// 2026. április 6., hétfő // Vilmos, Bíborka

Orbán: az EU-t megtámadták, meg kell védenünk

// HIRDETÉS

„Tanácskozás és konferencia van rogyásig, de megoldások nincsenek”.

Megtámadták az Európai Uniót, és mi is veszélyben vagyunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben.

A kormányfő először ismét kifejezte Magyarország részvétét Franciaországnak, majd idézte Francois Hollande francia államfőt, aki szerint ami Párizsban történt, az háborús tett.

Orbán Viktor szerint azonban nemcsak a francia nép áll háborúban. Franciaország az EU tagja, innen nézve Párizsban az EU-t támadták meg, amelynek Magyarország is tagja, így „ez a mi ügyünk is” – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: ami pénteken történt Párizsban, az megtörténhet más helyeken is Európa-szerte,

„mi sem vagyunk biztonságban”.

Az emberségesség kérdésével kapcsolatban kifejtette: „ez idáig mi, magyarok azon voltunk, hogy lezárjuk a határt a Közel-Keletről és Afrika felől érkező áradat előtt, meg is kaptuk a magunkét, hogy ez nem emberséges”. Mi az emberséges? Lezárni a határokat az illegális határsértők előtt vagy ártatlan európai polgárok életét kockára tenni? – kérdezte.

A kormányfő azt hangoztatta: az élethez való jog minden más jogot megelőz, az önvédelem joga erősebb minden másnál. Semmiféle ideológia vagy gazdasági érdek miatt nem tehetjük ki életveszélynek az európai polgárokat – fogalmazott.

Orbán Viktor értékelése szerint az EU sodródik, gyenge, bizonytalan és bénult.

„Tanácskozás és konferencia van rogyásig, de megoldások nincsenek”

– mondta, hozzátéve: „ideológiák hálójában vergődünk, ahelyett hogy a józan ész és saját kultúránk, hagyományaink alapján cselekednénk”.

Sok európai ország vezetője a mai napig azon „agyal”, miképp oldja meg a bevándorlók tömegeinek beszállítását és befogadását, ahelyett hogy közös gyakorlati lépéseket tennénk végre az áradat megállítására – jelentette ki, megjegyezve: Brüsszelben még mindig azt állítják, hogy a bevándorlás jó dolog, miközben napról napra újabb bizonyíték van arról, hogy rossz. Ez nem kölcsönös nyertes, hanem kölcsönös vesztes helyzet – vélekedett.

„Mi úgy érezzük, hogy Európa léte a tét” – mondta –, Brüsszel azonban rossz üzeneteket, újabb és újabb meghívókat küld a migránsoknak ahelyett, hogy becsületesen megüzenné: itt egyáltalán nem az várja őket, amire számítanak.

A kormányfő szerint bebizonyosodott, hogy

a terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják fel a népvándorlást,

hogy elvegyüljenek az otthonukat a jobb élet reményében elhagyó emberek tömegében. Európa összes vezetője tudott a veszélyről – folytatta –, a görögök régen megmondták: nem zárható ki dzsihadisták érkezése. Arra is kitért: a bevándorlók olyan területekről érkeznek, ahol európai államok katonai akciókat hajtanak végre.

„Nem gondoljuk, hogy mindeni, aki onnan jön, terrorista, de senki sem tudja megmondani, hány terrorista érkezett a migránsok között eddig, hányan vannak már itt, hányan érkeznek még nap mint nap” – fejtette ki.

Úgy fogalmazott, terroristából egy is sok, és belegondolni is rossz, hogy Magyarország területén hány terrorista mehetett át.

Orbán Viktor szerint a népvándorlás három olyan súlyos veszélyt hordoz magában, amelyek miatt meg kell állítani azt. Kiemelte: a tömegek beáramlása Európába hatványozottan növeli a terrorveszélyt – sőt ma már „valóságos terrorról van szó” –, ahogyan a bűnözés veszélyét is, még ha ez utóbbiról politikailag nem korrekt beszélni, sőt „a nyugati világ ezeket a tényeket nyíltan letagadja”. „Ahol Európában sok bevándorló van, ott jelentősen megnőtt a bűnözés, romlott a közbiztonság: több a lopás, a rablás, a bántalmazás, a súlyos testi sértés, a nemi erőszak és az emberölés” – sorolta.

Harmadik érvéként a kormányfő azt mondta: a más földrészekről érkezők tömeges betelepülése veszélyt jelent a kultúránkra, az életformánkra, a szokásainkra, a hagyományainkra.

„Most már azok is, akik a multikulturalizmus téveszméjében éltek, és ezt a téveszmét ránk is akarták erőltetni, láthatják, hová vezet mindez” – fogalmazott.

Ismét bírálta a kötelező betelepítési kvótát,

amely szerinte „nem Európa”, éles ellentétben áll az európai szellemmel, értelmetlen, mert nem megoldja, hanem súlyosbítja a válságot, meghívót jelent a migránsoknak. Rámutatott: az európai országok a gyorsan növekvő nyomás miatt vissza fogják állítani az EU-n belüli határaikat, ami idővel a schengeni rendszer végét jelentheti.

A miniszterelnök jogtalannak is nevezte a kvótát, mert – érvelt – az európai vezetőknek nincs hatásköre ebben a kérdésben ilyen döntést hozni.

„Ragaszkodjunk továbbra is ahhoz, hogy magunk döntsük el, kit akarunk beengedni, kivel akarunk együtt élni” – hívta fel a Házat.

Kijelentette: „a terrortámadás fényében most már Brüsszel végképp nem vitathatja el, hogy a tagállamoknak joguk van megvédeni magukat, ugyanis a kötelező betelepítési kvóta azért veszélyes, mert szétterítené a terrorizmust Európában”.

A miniszterelnök új Európa-politikát szorgalmazott, azt javasolva, hogy

„felejtsük el a politikai korrektséget”,

és „négy magától értetődő parancsolat” alapján gondolják újra a kontinens politikáját: meg kell védeni az EU külső határait, a kultúránkat, a gazdasági érdekeinket, és meg kell adni a jogot az embereknek, hogy befolyásolhassák az európai döntéseket.

Orbán Viktor felszólalását azzal zárta, az európai polgárok nem akarták és nem is adtak senkinek engedélyt arra, hogy idegenek százezrei ellenőrizetlenül, a határokat illegálisan átlépve „lerohanják országainkat”. „Az emberek biztonságban akarnak élni, és élvezni akarják az unió előnyeit”, az európai kormányoknak pedig meg kell hallaniuk az emberek hangját – mondta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
Főtér

Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn

További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról
Székelyhon

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról

Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.
Krónika

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.

A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Székelyhon

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS