„Az a tény, hogy Dragnea volt az egyedüli jelölt, sok mindenről árulkodik, legfőképpen arról, hogy a választás szervezője, maga a győztes nem bízott semmit a véletlenre. Hogyan lehetséges, hogy már a demokrácia látszatára sem adnak egy pártban? Hát így. De az is lehet, hogy nem került egyetlen személy, aki a jelöltséget vállalta volna, vagy senki olyan, akiben meglenne az a vezetői képesség, ami egy párt irányításához szükséges. Egyébként könnyen sorolhatnánk közeli és távolabbi példákat arra, hogy egy párt tisztújításakor egyetlen elnökjelöltet állított…

A legfőbb kérdés, amire ilyenkor a választ keressük: mi várható ezután, pontosabban a jövő évi parlamenti választásokig? Az első kényes probléma, amivel szembe kell néznie az új elnöknek: a Ponta-ügy. Úgy tűnik, Dragnea kész azonnal megszabadulni a miniszterelnöktől, amint Iohannis elnök biztosítja, hogy a jelenlegi koalíció jelölhet új kormányfőt. Érthető, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak a kormányrúdhoz, hiszen köztudomású: aki a választást szervezi, annál a helyzeti előny.

Abba, hogy netán a »királycsináló« szerepét az RMDSZ-től átvevő Gabriel Oprea legyen a befutó, érthető módon semmiképpen se mennének bele. Ez akkora presztízsveszteséget jelentene, ami a jövő évi választások elbukását vetítené előre. Akkor már inkább maradjon Ponta – gondolhatják. Hacsak le nem csukják addig…”