Kampánykórság

Sokáig abban a hitben ringattam magam, hogy a mi erdélyi/székelyföldi magyar politikusaink másabbak, mint a Dâmbovița partiak: komolyabbak, higgadtabbak, mértéktartóbbak – legalábbis a kampány­ígéretek terén. Ma már csöppet sem vagyok biztos ebben.
Hirdetés

„Vegyük sorra: a vásárhelyi előválasztás előtt a vegyipari kombinát bezárásának követelésével kampányolt az RMDSZ polgármesterjelölt-jelöltje. Ezzel a fáradsággal akár a lebontását, üres helyének sóval való behintését is követelhette volna. Aztán következett a Néppárt elnökének múlt pénteki bejelentése, miszerint a jövő évi választási kampányban a rezsicsökkentést tűzik majd zászlajukra. Az esély, hogy bármelyiket is teljesíthetnék, a nullával egyenlő, de ez látszólag senkit sem zavar.

Már-már azt hittem, teljesíthetetlen kampányígéretek terén behoztuk a román politikusokkal szembeni korábbi hátrányunkat, de mégsem. A kisebbik kormánypárt egyik élénk képzelőerővel megáldott képviselője azzal a javaslattal állt elő, hogy nyolcról hat órásra kellene csökkenteni a napi munkaidőt, sőt, a minimálbért is fel kellene emelni havi 1500 lejre. Erre szokás azt mondani: no comment.”

Hirdetés