lassan több évszázada folyamatosan és módszeresen szennyezünk. A jelenlegi életmódunk, az úgynevezett nyugati civilizáció a szennyezésre alapul. Szennyezés nélkül nem léteznének tárgyaink, nem létezne elektromos energia, meleg víz, internet és térerő, élelem és gyógyszer, ruha és cipő, nem nyaralhatnánk több ezer kilométernyire. És a gondolkodásunk, problémáink, dilemmáink, olvasmányaink, zenéink, teljes kultúránk, de az emberi kapcsolataink sem lehetnének azok, amik most.
ámde ehhez rövid és középtávon megszorítások, lemondás, áldozatok és a jelenlegi állapotokhoz képest visszalépés szükséges nem csak a javak, hanem a jogok, azon belül is a szabadságjogok területén? Azt, hogy ezentúl keressen kevesebbet, banán helyett egyen almát, autó helyett járjon busszal, húzza le a fűtést, mondja le a széles sávú internet-előfizetését?
Hogyan mondjuk el a profitért tevékenykedő gazdasági szereplőknek azt, hogy elégedjen meg kevesebbel, fogja vissza növekedési terveit, termeljen kevesebbet és költsön többet egy emberöltőnél hosszabb távú cél elérésére ahelyett, hogy az emberöltőn belüli célokat (a működtetők jólétét) kövesse?
Hogyan mondjuk el a tudományos világnak azt, hogy nem lesz több pénz kutatásra és újításokra, mivel a finanszírozóknál és összességében a gazdaságban is kevesebb pénz van? Hogyan mondjuk el az iskoláknak, egyetemeknek, könyvtáraknak, múzeumoknak, operaházaknak, kórházaknak, hogy a jelenleginél is kevesebből kell megélniük?
A párizsi elvi megállapodás szól arról, hogy csökkenteni kell az átlaghőmérsékletet, de arról nem, hogy konkrétan miként és miből. Szól arról, hogy csökkenteni kell a szennyezéskibocsátást, de arról nem, hogy konkrétan miként és miből. Arról is szól, hogy az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országok százmilliárd dolláros nagyságrendű segítséget kapnak, de arról nem, hogy ez a pénz honnan származik.
A klímamegállapodás tulajdonképpen azt fogalmazza meg, amíg eddig is sejtettünk. A cél megvan, viszont a motiváció, az eszközök és a módszer ködös. Új erkölcs, új hit kell. Új világ. Tulajdonképpen erről szól a klímaegyezmény.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Háztetőket szakított, fákat döntött ki és elárasztotta az utcákat a vihar szerdán Sinaián és a Prahova-völgyének több közkedvelt üdülőtelepén.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
A legfőbb ügyészség zárolta a Călin Georgescu volt elnökjelölt biztonságáért felelős zsoldos, Horațiu Potra számláit és vagyonát egy adócsalási és
A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.